Back to top

Állja a válságot az agrárium: nőtt az export tavaly

Mint már többször a gazdaságtörténetben, most is bebizonyosodott, hogy a mezőgazdaság alapvetően válságálló ágazat, hiszen a tavalyi járványtól és korlátozó intézkedésektől sújtott évben is meg tudta őrizni pozícióit, sőt, a szektor kivitele még növekedni is tudott. Mindeközben a magyar élelmiszer-termékpálya továbbra is képes az igények kielégítésére, az ellátás biztosítására.

A fejlesztéseknek azonban Nagy István agrárminiszter szerint továbbra sincs alternatívája. A 2020. március-decemberi ag­rár­export 1,7 százalékkal, 7873,6 millió euróra emelkedett az előző év azonos időszakához képest, az agrárimport pedig 5201,5 millió euróra, 1,4 százalékkal csökkent, azaz a statisztikai adatok szerint a koronavírus-járvány alig érintette az agrár-külkereskedelmet. Ez jól mutat rá arra, hogy a magyar agrárium teljesítménye erősen válságálló” – közölte Nagy István.

Nagy István

Javuló egyenleg

A Világgazdaság gazdasági napilap közelmúltban megjelent cikkében a szaktárca vezetője kiemelte: az export növekedése leginkább a gabonaféléknek, a különböző ehető készítményeknek (étrend-kiegészítőknek), a malomipari termékeknek, valamint a zöldség- és gyümölcskészítményeknek köszönhető.

Ugyanakkor – tette hozzá – csökkent a húsok (kacsa, pulyka), a növényi termékek, például dugvány, oltvány, az élő állatok és az olajos magvak kivitele.

Az importban viszont éppen a dohány és a feldolgozott, dohánypótló termékek, az élő állatok és a gyümölcsök aránya nőtt. Mindezek eredőjeként az agrárgazdaság koronavírus-járvány alatti egyenlege 2020. március-decemberben 2672,1 millió euró volt, ami 8,3 százalékkal (203,7 millió euróval) haladta meg 2019 azonos időszakának egyenlegét, egyúttal a 62,6 százalékát adta a nemzetgazdaság 4271,6 millió eurós egyenlegének.

Nemzetgazdasági szinten érezhető

Nagy István felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, ezért gazdasági jelentősége meghatározó.

Az elmúlt években az agrárgazdaság a nemzetgazdaság pozitív egyenlegének harmadát-felét biztosította – mutatott rá.

A tavalyi év egészében például az agrárexport 9563,4 millió euró volt, ami 2,3 százalékkal haladta meg a 2019-es értéket. Az import pedig 0,9 százalékkal emelkedett 6358,1 millió euróra. Tízéves távlatban, a 2010–2020-as időszakot tekintve, szintén látványosan nőtt az egyenleg. Ebben az időszakban az agrárexport 63,7 százalékkal, az egyenleg 50,3 százalékkal bővült.

Biztosított az ellátás

A mezőgazdaság helyzete persze nem csupán a gazdasági eredmények, hanem a lakosság ellátása miatt is kulcskérdésnek számít. A koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt is folyamatos és biztosított a hazai élelmiszer-ellátás – közölte az agrárminiszter nemrégiben. Nagy István kiemelte, az újabb korlátozó intézkedések annak figyelembevételével születtek, hogy a mezőgazdasági termeléshez, állattartáshoz és élelmiszer előállításához feltétlenül szükséges üzletek nyitva maradhassanak, illetve a termelést biztosító szolgáltatások is elérhetők legyenek.

Így a mezőgazdasági és erdészeti tevékenység elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító boltok nem zárnak be, elérhetőek a mezőgazdasági gépek és azok alkatrészei is.

Emellett az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletek, a mezőgazdasági boltok, a kertészeti árudák és faiskolák is nyitva maradhatnak, ahogyan a következő időszakban az állatgyógyszertárak is üzemelhetnek.

Nem áll le a forgalom

A veszélyhelyzeti szabályok figyelembevételével, ugyancsak nyitva lehetnek a napi fogyasztási cikket értékesítő élelmiszerüzletek és piacok is, ez utóbbiak esetében a kötelezően bezárt üzletek kivételével. A nemzetközi nőnapra való tekintettel pedig március 8-án a virágüzleteknek sem kellett bezárniuk. A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a személyes megjelenést igénylő mezőgazdasági gépszerviz, élelmiszer-feldolgozási, közétkeztetési, állattenyésztési és állategészségügyi, a kapcsolódó laboratóriumi szolgáltatást nyújtó helyiségek vagy helyszínek is nyitva maradhatnak.

A miniszter kifejtette:

a hazai élelmiszertermelés eddig is sike­re­sen vette az akadályokat, az alapanyag-előállítástól kezdve a logisz­tikáig az élelmiszeripar minden szegmense megfelelően működik,

így az esetlegesen megnövekvő vásárlói igényeket most is ki tudjuk elégíteni, felesleges felhalmozásra nincs szükség. A termelők helytállása az agráriumot stratégiai ágazattá emelte. A gazdák eddigi helytállásáért köszönettel tartozunk, áldozatos munkájuknak és szorgalmuknak köszönhetően ugyanis a legnehezebb időszakban is friss és egészséges élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – tette hozzá a tárcavezető.

Fejlesztések kellenek

Az agrárium, illetve a teljes élelmiszergazdaság fejlődése nem állhat meg.

Több százmilliárd forintos források révén fejlődhetnek az állattartó telepek a következő években – jelentette be Nagy István a közösségi oldalára feltöltött videóban.

Az agrárminiszter Bőnyben, az ország legnagyobb tojáscsomagoló üzemében arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt is lesz elegendő élelmiszer, hiszen a magyar agrárium több mint 20 millió ember ellátására képes. Hozzátette: a mezőgazdaság helyzetének stabilizálása és a munkahelyek megmentése mellett fontos cél az élelmiszer-termelési kapacitások védelme. Nagy István szerint a nehéz helyzetből egyetlen irány jelenthet kiutat, ez pedig a fejlesztés. Az agrártárca éppen ezért minden megtesz, hogy támogassa az ágazat szereplőit a beruházások megindítása érdekében. Kifejtette, az ősszel kiírt, állattartó telepek korszerűsítését segítő pályázat keretében 115 milliárd forint igény érkezett a baromfiágazat szereplőitől, és minden jó projektet támogatni szeretne.

Komoly segítséget jelent az étkezési tojást termelő tyúkállományok magasabb állatjóléti standardok szerinti tartásának támogatása is, amelyre csaknem 1,7 milliárd forintot fordít idén is az Agrárminisztérium.

A tojótyúktartó telepek létesítését és fejlesztését pedig újabb 20 milliárd forintos, célzott pályázattal támogathatják a Közös Agrárpolitika átmeneti évei alatt. A tárcavezető további jó hírnek tartja, hogy a hazai lakosság körében a tojásfogyasztás 2015 óta folyamatosan nő: az egy főre jutó mennyiség az akkori 133 darabról 2018-ra 158 darabra emelkedett.

A vásárló dönt

Hangsúlyozta, a hazai termelőket azonban nem csak az ágazati támogatásokon keresztül lehet segíteni, hanem a tudatos választással is. A magyar termékek vásárlásával ugyanis nemcsak egy értékteremtő munka végeredményét kapjuk meg, hanem támogatjuk a magyar családokat, hozzájárulunk a magyar gazdaság fejlődéséhez, erősítjük a város és a vidék kapcsolatát és óvjuk a környezetünket is. Hozzátette,

a boltok polcain vagy a hűtőpultokban a választást nemzeti színű zászlók is segítik például az ömlesztett zöldségek és gyümölcsök, illetve csirke- vagy sertéshús esetében.

A miniszter kiemelte, a vásárlók és az ágazati szereplők pozitív visszajelzései alapján az Agrárminisztérium január 1-jétől újabb termékkörre terjesztette ki a származási információk jelölését, így már a nem előre csomagolt tojást is zászlóval kell ellátni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Időkapszula

Rohamléptekben közeledünk szeptemberhez, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 25-ei nyitásához. A világjárvány sem töri meg a szervezőiroda lendületét, sőt már tisztán látszik, milyen programok várhatók a világkiállítás keretében.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.