A fejlesztéseknek azonban Nagy István agrárminiszter szerint továbbra sincs alternatívája. A 2020. március-decemberi agrárexport 1,7 százalékkal, 7873,6 millió euróra emelkedett az előző év azonos időszakához képest, az agrárimport pedig 5201,5 millió euróra, 1,4 százalékkal csökkent, azaz a statisztikai adatok szerint a koronavírus-járvány alig érintette az agrár-külkereskedelmet. Ez jól mutat rá arra, hogy a magyar agrárium teljesítménye erősen válságálló” – közölte Nagy István.
Javuló egyenleg
A Világgazdaság gazdasági napilap közelmúltban megjelent cikkében a szaktárca vezetője kiemelte: az export növekedése leginkább a gabonaféléknek, a különböző ehető készítményeknek (étrend-kiegészítőknek), a malomipari termékeknek, valamint a zöldség- és gyümölcskészítményeknek köszönhető.
Az importban viszont éppen a dohány és a feldolgozott, dohánypótló termékek, az élő állatok és a gyümölcsök aránya nőtt. Mindezek eredőjeként az agrárgazdaság koronavírus-járvány alatti egyenlege 2020. március-decemberben 2672,1 millió euró volt, ami 8,3 százalékkal (203,7 millió euróval) haladta meg 2019 azonos időszakának egyenlegét, egyúttal a 62,6 százalékát adta a nemzetgazdaság 4271,6 millió eurós egyenlegének.
Nemzetgazdasági szinten érezhető
Nagy István felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, ezért gazdasági jelentősége meghatározó.
A tavalyi év egészében például az agrárexport 9563,4 millió euró volt, ami 2,3 százalékkal haladta meg a 2019-es értéket. Az import pedig 0,9 százalékkal emelkedett 6358,1 millió euróra. Tízéves távlatban, a 2010–2020-as időszakot tekintve, szintén látványosan nőtt az egyenleg. Ebben az időszakban az agrárexport 63,7 százalékkal, az egyenleg 50,3 százalékkal bővült.
Biztosított az ellátás
A mezőgazdaság helyzete persze nem csupán a gazdasági eredmények, hanem a lakosság ellátása miatt is kulcskérdésnek számít. A koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt is folyamatos és biztosított a hazai élelmiszer-ellátás – közölte az agrárminiszter nemrégiben. Nagy István kiemelte, az újabb korlátozó intézkedések annak figyelembevételével születtek, hogy a mezőgazdasági termeléshez, állattartáshoz és élelmiszer előállításához feltétlenül szükséges üzletek nyitva maradhassanak, illetve a termelést biztosító szolgáltatások is elérhetők legyenek.
Emellett az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletek, a mezőgazdasági boltok, a kertészeti árudák és faiskolák is nyitva maradhatnak, ahogyan a következő időszakban az állatgyógyszertárak is üzemelhetnek.
Nem áll le a forgalom
A veszélyhelyzeti szabályok figyelembevételével, ugyancsak nyitva lehetnek a napi fogyasztási cikket értékesítő élelmiszerüzletek és piacok is, ez utóbbiak esetében a kötelezően bezárt üzletek kivételével. A nemzetközi nőnapra való tekintettel pedig március 8-án a virágüzleteknek sem kellett bezárniuk. A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a személyes megjelenést igénylő mezőgazdasági gépszerviz, élelmiszer-feldolgozási, közétkeztetési, állattenyésztési és állategészségügyi, a kapcsolódó laboratóriumi szolgáltatást nyújtó helyiségek vagy helyszínek is nyitva maradhatnak.
A miniszter kifejtette:
így az esetlegesen megnövekvő vásárlói igényeket most is ki tudjuk elégíteni, felesleges felhalmozásra nincs szükség. A termelők helytállása az agráriumot stratégiai ágazattá emelte. A gazdák eddigi helytállásáért köszönettel tartozunk, áldozatos munkájuknak és szorgalmuknak köszönhetően ugyanis a legnehezebb időszakban is friss és egészséges élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – tette hozzá a tárcavezető.
Fejlesztések kellenek
Az agrárium, illetve a teljes élelmiszergazdaság fejlődése nem állhat meg.
Az agrárminiszter Bőnyben, az ország legnagyobb tojáscsomagoló üzemében arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt is lesz elegendő élelmiszer, hiszen a magyar agrárium több mint 20 millió ember ellátására képes. Hozzátette: a mezőgazdaság helyzetének stabilizálása és a munkahelyek megmentése mellett fontos cél az élelmiszer-termelési kapacitások védelme. Nagy István szerint a nehéz helyzetből egyetlen irány jelenthet kiutat, ez pedig a fejlesztés. Az agrártárca éppen ezért minden megtesz, hogy támogassa az ágazat szereplőit a beruházások megindítása érdekében. Kifejtette, az ősszel kiírt, állattartó telepek korszerűsítését segítő pályázat keretében 115 milliárd forint igény érkezett a baromfiágazat szereplőitől, és minden jó projektet támogatni szeretne.
A tojótyúktartó telepek létesítését és fejlesztését pedig újabb 20 milliárd forintos, célzott pályázattal támogathatják a Közös Agrárpolitika átmeneti évei alatt. A tárcavezető további jó hírnek tartja, hogy a hazai lakosság körében a tojásfogyasztás 2015 óta folyamatosan nő: az egy főre jutó mennyiség az akkori 133 darabról 2018-ra 158 darabra emelkedett.
A vásárló dönt
Hangsúlyozta, a hazai termelőket azonban nem csak az ágazati támogatásokon keresztül lehet segíteni, hanem a tudatos választással is. A magyar termékek vásárlásával ugyanis nemcsak egy értékteremtő munka végeredményét kapjuk meg, hanem támogatjuk a magyar családokat, hozzájárulunk a magyar gazdaság fejlődéséhez, erősítjük a város és a vidék kapcsolatát és óvjuk a környezetünket is. Hozzátette,
A miniszter kiemelte, a vásárlók és az ágazati szereplők pozitív visszajelzései alapján az Agrárminisztérium január 1-jétől újabb termékkörre terjesztette ki a származási információk jelölését, így már a nem előre csomagolt tojást is zászlóval kell ellátni.