Back to top

Megmaradhatnak-e a régi szőlőfajtáink a melegedő klímában?

A klímaváltozás szőlő- és borágazatra gyakorolt hatásáról rendezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet Litkei Máté igazgató vezetésével. Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, a mezőgazdaság egészének teljesítményében kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára szerint az éghajlatváltozás hatásai máris érzékelhetők hazánkban, egyre hosszabb száraz időszakokkal és gyakoribb hőségnapokkal kell megküzdenünk, ami befolyásolja a hazai víztestek állapotát is. Erdeinket a lucfenyvesek pusztulása révén érinti a fölmelegedés, ugyanakkor a Dél-Alföldön hosszabb tenyészidejű növények termesztésére nyílik lehetőség. A mezőgazdaságban a termelési szerkezet átalakításával alkalmazkodhatunk a klímaváltozás hatásaihoz.

A gyümölcs- és zöldségtermesztésre kedvező hatása lehet a folyamatnak, de csak akkor, ha öntözzük ezeket a kultúrákat.

Nálunk kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás, hangsúlyozta az államtitkár. Északabbra tolódik egy sor növény termeszthetőségének határa, ugyanakkor a mediterrán régióban ellehetetlenülnek egyes kultúrák. Ukrajnában és Oroszországban is óriási, nagy termőképességű területek jobb mezőgazdasági hasznosítására nyílik lehetőség, ami befolyásolja az európai agrárpiaci erőviszonyokat.

Az Európai Unió nagyon ambiciózus klímapolitikai célokat tűzött ki, amelyekért nagy árat fizetünk, és kérdés, hogy más nagy termelők is velünk tartanak-e ezen az úton, mondta Feldman Zsolt. Az biztos, hogy korszerű intenzív technológiákkal sokat tehetünk a klímasemlegesség javításáért, ugyanis ezekkel a módszerekkel optimális inputtal lehet nagy hozamokat elérni.

Nagyon fontos figyelnünk a talaj egészségére, a jobb vízgazdálkodás elősegítésére. Ezen a téren sok innovatív magyar fejlesztés jött létre az utóbbi években, amelyek javítják a talajszerkezetet és serkentik a talajéletet.

A mezőgazdaság az egyik okozója is a klímaváltozásnak, de az EU-ban csak 10%-is felelős érte, hangsúlyozta Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője. Hazánkban az energiaellátás és a feldolgozóipar után a harmadik az üvegházhatású gázok kibocsátásában, ugyanakkor az erdők megkötik a szén-dioxidot, ezért is támogatjuk az erdősítést. A termőterületek északra tolódásával valóban új lehetőségek nyílnak egyes kultúrák előtt, de egy országban a termesztési hagyományoknak, a szaktudásnak is nagy szerepük van abban, hogy mivel érnek el piaci sikereket.

Fotó: Horváth Csilla
A bortermelésben különösen nagy a hagyomány és az elismertség szerepe.

Sokáig tart, míg a most eltelepített lengyel, brit vagy skandináv borok versenyképesek lesznek. A mediterrán országokban mindinkább átállnak csöpögtetőöntözésre, amivel kisebb lesz az évjárathatás és a sekélyebben elhelyezkedő gyökérzet miatt kevesebb ásványi anyagot vesznek föl a tőkék.

Klón- és fajtaszelekcióval lehet áthidalni a klímaváltozás hatásait, nálunk sajnos inkább hátrányos hatások érik az ágazatot. Húsz-harminc éven belül literenként 1-1,5 grammal csökken a savtartalom, viszont jóval több cukor képződik a szőlőben.

Ki gondolta volna, hogy Németországban savpótlással kezdenek kísérletezni,

tette föl a kérdést Ondré Péter. Szerinte a jól megfogható karakteres borok készítésére kell koncentrálnunk, azzal pedig az exportlehetőségeink is bővülni fognak. Világszinten csökkenni fog a termelésre alkalmas terület és az öntözési lehetőségek, de Magyarországon várhatóan kitartanak a természeti erőforrások.

Nem szabad megmaradnunk csak az alapanyag-termesztésnél, minél inkább feldolgozott élelmiszerekkel érdemes piacra lépnünk.

Furmint klón
Fotó: Horváth Csilla
A Tokaji borvidéken hatalmas változás ment végbe az utóbbi 30 évben, mondta ifjabb Szepsy István borász. Nagy fordulatot hozott a száraz borok megjelenése, ami egyben a klímaváltozás hatásait is kivédi. Régen nagyon savasnak tartották a tokaji borokat, de most a Furmint is érettebb gyümölcsöt ad, korábban lehet szüretelni. Kevesebb a lehetőség az aszúsodásra, mert vagy kevés a pára, vagy túl sok az eső, ezért ritkábban lehet aszút készíteni. Az egész világon kevesebb botrítiszes bort készítenek.

A klímaváltozás lehetőséget ad új fajták bevonására is, például már beérik a Kékfrankos Tokajban. A most engedélyezett hat fajtán kívül a jövőben elképzelhetők újabbak is, de figyelembe kell venni például azt, hogy világtendencia a vörösborok fogyasztásának csökkenése.

Klónszelekcióval lehet orvosolni a problémák egy részét, most a Furmintot száraz bornak való alapanyagként is szelektálják. Ez a fajta a borvidék több mint 60%-án található meg és ötszáz éve velünk van, fogalmazott a borász. Soha nem tudtuk elképzelni, hogy kevés legyen benne a sav, de már erre is figyelni kell. Ugyanakkor az alacsonyabb savtartalommal könnyebben fogyasztható, barátságos bort lehet készíteni belőle. Hosszú története miatt számos változata ismert a Kárpát-medencéből, van miből válogatni.

Sokkal több energiát kellene fordítani a fajtaszelekcióra, az ősi fajták környezethez igazítása lehet a jövő útja a borász szerint.

Tokaj a maga 5000 hektáros területével, 418 dűlőjével, vulkanikus eredetével a kis, különleges borvidékekhez tartozik, meg kell őrizni az arculatát.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

360 ezer diákkal egy hétig a fenntarthatóságról

Április 19-23. között hatodik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat Áder János online tanórájával kezdődött hétfő délelőtt. A Témahéten határon innen és túl több mint 1600 iskola 360 ezer diákja foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével.

Kihirdették az első Interwine díj eredményeit

Az elmúlt év rávilágított arra, hogy mennyire fontos az online jelentét. Egy jól működő honlap, lehetőleg webshoppal, ma már elengedhetetlen a vállalkozások számára – így van ez a borászatokkal is. A Hungarianwines.eu éppen ezért megszervezte az első Interwine díjat, a magyar borászatok és borkereskedések honlapjainak versenyét.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

Uniós oltalmat kapott a Budaörsi őszibarack

Az Európai Bizottság április 19-én oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

Nagy István: komoly kihívásokkal kell szembenézniük a magyar gazdáknak

Nagy István a Facebookon vasárnap megosztott videoüzenetében Szanyból jelentkezett be, és bemutatta a tavaszi munkákat végző gazdákat is.

A francia kormány egymilliárd euróval segíti a fagykárt szenvedett gazdákat

Egymilliárd euróval segíti a francia kormány azokat a gazdálkodókat, akiket a leginkább sújtottak a tavaszi fagyok, az áprilisi, szokatlanul hideg időjárás.

A kárenyhítési alap segítséget nyújt a fagykárt szenvedett gyümölcstermesztőknek

A tavalyi év nehézségei és az elmúlt hetekben tapasztalt télies időjárás ismételten rávilágít az agrárkár-enyhítési rendszer fontosságára. A rendszer jól vizsgázott: tavaly mintegy 27 ezer hektár gyümölcsöst ért időjárási kár, ami után idén márciusban 6,56 milliárd forintot fizettek ki a gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdálkodóknak.