Back to top

Megmaradhatnak-e a régi szőlőfajtáink a melegedő klímában?

A klímaváltozás szőlő- és borágazatra gyakorolt hatásáról rendezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet Litkei Máté igazgató vezetésével. Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, a mezőgazdaság egészének teljesítményében kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára szerint az éghajlatváltozás hatásai máris érzékelhetők hazánkban, egyre hosszabb száraz időszakokkal és gyakoribb hőségnapokkal kell megküzdenünk, ami befolyásolja a hazai víztestek állapotát is. Erdeinket a lucfenyvesek pusztulása révén érinti a fölmelegedés, ugyanakkor a Dél-Alföldön hosszabb tenyészidejű növények termesztésére nyílik lehetőség. A mezőgazdaságban a termelési szerkezet átalakításával alkalmazkodhatunk a klímaváltozás hatásaihoz.

A gyümölcs- és zöldségtermesztésre kedvező hatása lehet a folyamatnak, de csak akkor, ha öntözzük ezeket a kultúrákat.

Nálunk kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás, hangsúlyozta az államtitkár. Északabbra tolódik egy sor növény termeszthetőségének határa, ugyanakkor a mediterrán régióban ellehetetlenülnek egyes kultúrák. Ukrajnában és Oroszországban is óriási, nagy termőképességű területek jobb mezőgazdasági hasznosítására nyílik lehetőség, ami befolyásolja az európai agrárpiaci erőviszonyokat.

Az Európai Unió nagyon ambiciózus klímapolitikai célokat tűzött ki, amelyekért nagy árat fizetünk, és kérdés, hogy más nagy termelők is velünk tartanak-e ezen az úton, mondta Feldman Zsolt. Az biztos, hogy korszerű intenzív technológiákkal sokat tehetünk a klímasemlegesség javításáért, ugyanis ezekkel a módszerekkel optimális inputtal lehet nagy hozamokat elérni.

Nagyon fontos figyelnünk a talaj egészségére, a jobb vízgazdálkodás elősegítésére. Ezen a téren sok innovatív magyar fejlesztés jött létre az utóbbi években, amelyek javítják a talajszerkezetet és serkentik a talajéletet.

A mezőgazdaság az egyik okozója is a klímaváltozásnak, de az EU-ban csak 10%-is felelős érte, hangsúlyozta Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője. Hazánkban az energiaellátás és a feldolgozóipar után a harmadik az üvegházhatású gázok kibocsátásában, ugyanakkor az erdők megkötik a szén-dioxidot, ezért is támogatjuk az erdősítést. A termőterületek északra tolódásával valóban új lehetőségek nyílnak egyes kultúrák előtt, de egy országban a termesztési hagyományoknak, a szaktudásnak is nagy szerepük van abban, hogy mivel érnek el piaci sikereket.

Fotó: Horváth Csilla
A bortermelésben különösen nagy a hagyomány és az elismertség szerepe.

Sokáig tart, míg a most eltelepített lengyel, brit vagy skandináv borok versenyképesek lesznek. A mediterrán országokban mindinkább átállnak csöpögtetőöntözésre, amivel kisebb lesz az évjárathatás és a sekélyebben elhelyezkedő gyökérzet miatt kevesebb ásványi anyagot vesznek föl a tőkék.

Klón- és fajtaszelekcióval lehet áthidalni a klímaváltozás hatásait, nálunk sajnos inkább hátrányos hatások érik az ágazatot. Húsz-harminc éven belül literenként 1-1,5 grammal csökken a savtartalom, viszont jóval több cukor képződik a szőlőben.

Ki gondolta volna, hogy Németországban savpótlással kezdenek kísérletezni,

tette föl a kérdést Ondré Péter. Szerinte a jól megfogható karakteres borok készítésére kell koncentrálnunk, azzal pedig az exportlehetőségeink is bővülni fognak. Világszinten csökkenni fog a termelésre alkalmas terület és az öntözési lehetőségek, de Magyarországon várhatóan kitartanak a természeti erőforrások.

Nem szabad megmaradnunk csak az alapanyag-termesztésnél, minél inkább feldolgozott élelmiszerekkel érdemes piacra lépnünk.

Furmint klón
Fotó: Horváth Csilla
A Tokaji borvidéken hatalmas változás ment végbe az utóbbi 30 évben, mondta ifjabb Szepsy István borász. Nagy fordulatot hozott a száraz borok megjelenése, ami egyben a klímaváltozás hatásait is kivédi. Régen nagyon savasnak tartották a tokaji borokat, de most a Furmint is érettebb gyümölcsöt ad, korábban lehet szüretelni. Kevesebb a lehetőség az aszúsodásra, mert vagy kevés a pára, vagy túl sok az eső, ezért ritkábban lehet aszút készíteni. Az egész világon kevesebb botrítiszes bort készítenek.

A klímaváltozás lehetőséget ad új fajták bevonására is, például már beérik a Kékfrankos Tokajban. A most engedélyezett hat fajtán kívül a jövőben elképzelhetők újabbak is, de figyelembe kell venni például azt, hogy világtendencia a vörösborok fogyasztásának csökkenése.

Klónszelekcióval lehet orvosolni a problémák egy részét, most a Furmintot száraz bornak való alapanyagként is szelektálják. Ez a fajta a borvidék több mint 60%-án található meg és ötszáz éve velünk van, fogalmazott a borász. Soha nem tudtuk elképzelni, hogy kevés legyen benne a sav, de már erre is figyelni kell. Ugyanakkor az alacsonyabb savtartalommal könnyebben fogyasztható, barátságos bort lehet készíteni belőle. Hosszú története miatt számos változata ismert a Kárpát-medencéből, van miből válogatni.

Sokkal több energiát kellene fordítani a fajtaszelekcióra, az ősi fajták környezethez igazítása lehet a jövő útja a borász szerint.

Tokaj a maga 5000 hektáros területével, 418 dűlőjével, vulkanikus eredetével a kis, különleges borvidékekhez tartozik, meg kell őrizni az arculatát.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Válaszd a természetet, válaszd a kartont!

A Tetra Pak, az élelmiszer-feldolgozás és -csomagolás egyik vezető vállalata "Válaszd a természetet, válaszd a kartont!" elnevezéssel indított kampányt, amelynek célja, hogy klímasemleges, teljes egészében megújuló vagy újrahasznosított anyagokból készült csomagolásokat hozzon létre.

Befejeződött a Homokhátság vízpótlását segítő beruházás

A Homokhátság vízpótlását segítő beruházás, a vajdasági Magyarkanizsa szennyvíztisztító-telepének korszerűsítése, valamint egy mobil árvízvédelmi fal beszerzése valósult meg egy magyar-szerb projekt keretében, amelyet csaknem 6 millió euróval (2,16 milliárd forint) támogatott az Európai Unió - tájékoztatta az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kedden az MTI-t.

Sikeres a kisüzemi pályázat

Már több mint 1000 gazdálkodó nyert támogatást a kisüzemi pályázaton - közölte Nagy István agrárminiszter.

Vertikális farm Budapest közepén - mesterséges fénnyel termesztik a mikrozöldségeket

Egyedülálló kutatás-fejlesztési vertikális farmot avatott a Tungsram május 5-én Budapesten. A létesítményben kizárólag mesterséges fénnyel, hidropóniás rendszerben, számítógépes szenzorok igénybevételével termesztenek növényeket, egyetemekkel együttműködve végeznek kutatásokat a jövő élelmiszerellátása érdekében és az egész ország számára piaci kiugrást jelentő beltéri gazdálkodás témájában.

Takarmánnyal a klímakatasztrófa ellen

Akár 38 százalékkal csökkentheti a tehenek metánkibocsátását a svájci Mootral takarmánykiegészítő terméke, a Mootral Ruminate, amit a tehenek Teslájának is neveznek.

Mitől lesz egy borászat sikeres turisztikai helyszín?

Mi a turisztikai sikerek titka egy borászat számára, és mi kell ahhoz, hogy ne csak saját szakterületén legyen elismert, de a turizmusban is népszerű úti céllá tudjon válni? Erre kereste a választ a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából készült tanulmány, amely hazai és külföldi borászatok jó gyakorlatain keresztül mutatja be, hogyan váltak eredményessé.

Május 17-ig van lehetőség az egységes kérelmek beadására

Az Agrárminisztérium ezúttal hívja fel minden érintett gazdálkodó figyelmét, hogy az egységes kérelmek elektronikus rögzítésére 2021. május 17-ig van lehetőség. Május elejére 1,6 millió hektár után közel 100 ezer termelő adta be az egységes kérelmét.

Magyar esélyek a növekvő kóser piacon

Magyarország egyik legsikeresebb külgazdasági területe évek óta az élelmiszeripari export, amelynek növelése a magyar kormányzat kiemelt célja. Ennek jegyében szervezett online fórumot a Tel-Avivi Magyar Nagykövetség. Az esemény zárszavát Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára mondta.

Szőlőtermesztés - Trio-szemzés

Napjaink szőlőtermesztése jelentősen változik, a mennyiségit minőségi szemlélet váltja fel. A fajták megválasztásában gazdasági tényezők, a technikai fejlődés és a gyakran szélsőségekben is megnyilvánuló klímaváltozás játszik fontos szerepet.

A vadregényes Ipoly

A Kistermelők Lapja új cikksorozatot indít, melyben bemutatjuk kiemelkedő értékekkel bíró hazai horgászvizeinket, megszólaltatva az adott folyó vagy tó egy-egy szakavatottját: legyen szó helyi horgászegyesületi vezetőkről vagy éppen az adott vizet jól ismerő versenyzőkről.