Back to top

Megmaradhatnak-e a régi szőlőfajtáink a melegedő klímában?

A klímaváltozás szőlő- és borágazatra gyakorolt hatásáról rendezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet Litkei Máté igazgató vezetésével. Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, a mezőgazdaság egészének teljesítményében kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára szerint az éghajlatváltozás hatásai máris érzékelhetők hazánkban, egyre hosszabb száraz időszakokkal és gyakoribb hőségnapokkal kell megküzdenünk, ami befolyásolja a hazai víztestek állapotát is. Erdeinket a lucfenyvesek pusztulása révén érinti a fölmelegedés, ugyanakkor a Dél-Alföldön hosszabb tenyészidejű növények termesztésére nyílik lehetőség. A mezőgazdaságban a termelési szerkezet átalakításával alkalmazkodhatunk a klímaváltozás hatásaihoz.

A gyümölcs- és zöldségtermesztésre kedvező hatása lehet a folyamatnak, de csak akkor, ha öntözzük ezeket a kultúrákat.

Nálunk kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás, hangsúlyozta az államtitkár. Északabbra tolódik egy sor növény termeszthetőségének határa, ugyanakkor a mediterrán régióban ellehetetlenülnek egyes kultúrák. Ukrajnában és Oroszországban is óriási, nagy termőképességű területek jobb mezőgazdasági hasznosítására nyílik lehetőség, ami befolyásolja az európai agrárpiaci erőviszonyokat.

Az Európai Unió nagyon ambiciózus klímapolitikai célokat tűzött ki, amelyekért nagy árat fizetünk, és kérdés, hogy más nagy termelők is velünk tartanak-e ezen az úton, mondta Feldman Zsolt. Az biztos, hogy korszerű intenzív technológiákkal sokat tehetünk a klímasemlegesség javításáért, ugyanis ezekkel a módszerekkel optimális inputtal lehet nagy hozamokat elérni.

Nagyon fontos figyelnünk a talaj egészségére, a jobb vízgazdálkodás elősegítésére. Ezen a téren sok innovatív magyar fejlesztés jött létre az utóbbi években, amelyek javítják a talajszerkezetet és serkentik a talajéletet.

A mezőgazdaság az egyik okozója is a klímaváltozásnak, de az EU-ban csak 10%-is felelős érte, hangsúlyozta Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője. Hazánkban az energiaellátás és a feldolgozóipar után a harmadik az üvegházhatású gázok kibocsátásában, ugyanakkor az erdők megkötik a szén-dioxidot, ezért is támogatjuk az erdősítést. A termőterületek északra tolódásával valóban új lehetőségek nyílnak egyes kultúrák előtt, de egy országban a termesztési hagyományoknak, a szaktudásnak is nagy szerepük van abban, hogy mivel érnek el piaci sikereket.

Fotó: Horváth Csilla
A bortermelésben különösen nagy a hagyomány és az elismertség szerepe.

Sokáig tart, míg a most eltelepített lengyel, brit vagy skandináv borok versenyképesek lesznek. A mediterrán országokban mindinkább átállnak csöpögtetőöntözésre, amivel kisebb lesz az évjárathatás és a sekélyebben elhelyezkedő gyökérzet miatt kevesebb ásványi anyagot vesznek föl a tőkék.

Klón- és fajtaszelekcióval lehet áthidalni a klímaváltozás hatásait, nálunk sajnos inkább hátrányos hatások érik az ágazatot. Húsz-harminc éven belül literenként 1-1,5 grammal csökken a savtartalom, viszont jóval több cukor képződik a szőlőben.

Ki gondolta volna, hogy Németországban savpótlással kezdenek kísérletezni,

tette föl a kérdést Ondré Péter. Szerinte a jól megfogható karakteres borok készítésére kell koncentrálnunk, azzal pedig az exportlehetőségeink is bővülni fognak. Világszinten csökkenni fog a termelésre alkalmas terület és az öntözési lehetőségek, de Magyarországon várhatóan kitartanak a természeti erőforrások.

Nem szabad megmaradnunk csak az alapanyag-termesztésnél, minél inkább feldolgozott élelmiszerekkel érdemes piacra lépnünk.

Furmint klón
Fotó: Horváth Csilla
A Tokaji borvidéken hatalmas változás ment végbe az utóbbi 30 évben, mondta ifjabb Szepsy István borász. Nagy fordulatot hozott a száraz borok megjelenése, ami egyben a klímaváltozás hatásait is kivédi. Régen nagyon savasnak tartották a tokaji borokat, de most a Furmint is érettebb gyümölcsöt ad, korábban lehet szüretelni. Kevesebb a lehetőség az aszúsodásra, mert vagy kevés a pára, vagy túl sok az eső, ezért ritkábban lehet aszút készíteni. Az egész világon kevesebb botrítiszes bort készítenek.

A klímaváltozás lehetőséget ad új fajták bevonására is, például már beérik a Kékfrankos Tokajban. A most engedélyezett hat fajtán kívül a jövőben elképzelhetők újabbak is, de figyelembe kell venni például azt, hogy világtendencia a vörösborok fogyasztásának csökkenése.

Klónszelekcióval lehet orvosolni a problémák egy részét, most a Furmintot száraz bornak való alapanyagként is szelektálják. Ez a fajta a borvidék több mint 60%-án található meg és ötszáz éve velünk van, fogalmazott a borász. Soha nem tudtuk elképzelni, hogy kevés legyen benne a sav, de már erre is figyelni kell. Ugyanakkor az alacsonyabb savtartalommal könnyebben fogyasztható, barátságos bort lehet készíteni belőle. Hosszú története miatt számos változata ismert a Kárpát-medencéből, van miből válogatni.

Sokkal több energiát kellene fordítani a fajtaszelekcióra, az ősi fajták környezethez igazítása lehet a jövő útja a borász szerint.

Tokaj a maga 5000 hektáros területével, 418 dűlőjével, vulkanikus eredetével a kis, különleges borvidékekhez tartozik, meg kell őrizni az arculatát.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A robotoknak nem fáj a kapálás

A mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiány leküzdése érdekében 7,9 millió eurós projekt keretében szeretné meggyorsítani az Európai Unió a növénytermesztés automatizálását. Olyan technológiákat akarnak széles körben alkalmazhatóvá tenni, amelyek a legnehezebb és leginkább monoton élő munkát válthatják ki.

A paprika és a C-vitamin

Szent-Györgyi Albert az aszkorbinsavnak (eredetileg hexuronsavnak) nevezett bioaktív anyagot a magyar paprikából kristályosította ki nagy mennyiségben és nevezte el C-vitaminnak. Ezeket az eredményeket először 1934-ben tették közzé a Biochemistry tudományos folyóiratban. A tudósnak a C-vitamin élettani hatásaira irányuló kutatási eredményeit 1937-ben Nobel-díjjal ismerték el.

A peterakást kell megelőzni – Növényvédelmi előrejelzés 19. hét

A cserebogárpajor kártételét leghatékonyabban úgy előzhetjük meg, ha megakadályozzuk a most rajzó bogarak peterakását. Intenzíven rajzik ezenkívül az almamoly is, csapdázással kövessük nyomon, hogy optimális időpontban kezdődhessük a védekezést. A betegségek terjedésének a viszonylag száraz időjárás egyelőre gátat szab.

Vadkárról dióhéjban

A szőlőültetvényekben a kártevők elleni védekezés elsősorban a rovarokra irányul, de sokkal nagyobb állatok is veszélyeztetik a szőlőtőkéket és a termést: rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak. A Borászati Füzetek 2021. évi 2. számában többek között érdekes cikket olvashatunk a szőlőültetvényeket érő vadkárokról is.

Május 10-én tartjuk az ország legrégebbi zöld ünnepét

A Föld napjának testvérünnepe a madarak és fák napja, amelyet a 1994-es miniszteri rendelet alapján, immár több mint 100 éve május 10-én ünneplünk. A hagyománnyá váló ünnepnap célja a társadalom természetvédelmi elkötelezettségének kialakítása, elmélyítése.

Folytatódik a Magyarok Kenyere program

Az idei rendezvénysorozat a Tisza parti vajdasági városban, Zentán kezdődött, a búzavetés megszentelésével. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei ünnepségén Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, a magyarság a mostaninál sokkal nagyobb nehézségeket is túlélt, de mindig újra tudta kezdeni – és ez most is így lesz.

Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot

Már az 1950-es évek óta nyelik le a mikroműanyagokat a halak, ezek koncentrációja pedig folyamatosan növekedett a beleikben - írja a PhysOrg-com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleiben is találtak műanyagot.

Áldás vagy átok a gyom?

A kertészkedők egyik legnagyobb kihívása a gyomok elleni küzdelem. A kertművelésre fordított idő jelentős hányadát általában gazolás teszi ki, aminek érdekében sokan hajlandók minden eszközt, akár vegyszereket is bevetni.

Válaszd a természetet, válaszd a kartont!

A Tetra Pak, az élelmiszer-feldolgozás és -csomagolás egyik vezető vállalata "Válaszd a természetet, válaszd a kartont!" elnevezéssel indított kampányt, amelynek célja, hogy klímasemleges, teljes egészében megújuló vagy újrahasznosított anyagokból készült csomagolásokat hozzon létre.

Takarni és fűteni is kell a csonthéjasokat, hogy megvédjük a tavaszi fagyoktól

Harmadik éve fagyott el a kajszi és az őszibarack Nagyvenyimben, Csizmadia György gyümölcsösében, pedig nem különösebben fagyveszélyes területen fekszik. A tavalyi, rendkívüli mértékű fagykár után almából és cseresznyéből még biztató a terméskilátás.