Back to top

A tavaszi árpa és a búza felét már elvetették Zala megyében

A tavaszi árpa, valamint a búza felét már elvetették Zala megyében, a tritikálé- és zabföldeken is megkezdődtek a tavaszi vetési munkák - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke hétfőn az MTI-vel.

A tervek szerint a megyében 1700 hektáron tavaszi árpát, ezer hektáron tavaszi búzát, 6000 hektáron szóját vetnek. Kétezer hektáron lucernát, kölest, pohánkát, olajtököt, kisebb területen pedig cukorrépát, burgonyát, zabot, borsót termelnek majd - ismertette Sabján Krisztián.

Tavasz végén 7800 hektáron napraforgó, 25 700 hektáron pedig kukoricamag kerül a földbe.

Az őszi hónapokban a szántóföldi növénykultúrákat közel 50 ezer hektáron vetették el: 16 390 hektáron repcét, 25 670 hektáron őszi búzát, 420 hektáron rozst, 4500 hektáron őszi árpát nevelnek, míg a tritikálé vetésterülete 1765 hektár.

Fotó: Csatlós Norbert
Az őszi vetések 40-50 százaléka jónak, 20-30 százaléka közepesnek minősíthető - jelezte a NAK megyei elnöke. A gazdálkodók repcéből nem jelentettek kipusztulást, de a késő őszi vetésű búzák nehezen bokrosodnak, és jelentős az állományok gombás fertőzöttsége - fűzte hozzá.

Az őszi és koratéli sok csapadék miatt vízzel telített talajok felső rétege már kiszáradt, így a gazdálkodók jól haladhatnak a talajelőkészítésekkel.

A repcék és őszi kalászosok fejtrágyázását már befejezték, a vetésekkel párhuzamosan zajlik a gombák elleni védekezés.

A szélsőségesen változó időjárás nem tesz jót az őszi állományoknak és a vetéseknek, hajnali fagyok és a szeles időjárás pedig megnehezíti az aktuális növényvédelmi munkákat - jegyezte meg a megyei elnök.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Galgahévíz még kitart

Bármennyire is szeretnék feléleszteni a kistermelői piacokat, nem látni, hogy újra sikerülne visszaterelni a fogyasztókat. Pedig igazi nyerő helyzet lenne mind a vásárlók, mind a gazdák számára. Mészáros Vendel, sok galgahévízihez hasonlóan mezőgazdasági termelésből él. A víz, a munkaerő és a piac hármasában fogalmazta meg azokat a gondolatokat, amelyek ma a kistermelőket foglalkoztatják.

A precíziós gazdálkodást kutatják a Széchenyi István Egyetem óvári karán

A győri Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll.

Terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására is lehet pályázni

Az Agrárminisztérium a megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében 50 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot hirdet terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. augusztus 2-től lesz lehetőség - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Ma van a növények világnapja

Az Alexandrák és Erikek mellett ma a növények is ünnepelnek – remélhetőleg… Május 18 a növények nemzetközi világnapja.

Hat százalékkal nőtt a Corteva árbevétele

Erős eredményekről számol be a Corteva 2021-es első negyedévi jelentése. Az egész évre nézve magasabb nettó értékesítést vár a globális mezőgazdasági vállalat.

Hollandiában van a legtöbb vegetáriánus Európában

Egyre népszerűbbek a húspótló készítmények világszerte, egy kutatás szerint a hollandok fogyasztják a legtöbb húspótlót Európában.

Jól haladnak a vetési munkákkal a hazai földeken

Az április végén és május első felében uralkodó időjárási körülmények összességében kedveztek a tavaszi szántóföldi munkáknak Magyarországon. A vetések és a talajmunkák jelentős mértékben felgyorsultak, ezáltal sikerült behozni a korábbi hűvös és száraz időjárás miatt kialakult lemaradást - jelentette ki Facebook videójában Nagy István agrárminiszter.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Kevesebb jég, kevesebb kár

Április közepén megnyomták a gombot, s ezzel üzembe helyezték az országos jégkármérséklő rendszert. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetetett, az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.