Back to top

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 8.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Előző cikkeink a témában:

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 7.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 6.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 5.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 4.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 3.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat

A tanulmány előző részeiben a varroózisról, a vírusokról, az amerikai- és európai költésrothadásról olvashattunk, a legutóbbi részben pedig a nozémáról. Jöjjön egy viszonylag nemrég pusztító kártevő: a kis kaptárbogár.

A kis kaptárbogárról röviden

A kis kaptárbogár (Aethina tumida) egy Dél-Afrikában őshonos kártevő, amely méhcsaládokat és egyéb, olyan beporzó rovarokat fertőz meg, mint például a poszméh. A bogarakat az élő méhek és a virágporos, fias keretek illata vonzza. A kifejlett bogarak a kaptár bejáratán vagy a kaptár kisebb repedésein jutnak be. Amint a bogarak bejutottak a kaptárba, megkezdődik a petézés. A nőstény példányok több száz petét helyeznek el a kaptáron belül a repedésekbe, vagy pedig a fedelet megfúrva egyenesen a fedett fiasításba.

A kikelt kaptárbogárlárvák hatalmas pusztítást tudnak okozni: lyukakat fúrnak az egyik sejtből a másikba, hogy virágporhoz, mézhez vagy méhlárvához jussanak, miközben ürülékükkel mind a mézet, mind pedig a lépeket beszennyezik.

A lépek ennek következtében „eltaknyosodnak” miközben rothadó szagot árasztanak.

A kaptárbogár igen könnyen tud kaptárról kaptárra jutni, mivel jól repül, de terjedését elő lehet segíteni méhészeti termékek, eszközök kaptárokon belüli cserélgetésével. A végeredmény az, hogy a gyengébb, egyéb betegségekkel – mint például a varroózis - is küzdő családok végül elpusztulnak. A kaptárbogarak megjelenése rajzást is kiválthat, illetve a bogarak kaptárokon belüli tevékenysége a mézminőséget igen jelentősen rontja. A bogarak képesek továbbá jelentős károkat okozni a még ki nem pergetett, eltárolt keretekben is.

A felnőtt kaptárbogarak napokig is elvannak élelem nélkül, így a fertőzést nagyon könnyen lehet terjeszteni nemzetközi kereskedelemmel.

A kis kaptárbogár tehát meglehetősen nagy veszélyt jelent, nemcsak a környezetre, hanem a méhészeti ágazat egészére nézve is.

Diagnózis a terepen

A felnőtt kis kaptárbogarak nagyon jól repülnek, ezért kaptáron belül nehéz őket megpillantani és összeszedegetni. Alakjukat tekintve oválisak és az életkor előrehaladtával először sárgás-vörösesek, majd fokozatosan váltanak át barnára, illetve szaporodóképességük elérésekor feketére. Testük profilból nézve lapos, nagyjából 0,5-0,7 cm hosszúak és 0,3-0,45 cm szélesek, tehát megközelítőleg harmad akkorák, mint egy kifejlett méh. Antennáik vége bunkós, hosszú lábaikkal könnyen és gyorsan képesek kaptáron belül mozogni.

A kis kaptárbogár petéi olyanok, mintha kis fehér gyöngyök lennének, alakjukat tekintve hasonlóak a méhpetékhez, csupán egyharmad akkorák.

1,4 mm hosszúak és 0,26 mm szélesek, melyeket a nőstény a kaptár kisebb repedéseibe és réseibe, valamint lyukat fúrva a fedélen, a fedett fiasításba helyez el, ezért a méhek nem tudnak hozzájuk férni és eltávolítani őket.

A peték inkubációs ideje 1-3 nap.

A kis kaptárbogár lárvái tehetők leginkább felelőssé a kaptáron belüli károkozásért. A lárvák krémszínűek és nagyjából 11 mm hosszúságúak fejlődési szakaszuk végén. A kaptárbogár lárváját könnyű felismerni: a testszelvényein végig tüskéket találunk, három pár lábbal és két faroktüskével rendelkeznek. Ezek olyan könnyen azonosítható küllembeli tulajdonságok, hogy a méhésznek semmiféleképpen sem okozhat problémát a viaszmoly (Galleria mellonella) lárvájától való megkülönböztetése.

A lárvák fejlődésük legutolsó szakaszában 5-60 cm mélyre beássák magukat a talajba a teljes átalakuláshoz. A bogár kifejlődése nagyban függ a talajtól, amibe végül sikerült magát elásni.

A kemény, sáros talajok esetén csökken a felnőttek előbújásának aránya, ezért a kis kaptárbogár lárvája leginkább a homokos talajt választja az átalakuláshoz.

A talajban töltött idő 3-4 hét, amely a hőmérséklettől és a talajösszetételtől függően 2-8 hét között változhat. Az átalakulást nagy elhalálozási ráta jellemzi, mivel a lárva ekkor kimondottan sérülékeny. A gyöngyfehér színű lárva először világosbarna lesz, majd, amikor eléri a nimfa stádiumot, barnás-kékes. A legtöbb kifejlett bogár 3-4 hét után bújik elő és rögtön a kaptárokba repül, hogy aztán ott táplálkozhasson.

A terepen végzett diagnózis eredményességét nagyban lehet növelni egy fából vagy kartondobozból készült lap segítségével, amelyet függőlegesen a kaptár fala és az utolsó keret közé helyezünk, ezzel biztosítva búvóhelyet a kis kaptárbogár számára. A lapot legalább 48 órával az ellenőrzést megelőzően helyezzük be. (Folytatjuk)

Fordította: Pályi Krisztián

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Lazítson le egy naranccsal

A narancs gazdag C-vitaminban, rostban és olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek segíthetnek a stresszoldásban.

A mindennapi étrendtervezés titka

Ön elég zöldséget eszik? Tudja, hogy a szervezetének mennyi zöldségre van szüksége naponta?

Tüske nélkül - A szeder a kertünkben

Hazánkban is őshonos növény a szeder, szúrós, vékony indái belekapaszkodnak az erdőjárók ruhájába, nyár végén viszont cserébe elszopogathatjuk nedvdús, kissé fanyar gyümölcsét. Nemesített változatai sokkal erősebb növekedésű és tüske nélküli fajták, a gyümölcsük sokszorosan nagyobb, mint az erdei szederé, és az ízük is sokkal kellemesebb.

Telepítsünk ellenálló, régi almafajtákat

Lassan újra nyugalmi állapotba kerül a kert, az utolsó zöldségek betakarítása is véget ér, ugyanakkor eljött a facsemeték telepítésének az ideje. A biotermesztés egyik sarkalatos pontja a vegyszermentes termesztés, aminek sikerét nagyban befolyásolja, hogy milyen fajtát ültetünk.

Omega-3: a gyulladáscsökkentő csodaszer

Az omega-3-ak azok a jótékony hatású zsírok, amelyek halakban, egyes kagylókban, valamint magvakban, diófélékben és azok olajaiban találhatók. Ezek a zsírsavak kettős feladatot látnak el: szerepet játszanak a gyulladáscsökkentő vegyületek létrehozásában, és segítenek a gyulladásos markerek termelődésének visszaszorításában is.

Kezdődik a sütőtök-szezon

Magyarországon évről évre növekszik a sütőtökfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Az üzletekben, piacokon is érdemes a kiváló minőségű hazai fajtákat választani.