Back to top

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 8.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Előző cikkeink a témában:

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 7.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 6.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 5.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 4.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 3.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat

A tanulmány előző részeiben a varroózisról, a vírusokról, az amerikai- és európai költésrothadásról olvashattunk, a legutóbbi részben pedig a nozémáról. Jöjjön egy viszonylag nemrég pusztító kártevő: a kis kaptárbogár.

A kis kaptárbogárról röviden

A kis kaptárbogár (Aethina tumida) egy Dél-Afrikában őshonos kártevő, amely méhcsaládokat és egyéb, olyan beporzó rovarokat fertőz meg, mint például a poszméh. A bogarakat az élő méhek és a virágporos, fias keretek illata vonzza. A kifejlett bogarak a kaptár bejáratán vagy a kaptár kisebb repedésein jutnak be. Amint a bogarak bejutottak a kaptárba, megkezdődik a petézés. A nőstény példányok több száz petét helyeznek el a kaptáron belül a repedésekbe, vagy pedig a fedelet megfúrva egyenesen a fedett fiasításba.

A kikelt kaptárbogárlárvák hatalmas pusztítást tudnak okozni: lyukakat fúrnak az egyik sejtből a másikba, hogy virágporhoz, mézhez vagy méhlárvához jussanak, miközben ürülékükkel mind a mézet, mind pedig a lépeket beszennyezik.

A lépek ennek következtében „eltaknyosodnak” miközben rothadó szagot árasztanak.

A kaptárbogár igen könnyen tud kaptárról kaptárra jutni, mivel jól repül, de terjedését elő lehet segíteni méhészeti termékek, eszközök kaptárokon belüli cserélgetésével. A végeredmény az, hogy a gyengébb, egyéb betegségekkel – mint például a varroózis - is küzdő családok végül elpusztulnak. A kaptárbogarak megjelenése rajzást is kiválthat, illetve a bogarak kaptárokon belüli tevékenysége a mézminőséget igen jelentősen rontja. A bogarak képesek továbbá jelentős károkat okozni a még ki nem pergetett, eltárolt keretekben is.

A felnőtt kaptárbogarak napokig is elvannak élelem nélkül, így a fertőzést nagyon könnyen lehet terjeszteni nemzetközi kereskedelemmel.

A kis kaptárbogár tehát meglehetősen nagy veszélyt jelent, nemcsak a környezetre, hanem a méhészeti ágazat egészére nézve is.

Diagnózis a terepen

A felnőtt kis kaptárbogarak nagyon jól repülnek, ezért kaptáron belül nehéz őket megpillantani és összeszedegetni. Alakjukat tekintve oválisak és az életkor előrehaladtával először sárgás-vörösesek, majd fokozatosan váltanak át barnára, illetve szaporodóképességük elérésekor feketére. Testük profilból nézve lapos, nagyjából 0,5-0,7 cm hosszúak és 0,3-0,45 cm szélesek, tehát megközelítőleg harmad akkorák, mint egy kifejlett méh. Antennáik vége bunkós, hosszú lábaikkal könnyen és gyorsan képesek kaptáron belül mozogni.

A kis kaptárbogár petéi olyanok, mintha kis fehér gyöngyök lennének, alakjukat tekintve hasonlóak a méhpetékhez, csupán egyharmad akkorák.

1,4 mm hosszúak és 0,26 mm szélesek, melyeket a nőstény a kaptár kisebb repedéseibe és réseibe, valamint lyukat fúrva a fedélen, a fedett fiasításba helyez el, ezért a méhek nem tudnak hozzájuk férni és eltávolítani őket.

A peték inkubációs ideje 1-3 nap.

A kis kaptárbogár lárvái tehetők leginkább felelőssé a kaptáron belüli károkozásért. A lárvák krémszínűek és nagyjából 11 mm hosszúságúak fejlődési szakaszuk végén. A kaptárbogár lárváját könnyű felismerni: a testszelvényein végig tüskéket találunk, három pár lábbal és két faroktüskével rendelkeznek. Ezek olyan könnyen azonosítható küllembeli tulajdonságok, hogy a méhésznek semmiféleképpen sem okozhat problémát a viaszmoly (Galleria mellonella) lárvájától való megkülönböztetése.

A lárvák fejlődésük legutolsó szakaszában 5-60 cm mélyre beássák magukat a talajba a teljes átalakuláshoz. A bogár kifejlődése nagyban függ a talajtól, amibe végül sikerült magát elásni.

A kemény, sáros talajok esetén csökken a felnőttek előbújásának aránya, ezért a kis kaptárbogár lárvája leginkább a homokos talajt választja az átalakuláshoz.

A talajban töltött idő 3-4 hét, amely a hőmérséklettől és a talajösszetételtől függően 2-8 hét között változhat. Az átalakulást nagy elhalálozási ráta jellemzi, mivel a lárva ekkor kimondottan sérülékeny. A gyöngyfehér színű lárva először világosbarna lesz, majd, amikor eléri a nimfa stádiumot, barnás-kékes. A legtöbb kifejlett bogár 3-4 hét után bújik elő és rögtön a kaptárokba repül, hogy aztán ott táplálkozhasson.

A terepen végzett diagnózis eredményességét nagyban lehet növelni egy fából vagy kartondobozból készült lap segítségével, amelyet függőlegesen a kaptár fala és az utolsó keret közé helyezünk, ezzel biztosítva búvóhelyet a kis kaptárbogár számára. A lapot legalább 48 órával az ellenőrzést megelőzően helyezzük be. (Folytatjuk)

Fordította: Pályi Krisztián

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Baromfi Világnap: május 10-e a baromfis szakma ünnepe

Magyar kezdeményezésre május 10-én ünnepli a baromfis szakma a Baromfi Világnapot. Az esemény célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a baromfiágazati szereplőkre, akik egyre fontosabb szerepet töltenek be a világ élelmiszer-ellátásában.

Gombaevéssel a rák és a szellemi hanyatlás ellen

A gombafélék elég megosztók a tányéron: vannak akik nagyon kedvelik a belőlük készült ételeket, mások pont ellenkezőleg. Azt azonban már számos kutatás igazolta, hogy nagyon jó hatással van a gombafogyasztás az egészségi állapotunkra.

Milyen vadgesztenyét ültessünk?

A fehér virágú vadgesztenye a Balkán-félsziget és Elő-Ázsia hegyvidéki részeiről származik, Magyarországra a törökök hozták be. Európában gyorsan elterjedt, szívesen ültették parkosításra és útsorok fásítására.

Már van Covid 19 elleni vakcina állatoknak is

A világon több olyan eset történt, hogy a koronavírus fertőzés emberről állatra, majd állatról emberre is terjedt. Épp ezért több ország fejleszt állatoknak szánt vakcinát, ám az oroszoknál már kész is az első ilyen...

A mennyasszony segített világra egy borjút a saját esküvőjén

A hétköznapinak egyáltalán nem nevezhető esküvőn a menyasszony az 1200 dolláros ruhájában sárba bukott, az esküvői fogadáson pedig 100 vendég előtt megszületett egy borjú.

Csak lánycsibéket keltetnek

Kikelt az az első 150 000 csibe, melyekből csak tojók lesznek. A csibéket egy új technológiája használatával keltették ki, amelynek eredménye az állatbarát nemi meghatározás.

Úgy tűnik, nem sikerül féken tartani a rettegett banánkórt Dél-Amerikában

Latin-amerikai sajtóforrásokra hivatkozva az Eurofruit Magazine arról számolt be, hogy valószínűleg Venezuelában is felbukkant a banán rettegett fuzáriumos betegsége, bár sok konkrétumot nem lehet tudni, miután a hatóságok elzárkóznak az együttműködéstől.

Megtiltanák az oroszlánok tenyésztését vadászat és kölyöksimogatás céljára Dél-Afrikában

Megtiltanák az oroszlánok tenyésztését vadászat és kölyöksimogatás céljára Dél-Afrikában egy új tervezet szerint.

Ismét összeült a Nemzeti Állatvédelmi Tanács

Magyarországot öt éven belül Európa élmezőnyébe kívánjuk juttatni az állatvédelem területén, ezt a célt támogatja a Nemzeti Állatvédelmi Tanács megalakulása is – jelentette ki a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos a testület ülésén.

Európai Bíróság: nem volt törvénytelen a neok betiltása a méhek érdekében!

Az Európai Bíróság tegnap megerősítette, hogy az Európai Bizottság jogosan tiltotta meg a neonikotinoidok használatát a méhek számára vonzó növényeken 2013-ban, a Bayer által az Európai Bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel kapcsolatos ügyben hozott ítéletében. A luxembourgi székhelyű intézmény támogatta az elővigyázatosság elvének alkalmazását, és azt, hogy az Európai Bizottság még bizonytalanság esetén is jogosult volt ilyen korlátozásokat bevezetni.