Back to top

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 8.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Előző cikkeink a témában:

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 7.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 6.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 5.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 4.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 3.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat

A tanulmány előző részeiben a varroózisról, a vírusokról, az amerikai- és európai költésrothadásról olvashattunk, a legutóbbi részben pedig a nozémáról. Jöjjön egy viszonylag nemrég pusztító kártevő: a kis kaptárbogár.

A kis kaptárbogárról röviden

A kis kaptárbogár (Aethina tumida) egy Dél-Afrikában őshonos kártevő, amely méhcsaládokat és egyéb, olyan beporzó rovarokat fertőz meg, mint például a poszméh. A bogarakat az élő méhek és a virágporos, fias keretek illata vonzza. A kifejlett bogarak a kaptár bejáratán vagy a kaptár kisebb repedésein jutnak be. Amint a bogarak bejutottak a kaptárba, megkezdődik a petézés. A nőstény példányok több száz petét helyeznek el a kaptáron belül a repedésekbe, vagy pedig a fedelet megfúrva egyenesen a fedett fiasításba.

A kikelt kaptárbogárlárvák hatalmas pusztítást tudnak okozni: lyukakat fúrnak az egyik sejtből a másikba, hogy virágporhoz, mézhez vagy méhlárvához jussanak, miközben ürülékükkel mind a mézet, mind pedig a lépeket beszennyezik.

A lépek ennek következtében „eltaknyosodnak” miközben rothadó szagot árasztanak.

A kaptárbogár igen könnyen tud kaptárról kaptárra jutni, mivel jól repül, de terjedését elő lehet segíteni méhészeti termékek, eszközök kaptárokon belüli cserélgetésével. A végeredmény az, hogy a gyengébb, egyéb betegségekkel – mint például a varroózis - is küzdő családok végül elpusztulnak. A kaptárbogarak megjelenése rajzást is kiválthat, illetve a bogarak kaptárokon belüli tevékenysége a mézminőséget igen jelentősen rontja. A bogarak képesek továbbá jelentős károkat okozni a még ki nem pergetett, eltárolt keretekben is.

A felnőtt kaptárbogarak napokig is elvannak élelem nélkül, így a fertőzést nagyon könnyen lehet terjeszteni nemzetközi kereskedelemmel.

A kis kaptárbogár tehát meglehetősen nagy veszélyt jelent, nemcsak a környezetre, hanem a méhészeti ágazat egészére nézve is.

Diagnózis a terepen

A felnőtt kis kaptárbogarak nagyon jól repülnek, ezért kaptáron belül nehéz őket megpillantani és összeszedegetni. Alakjukat tekintve oválisak és az életkor előrehaladtával először sárgás-vörösesek, majd fokozatosan váltanak át barnára, illetve szaporodóképességük elérésekor feketére. Testük profilból nézve lapos, nagyjából 0,5-0,7 cm hosszúak és 0,3-0,45 cm szélesek, tehát megközelítőleg harmad akkorák, mint egy kifejlett méh. Antennáik vége bunkós, hosszú lábaikkal könnyen és gyorsan képesek kaptáron belül mozogni.

A kis kaptárbogár petéi olyanok, mintha kis fehér gyöngyök lennének, alakjukat tekintve hasonlóak a méhpetékhez, csupán egyharmad akkorák.

1,4 mm hosszúak és 0,26 mm szélesek, melyeket a nőstény a kaptár kisebb repedéseibe és réseibe, valamint lyukat fúrva a fedélen, a fedett fiasításba helyez el, ezért a méhek nem tudnak hozzájuk férni és eltávolítani őket.

A peték inkubációs ideje 1-3 nap.

A kis kaptárbogár lárvái tehetők leginkább felelőssé a kaptáron belüli károkozásért. A lárvák krémszínűek és nagyjából 11 mm hosszúságúak fejlődési szakaszuk végén. A kaptárbogár lárváját könnyű felismerni: a testszelvényein végig tüskéket találunk, három pár lábbal és két faroktüskével rendelkeznek. Ezek olyan könnyen azonosítható küllembeli tulajdonságok, hogy a méhésznek semmiféleképpen sem okozhat problémát a viaszmoly (Galleria mellonella) lárvájától való megkülönböztetése.

A lárvák fejlődésük legutolsó szakaszában 5-60 cm mélyre beássák magukat a talajba a teljes átalakuláshoz. A bogár kifejlődése nagyban függ a talajtól, amibe végül sikerült magát elásni.

A kemény, sáros talajok esetén csökken a felnőttek előbújásának aránya, ezért a kis kaptárbogár lárvája leginkább a homokos talajt választja az átalakuláshoz.

A talajban töltött idő 3-4 hét, amely a hőmérséklettől és a talajösszetételtől függően 2-8 hét között változhat. Az átalakulást nagy elhalálozási ráta jellemzi, mivel a lárva ekkor kimondottan sérülékeny. A gyöngyfehér színű lárva először világosbarna lesz, majd, amikor eléri a nimfa stádiumot, barnás-kékes. A legtöbb kifejlett bogár 3-4 hét után bújik elő és rögtön a kaptárokba repül, hogy aztán ott táplálkozhasson.

A terepen végzett diagnózis eredményességét nagyban lehet növelni egy fából vagy kartondobozból készült lap segítségével, amelyet függőlegesen a kaptár fala és az utolsó keret közé helyezünk, ezzel biztosítva búvóhelyet a kis kaptárbogár számára. A lapot legalább 48 órával az ellenőrzést megelőzően helyezzük be. (Folytatjuk)

Fordította: Pályi Krisztián

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Apró figyelmességek télvíz idején

A hideg idő beköszöntött, és minden lónak jól jöhet egy kis plusz kényeztetés. A hideg, a sok csapadék, a korai sötétedés és a karámban töltött órák számának csökkenése befolyásolhatja a lovak hangulatát. Kedveskedhetünk nekik sokféleképpen.

Gazdálkodás a jövő városaiban

Szingapúr elképesztő iramban, tudatosággal és előrelátással fejlődik. Vezetői szembe mennek a manapság általánosan elfogadott tendenciával, annak érdekében, hogy élhetőbb környezetet és éltetőbb feltételeket teremtsenek a lakosság számára. Ragadós lesz a példájuk?

Megfertőződtek az antwerpeni állatkert vízilovai

Koronavírusos az antwerpeni állatkert két vízilova. Az állatok jól vannak, csak az orruk folyik, jelenleg karanténban vannak - írja a BBC hírportálja.

Madárinfluenza: további enyhítések Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A madárinfluenza járvány lassú, döntően védőkörzeten belüli terjedésének köszönhetően további enyhítéseket engedélyezett az országos főállatorvos. Az engedmény a víziszárnyasok technológiai mozgatását teszi lehetővé Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye korlátozás alatt álló területeinek egy részén is.

Egészséges fauna – egészséges erdők

A Pécsi Akadémiai Bizottság Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága „A fauna szerepe az erdei ökoszisztémában” címmel rendezett konferenciát, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Mosónövények: nem csak a mosódió létezik…

A mosónövények közül sokaknak valószínűleg a mosódió jut elsőként az eszébe, pedig hazánkban is élnek olyan növények, melyek magas szaponin tartalmuk miatt kiválóan alkalmasak mosási célokra. Ilyen a szappanfű, a mécsvirág, vagy a vadgesztenye is…

Madárinfluenza miatt felszámoltak egy tenyészpulyka állományt Békés megyében

Madárinfluenza vírusát mutatták ki egy csaknem 5 ezer egyedet számláló tenyészpulyka-állományban a Békés megyei Kondoroson. A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében azonnal megkezdték a telep felszámolását - tájékoztatott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján.

Állatjóléti szempontok miatt lassan növő csirkékre váltanak Amerikában

Az amerikai baromfiipar felkészült rá, hogy növelje a lassan növő fajták termelését, miután egy nagy befolyással bíró állatjóléti csoport kijelentette, csak az ilyen fajták kaphatják meg a minősített tanúsítványukat.

A koffein javítja a reakcióidőt

A koffein dinamikus vizuális képességekre gyakorolt hatását vizsgáló első ilyen jellegű tanulmányban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koffein növeli az éberséget és a mozgó célpontok észlelési pontosságát. A koffein javította a résztvevők reakcióidejét is.