Back to top

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 8.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Előző cikkeink a témában:

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 7.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 6.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 5.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 4.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 3.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat

A tanulmány előző részeiben a varroózisról, a vírusokról, az amerikai- és európai költésrothadásról olvashattunk, a legutóbbi részben pedig a nozémáról. Jöjjön egy viszonylag nemrég pusztító kártevő: a kis kaptárbogár.

A kis kaptárbogárról röviden

A kis kaptárbogár (Aethina tumida) egy Dél-Afrikában őshonos kártevő, amely méhcsaládokat és egyéb, olyan beporzó rovarokat fertőz meg, mint például a poszméh. A bogarakat az élő méhek és a virágporos, fias keretek illata vonzza. A kifejlett bogarak a kaptár bejáratán vagy a kaptár kisebb repedésein jutnak be. Amint a bogarak bejutottak a kaptárba, megkezdődik a petézés. A nőstény példányok több száz petét helyeznek el a kaptáron belül a repedésekbe, vagy pedig a fedelet megfúrva egyenesen a fedett fiasításba.

A kikelt kaptárbogárlárvák hatalmas pusztítást tudnak okozni: lyukakat fúrnak az egyik sejtből a másikba, hogy virágporhoz, mézhez vagy méhlárvához jussanak, miközben ürülékükkel mind a mézet, mind pedig a lépeket beszennyezik.

A lépek ennek következtében „eltaknyosodnak” miközben rothadó szagot árasztanak.

A kaptárbogár igen könnyen tud kaptárról kaptárra jutni, mivel jól repül, de terjedését elő lehet segíteni méhészeti termékek, eszközök kaptárokon belüli cserélgetésével. A végeredmény az, hogy a gyengébb, egyéb betegségekkel – mint például a varroózis - is küzdő családok végül elpusztulnak. A kaptárbogarak megjelenése rajzást is kiválthat, illetve a bogarak kaptárokon belüli tevékenysége a mézminőséget igen jelentősen rontja. A bogarak képesek továbbá jelentős károkat okozni a még ki nem pergetett, eltárolt keretekben is.

A felnőtt kaptárbogarak napokig is elvannak élelem nélkül, így a fertőzést nagyon könnyen lehet terjeszteni nemzetközi kereskedelemmel.

A kis kaptárbogár tehát meglehetősen nagy veszélyt jelent, nemcsak a környezetre, hanem a méhészeti ágazat egészére nézve is.

Diagnózis a terepen

A felnőtt kis kaptárbogarak nagyon jól repülnek, ezért kaptáron belül nehéz őket megpillantani és összeszedegetni. Alakjukat tekintve oválisak és az életkor előrehaladtával először sárgás-vörösesek, majd fokozatosan váltanak át barnára, illetve szaporodóképességük elérésekor feketére. Testük profilból nézve lapos, nagyjából 0,5-0,7 cm hosszúak és 0,3-0,45 cm szélesek, tehát megközelítőleg harmad akkorák, mint egy kifejlett méh. Antennáik vége bunkós, hosszú lábaikkal könnyen és gyorsan képesek kaptáron belül mozogni.

A kis kaptárbogár petéi olyanok, mintha kis fehér gyöngyök lennének, alakjukat tekintve hasonlóak a méhpetékhez, csupán egyharmad akkorák.

1,4 mm hosszúak és 0,26 mm szélesek, melyeket a nőstény a kaptár kisebb repedéseibe és réseibe, valamint lyukat fúrva a fedélen, a fedett fiasításba helyez el, ezért a méhek nem tudnak hozzájuk férni és eltávolítani őket.

A peték inkubációs ideje 1-3 nap.

A kis kaptárbogár lárvái tehetők leginkább felelőssé a kaptáron belüli károkozásért. A lárvák krémszínűek és nagyjából 11 mm hosszúságúak fejlődési szakaszuk végén. A kaptárbogár lárváját könnyű felismerni: a testszelvényein végig tüskéket találunk, három pár lábbal és két faroktüskével rendelkeznek. Ezek olyan könnyen azonosítható küllembeli tulajdonságok, hogy a méhésznek semmiféleképpen sem okozhat problémát a viaszmoly (Galleria mellonella) lárvájától való megkülönböztetése.

A lárvák fejlődésük legutolsó szakaszában 5-60 cm mélyre beássák magukat a talajba a teljes átalakuláshoz. A bogár kifejlődése nagyban függ a talajtól, amibe végül sikerült magát elásni.

A kemény, sáros talajok esetén csökken a felnőttek előbújásának aránya, ezért a kis kaptárbogár lárvája leginkább a homokos talajt választja az átalakuláshoz.

A talajban töltött idő 3-4 hét, amely a hőmérséklettől és a talajösszetételtől függően 2-8 hét között változhat. Az átalakulást nagy elhalálozási ráta jellemzi, mivel a lárva ekkor kimondottan sérülékeny. A gyöngyfehér színű lárva először világosbarna lesz, majd, amikor eléri a nimfa stádiumot, barnás-kékes. A legtöbb kifejlett bogár 3-4 hét után bújik elő és rögtön a kaptárokba repül, hogy aztán ott táplálkozhasson.

A terepen végzett diagnózis eredményességét nagyban lehet növelni egy fából vagy kartondobozból készült lap segítségével, amelyet függőlegesen a kaptár fala és az utolsó keret közé helyezünk, ezzel biztosítva búvóhelyet a kis kaptárbogár számára. A lapot legalább 48 órával az ellenőrzést megelőzően helyezzük be. (Folytatjuk)

Fordította: Pályi Krisztián

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tíz hónap felfüggesztett börtönt kapott állatkínzás miatt egy érdi férfi

Az Érdi Járásbíróság állatkínzás bűntette miatt tíz hónap - végrehajtásában 2 évi próbaidőre - felfüggesztett börtönbüntetésre és négy év állattartói foglalkozástól eltiltásra ítélt egy érdi férfit.

Genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól

Egy védelmező genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól - állapították meg a Dél-Ausztráliai Egyetem kutatói, akik szerint a kávéfogyasztási szokások a szív egészségének állapotáról árulkodnak.

Napraforgó tányérdeformációi és torzképződményei

Egyes évjáratokban visszatérő jelenség a napraforgótányér élettani eredetű deformációja, torzulása. A tányérvirágzat kaszat felőli oldalán megjelenő „tumorszerű” pikkelylevél-kinövések, a tányér hasadása, a hasadás közelében gyakran előforduló nyelvesvirág-tömörülés, stb.

Támadnak a gyümölcsösök kártevői - ideje védekezni ellenük

A mandula, a barack, a cseresznye és a szilva már elvirágzott. Az almafák most bontották ki szirmaikat, ám e pompás látvány se feledtetheti, hogy ez idő tájt kezdődik a poloskaszagú darázs fajok és a gyümölcsmolyok első nemzedékének rajzása. Ideje nyakon csípni őket, mielőtt jelentős károkat okoznak a kiskertekben, és tönkreteszik még azt a gyümölcsöt is, amelyeket megkíméltek a tavaszi fagyok.

Fertőtlenítőszert adományoz állatvédő civil szervezeteknek a MOL

Mintegy 1500 liter fertőtlenítőszerrel segíti az állatvédő civil szervezeteket a MOL - jelentette be hétfőn a Pomázi Állatvédő és Állatsegítő Egyesület telephelyén Ovádi Péter miniszteri biztos és Bakos Piroska, a MOL Nyrt. szóvivője.

Mesterséges erszényben nevelkedik Prücsök, a szegedi kengurubébi

Kiváló hírrel örvendeztetett meg mindenkit csütörtök este a Szegedi Vadaspark, amely honlapján és Facebook-oldalán is arról számolt be, hogy Prücsök szépen cseperedik és jó egészségnek örvend. Prücsök nem más, mint egy idén született Bennett-kenguru, akinek anyja születése után elpusztult, ám szerencsére már elég nagy volt ahhoz, hogy a gondozója átvegye a nevelését.

Koronavírus elleni gyógynövények

Sok gyógynövény rendelkezik antivirális hatóanyaggal, ám ez még kevés ahhoz, hogy gyógyítsa is a Covid19 okozta betegséget. De akkor sem haszontalan a vírusgátló gyógynövények alkalmazása...

Beperelték a legnagyobb mézimportőröket

Az amerikai méhészek utolsó reménye a most indított per, melyet kiszerelők, importörök és egy mézvizsgáló szervezet ellen kezdeményeztek.

Ingyen zöldség, gyümölcs –ilyen is van…

Az ehető vad növények fogyasztása és felhasználása a konyhában reneszánszát éli, az interneten is szaporodnak az ezzel foglalkozó blogok, facebook csoportok és honlapok. Volt idő, amikor ciki volt vadon termő növényeket enni "mint a nyulak" teszik, de a szemlélet jó irányba változik, mert e tevékenység egyre menőbb lett napjainkra...

Jövőbe mutató piaci fejlesztés

A hagyományoknak megfelelően április elején nyitott a Nyugat-Balaton egyik legrégebbi és egyik legszebb piactere, a gyenesdiási. A pandémia miatt az ünnepélyes megnyitótól ezúttal eltekintettek, de így is szolgált meglepetéssel a nyitás: egyszerre látványos és hasznos, mintegy 21 millió forint értékű fejlesztést hajtottak végre a helyiek és a turisták által egyaránt kedvelt szabadtéri piacon.