Back to top

A fűrészporból készült műanyag hamarabb lebomlik, mint a kőolajból készült

Még ha biolgiailag lebomlik is egy műanyagszatyor, az több száz évig tart. Kivéve, ha fűrészporból készült. Amerikai tudósok olyan műanyagot állítottak elő, amely a szabadban két hét után már darabokra esett és három hónap múltán teljesen elbomlott.

Fotó: pixabay.com
A Nature Sustainability folyóiratban közzétett eredmények szerint Yale School of Environment és a Marylandi Egyetem tudósai olyan

fafeldolgozási melléktermékek, forgács vagy fűrészpor alapú műanyagot fejlesztettek ki, amely biológiailag lebomlik és újrafeldolgozható.

A csapat megtalálta a módját, hogy a fa porózus anyagát a víznél sűrűbb szilárd anyagok keverékévé alakítsa. Ehhez a fűrészport vagy forgácsot finom porrá őrölték, egy biológiailag lebomló és újrahasznosítható oldószerrel lebontották. Ezt a barna „löttyöt” kiszárítva nagy mechanikai szilárdságú, könnyen önthető és hengerelhető, folyadékokat stabilan megtartó és UV-álló anyagot kaptak, amely ráadásul biológiailag lebontható és újrafeldolgozható, és alacsonyabb életciklus-környezeti hatással bír, mint a kőolajalapú műanyagok.

Még egy lépéssel tovább menve a kutatók összehasonlították a bioplasztik környezeti hatását a szokásos műanyagéval úgy, hogy bioplasztik lapokat temettek a föld alá.

Két hét múlva a lap már összetöredezett, három hónap múlva pedig teljesen lebomlott. Ez azért sokkal rövidebb, mint néhány száz év!

A folyamat oda vissza működik: fából lötty, majd műanyag majd az utóbbi lebomlik és erdő ő belőle
A folyamat oda vissza működik: fából lötty, majd műanyag majd az utóbbi lebomlik és erdő ő belőle
Fotó: Nature archív

És ha ez még nem lenne elég, akkor a lebomlott bioműanyag folyékony formában visszanyerhető és újra felhasználható.

„Számomra ettől igazán jó ez a műanyag: maradék nélkül újrahasznosítható vagy biológiailag lebomlik. Minimalizáltuk a természetbe kerülő anyagokat, illetve a hulladékot.”

- mondja Yuan Yao, az YSE ipari ökológia és fenntartható rendszerek adjunktusa, a cikk társszerzője.

fenyőerdő
fenyőerdő
Fotó: pixabay.com
A bioműanyag gyártásának árnyoldala, hogy a nagyüzemi gyártáshoz hatalmas mennyiségű fára van szükség, erdőket kell kivágni. A kutatók erre is keresik a megoldást: szorosan együttműködnek egy erdei ökológussal olyan erdőszimulációs modellek létrehozása érdekében, amely összeköti az erdők növekedési ciklusát a gyártási folyamattal.

Amennyiben a gyártás környezetkárosítás nélkül megoldható, akkor a műanyag zacskókat vagy nagy műanyag burkolólapokat bioműanyagra lehet cserélni,

ezzel drasztikusan minimalizálva a műanyagszennyezést.

Forrás: 
interestingengineering.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Személyre szabott, egészséges kolbászokat fejlesztenek

Egészséges, életkorspecifikus, zsírcsökkentett, rostban és fehérjében gazdag húskészítmények kidolgozásába kezd a Gulyás és Társa Kft. konzorciumi partnerségben a Debreceni Egyetemmel - jelentették be a három éves projekt nyitórendezvényén csütörtökön.

Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Fontos a származás

Hiánypótló összeállítást készített a Bajor Erdészeti Igazgatóság, amellyel a jövőben a klímabarát erdők telepítését kívánják könnyebbé tenni, jelentette be Michaela Kaniber tartományi agrárminiszter.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

Van környezetszennyezőbb a kapszulás kávénál

A kutatók azt vizsgálták, hogy összességében a kávé teljes életciklusát figyelembe véve melyik változat a legjobb és legrosszabb hatással a környezetre.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Hamarosan hóvirágünnep

Az Alcsúti Arborétumban minden évben ünnep a hóvirágnyílás. A pontos dátuma értelemszerűen nem rögzíthető előre, de az biztos, hogy most már a küszöbön áll. Érdemes figyelni a híreket!

Méhbarát téglát alkotott egy brit kutatócsoport

A beporzók fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni: a mezőgazdaság és az ökoszisztéma számára is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak. De hogy segíthet rajtuk egy tégla?!