Back to top

A fűrészporból készült műanyag hamarabb lebomlik, mint a kőolajból készült

Még ha biolgiailag lebomlik is egy műanyagszatyor, az több száz évig tart. Kivéve, ha fűrészporból készült. Amerikai tudósok olyan műanyagot állítottak elő, amely a szabadban két hét után már darabokra esett és három hónap múltán teljesen elbomlott.

Fotó: pixabay.com
A Nature Sustainability folyóiratban közzétett eredmények szerint Yale School of Environment és a Marylandi Egyetem tudósai olyan

fafeldolgozási melléktermékek, forgács vagy fűrészpor alapú műanyagot fejlesztettek ki, amely biológiailag lebomlik és újrafeldolgozható.

A csapat megtalálta a módját, hogy a fa porózus anyagát a víznél sűrűbb szilárd anyagok keverékévé alakítsa. Ehhez a fűrészport vagy forgácsot finom porrá őrölték, egy biológiailag lebomló és újrahasznosítható oldószerrel lebontották. Ezt a barna „löttyöt” kiszárítva nagy mechanikai szilárdságú, könnyen önthető és hengerelhető, folyadékokat stabilan megtartó és UV-álló anyagot kaptak, amely ráadásul biológiailag lebontható és újrafeldolgozható, és alacsonyabb életciklus-környezeti hatással bír, mint a kőolajalapú műanyagok.

Még egy lépéssel tovább menve a kutatók összehasonlították a bioplasztik környezeti hatását a szokásos műanyagéval úgy, hogy bioplasztik lapokat temettek a föld alá.

Két hét múlva a lap már összetöredezett, három hónap múlva pedig teljesen lebomlott. Ez azért sokkal rövidebb, mint néhány száz év!

A folyamat oda vissza működik: fából lötty, majd műanyag majd az utóbbi lebomlik és erdő ő belőle
Fotó: Nature archív

És ha ez még nem lenne elég, akkor a lebomlott bioműanyag folyékony formában visszanyerhető és újra felhasználható.

„Számomra ettől igazán jó ez a műanyag: maradék nélkül újrahasznosítható vagy biológiailag lebomlik. Minimalizáltuk a természetbe kerülő anyagokat, illetve a hulladékot.”

- mondja Yuan Yao, az YSE ipari ökológia és fenntartható rendszerek adjunktusa, a cikk társszerzője.

fenyőerdő
Fotó: pixabay.com
A bioműanyag gyártásának árnyoldala, hogy a nagyüzemi gyártáshoz hatalmas mennyiségű fára van szükség, erdőket kell kivágni. A kutatók erre is keresik a megoldást: szorosan együttműködnek egy erdei ökológussal olyan erdőszimulációs modellek létrehozása érdekében, amely összeköti az erdők növekedési ciklusát a gyártási folyamattal.

Amennyiben a gyártás környezetkárosítás nélkül megoldható, akkor a műanyag zacskókat vagy nagy műanyag burkolólapokat bioműanyagra lehet cserélni,

ezzel drasztikusan minimalizálva a műanyagszennyezést.

Forrás: 
interestingengineering.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot

Már az 1950-es évek óta nyelik le a mikroműanyagokat a halak, ezek koncentrációja pedig folyamatosan növekedett a beleikben - írja a PhysOrg-com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleiben is találtak műanyagot.