Back to top

Ne feledkezzen meg a kénről!

A tavaszi fejtrágyázáskor a nitrogén mellett a kén is fontos szerepet játszik.

A kén mobilizációja a talajban a nitrogénhez hasonló

A nitrogénhez hasonlóan a kén is szerves formában található meg a talajban, ami így közvetlenül nem vehető fel a növények számára.

Megfelelő hőmérséklet, talajnedvesség és levegő tartalom mellett mikroorganizmusok segítségével a kén felszabadul a szerves anyagokból.

Ekkor szulfát formává alakul, amely a növények számára felvehető. A szulfát formában a talajban levő kén a nitráthoz hasonlóan érzékeny a kimosódásra. Télen a sok csapadék hatására a szulfát kimosódás jelentős mértékű, így jelentős hiány alakulhat ki tavaszra.

Mennyi kén szükséges a növényeknek?

A gabonák kén igénye mérsékelt, kb. 50-70 kg SO3/ha. A kén hiánya csökkenti a négyzetméterenkénti kalász számot, illetve a kalászban lévő magok számát is, ezzel akár 1-1,5 tonnás hektáronkénti termés kiesést okozva.

De nem csak a termés mennyisége, hanem fehérje tartalma is negatívan befolyásolt kén hiány esetében, mert a kén növeli a nitrogén hatékonyságát is.

Mikor van szükség kénre?

Mindenképpen a kalászolás előtt kell a növények kén igényét biztosítani, mert a kalász és termés fejlődéskor van szükség a kénre. Amennyiben ekkor fedezzük a növény kén igényét, akkor elkerülhető a termés kiesés.

Ha a növény tápanyag ellátása kiegyensúlyozott, akkor egy kedvező szén/nitrogén arány alakul ki, nagy termésmennyiséget képes kinevelni, ráadásul kevésbé lesz fogékony a különböző gombabetegségekre (pl. lisztharmat) is.

Melyek a fontos tényezők kén ellátottság szempontjából?

Mivel az ipari kén-dioxid szennyezés az elmúlt évtizedekben szignifikánsan csökkent, így a légkörből is egyre kevesebb a kén utánpótlás a talajokba. Ezért napjainkban már műtrágyázással kell ezt a tápelemet is pótolnunk. A megfelelő dózis meghatározásához az alábbi paramétereket kell figyelembe venni:

  • Talaj fajtája
  • Elővetemény
  • Szerves anyag visszapótlás (trágya, komposzt, stb.)
  • Talaj szervesanyag tartalma
  • Téli csapadék mennyisége

A kén hiány tünetei:

A kén hiány a fiatal, növekvő leveleken megfigyelhető sárgulásos tüneteket mutat. Éppen ellenkezőleg a nitrogén hiány esetében, pedig az idősebb levelek sárgulnak.

A szántóföldi kísérletek eredménye egyértelműen jelzi a kén hatékonyságát

Az INRA franciaországi kísérletei búzában, a 2019-es évben közel 2 tonnás hektáronkénti termésátlag növekedést mutattak a kéntrágyázás hatására, szemben a kizárólag nitrogén trágyázással. Mivel a nitrogénnel együtt fejti ki igazán hatását a kén, így legjobb egyszerre kijuttatni a két tápelemet. A Vario 23N + 25So3 műtrágya alkalmazása a tápanyag utánpótlás során, egyértelmű hozam növekedést produkált, ahogy a lenti grafikonon is látható. (x)

További információt olvashatnak honlapunkon: www.borealis-lat.com 

Forrás: 
borealis-lat.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiskertek öntözése: már most is szükséges lehet…

Már idén is voltak meleg napok, amikor csapadékhiány volt tapasztalható a kertekben: a zöldségeskertekben elvetett magok kelesztő öntözés nélkül nem tudnak kicsírázni, és a palántázás után is szükség van vízpótlásra… Bár most esős napok vannak országszerte, ez nem marad így sokáig...

Végre berobbant a spárgaszezon

Az időnként már túlzottan is meleg napokon lendületesen fejlődnek a sípok, így akár reggel és este is végig kell menni a sorokon a szedőknek. A napi hozam pedig az előző hetinek a háromszorosa, tudtuk meg Gulyás Jánostól, az 50 hektár, zömében zöldspárga ültetvénnyel rendelkező Bács-Zöldért Zrt. igazgatójától.

Eső formájában érkezik a májusi arany

A jó májusi időhöz csapadék és meleg kell. Az elkezdődő csapadékos időszak országszerte hoz esőt, nagy valószínűséggel megáznak az állományok a jövő hét elejéig. Szükség is van a csapadékra, a talaj fölső rétege ugyanis nagy területen száraz, a frissen kelt kapás növények, és az őszi vetések is meghálálják majd. A fejlődésben egyébként 1-2 hetes lemaradás van a hideg tavaszi idő miatt.

Hullámzó hőmérséklet: gondok és gondolatok

A furcsa és elkeserítő időjárású tél végén próbáltam találó közmondást keresni a múlt népi bölcsességéből. O. Nagy Gábor egyetlen igazi, faggyal kapcsolatos adatát találtam: „Majd ha fagy, hó lesz nagy, majd ha zöldre virágzik, kékre fagy”. Az idén januártól sokféle meglepetés érte a gazdákat: összekeveredett a késő ősz, az alig tél és a kora tavasz.

Folyamatosan javul a bizalmi index

A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak jelenleg és a közeljövőben rendelkezésére álló, példátlan nagyságú forrásokat okosan kell elkölteni – bár könnyen eltékozolhatók. A Takarékbank Agrár Üzletágának szakértői viszont már az előbbire számítanak. Szerintük a szektor mostanra túlesett egyfajta kiválasztódási folyamaton, a beruházások már valóban a hatékonyságot szolgálják.

Egy bio pékmester a koronavírus idején

A Piszkei Öko Pékség 1996-ban kezdte meg a teljesőrlésű bio gabonából készült kenyerek és sütemények készítését. Az országban fellelhető legjobb minőségű, a Biokontroll Hungária Kht. által szigorúan ellenőrzött, vegyszermentes gabonákat és magvakat dolgozzák fel.

Alsóban az élet

Rendhagyó, de igen fontos, országos tudományos kísérletben vesz részt a Mecsekerdő. A főként civileket megmozgató kezdeményezésben egyedüli erdőgazdálkodóként arról gyűjtenek és szolgáltatnak információt, mennyire egészséges a kezelésükben álló erdők talaja.

Folytatódik a Magyarok Kenyere program

Az idei rendezvénysorozat a Tisza parti vajdasági városban, Zentán kezdődött, a búzavetés megszentelésével. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei ünnepségén Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, a magyarság a mostaninál sokkal nagyobb nehézségeket is túlélt, de mindig újra tudta kezdeni – és ez most is így lesz.

Milyen vadgesztenyét ültessünk?

A fehér virágú vadgesztenye a Balkán-félsziget és Elő-Ázsia hegyvidéki részeiről származik, Magyarországra a törökök hozták be. Európában gyorsan elterjedt, szívesen ültették parkosításra és útsorok fásítására.

Áldás vagy átok a gyom?

A kertészkedők egyik legnagyobb kihívása a gyomok elleni küzdelem. A kertművelésre fordított idő jelentős hányadát általában gazolás teszi ki, aminek érdekében sokan hajlandók minden eszközt, akár vegyszereket is bevetni.