Back to top

Tisztes megélhetést biztosító juhászat

A te birkádba te nyúlj bele! Ezt a tanácsot is megfogadta Cseresnyés Jenő, aki annak ellenére, hogy juhászdinasztiából származik, nem a felmenőitől tanulta meg a szakmát. Csak a húszas éveinek végén került a mezőgazdaság közelébe, viszont azóta a szakma nagy öregjeitől megtanult mindent, amit csak lehetett, legyen szó szaporodásbiológiáról, takarmányozásról vagy épp a problémás ellésről.

Cseresnyés Jenő kisebb-nagyobb meg­szakításokkal 30 éve, 10 éve pedig folyamatosan juhászkodik. „Szeretem csinálni. Amikor belekezdtem, azt hittem, talán nullára kijövök, de aztán kiszámolva a költségeket és a bevételeket kiderült, hogy a támogatások és a bárányárak adta jövedelem tisztes megélhetést biztosít.”

Cseresnyés Jenő juhászdinasztiából szár­mazik, így azt gondolhatnánk, egyenes útja vezetett ide.

Ám ez nem így volt. Olajipari végzettséget szerzett és csak valamikor huszonévesen kezdett érdeklődni a gazdálkodás iránt. Mezőgazdasági pályafutását a helyi tsz borjúszállítójajént kezdte, mellette kezdett állatokkal foglalkozni, aztán mivel már a nagyapjának is birkái voltak, ő maga is juhtartásba fogott.

Magyar merinó anya aznap született bárányával

„Nyolcvankét anyám van, magyar merinó, lacaune és Ile de France vegyesen, valamint egy Ile de France kosom. Ezek a fajták jó bárányokat adnak, a kereskedő pedig ezt veszi meg. A magyar merinót azért kedvelem, mert kétévente három bárányt ad és nagyon jó anya. Emellett a francia fajtákkal nagyon jó utódokat eredményez még akkor is, ha meg akarom tartani tenyészállatnak.” A kos egyébként állandóan a jerkék között van, az állatok pedig „a fű hegyére” december-januárban ellenek.

Ahogy a juhász meséli, nincsenek modern istállói, ám a régi hodályban is jól élnek, mert szem előtt tartja a mondást: az éhes állat fázik.

A szaporulatot a herendi Angusker Kft.-nek értékesíti, amellyel korrekt viszonyt alakítottak ki. Évente 70-80, legfeljebb 100 20-27 kg súlyú bárányt ad el, illetve szokott jerkéket is értékesíteni. „A selejt birkát egy közeli vágóhídnak adom el. A gyapjú manapság ráfizetés, de egészségügyi okokból muszáj a birkát megnyírni. Tavaly a nyírás negyvenezerbe került és tízezerért adtam el ugyanannak a cégnek, amely felvásárolja a bárányaimat is.”

Cseresnyés Jenő juhász és irodalmár
Cseresnyés Jenő mind a szénát, mind a szemesterményt vásárolja az állatainak, de ami a fő, minden nap legeltet. Kibérelt egy kimerült kavicsbányát, bekerítette és megteszik azt a napi 10 kilométert, amit az öregek szerint egy nyájnak meg kell tennie.

S ha már az öregeknél tartunk, Cseresnyés Jenő szerint a juhászmesterséget csak részben lehet megtanulni, de idővel az ember mindenbe belejön.

Ő maga egy csomó dolgot a gyakorlatban az öregektől, juhászoktól és állatorvosoktól tanult meg. Ők mondták, hogy mivel a juhász ismeri legjobban az állatait, ő tudja azokat a legjobban meggyógyítani, vagy éppen megelletni is.

Ahogy arról már szó volt, Cseresnyés Jenő számára a juhtenyésztés tisztes megélhetést biztosít. „Fiataloknak is melegen ajánlom, akár egy családi háznál 10-20 birkával is érdemes elkezdeni, különösen, ha van legelőterület.” – mondja a juhász. Napokra elmenni ugyan nem lehet, ám a legeltetés, illetve e nyugalmas életvitel mellett jut idő olvasásra, így lehet valaki a gyógynövények szakértője ugyanúgy, mint Mikszáth műveinek jó ismerője – ahogy Cseresnyés Jenő.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

30 éves az Axiál: „Ma is ugyanabba az irányba utazunk”

„Az Axiál Kft. fejlődése európai mércével mérve is rendkívüli, 30 év alatt a nagy nyugat-európai mintákat követő kisvállalkozásból követendő hazai példává váltunk.” – írta az AXIÁL Híradó jubileumi, a cég 30. születésnapjára megjelenő számában Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető.

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.

Jogvesztő határidő közeleg - Szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Egy hetük maradt csupán az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a Mazars. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalójából kiderül: a szeptember 30-ai jogvesztő határidőig uniós és unión kívüli országokból is kérhetnek visszatérítést 2020-as vásárlásaik után a magyar áfaalanyok.

A világjárvány óta egyre többen (és többet) költenek online vásárlásra

A brit vásárlók mintegy 70%-a állítja, hogy az online és mobiltelefonon történő vásárlás vált a kedvenc vásárlási módjává, szemben a koronavírus-járvány előtti kevesebb mint 50%-kal – derült ki a Credit Karma személyi pénzügyi startup cég tanulmányából.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Tengeri kereskedelem - Óriási késések, hatalmas nyereség

Világszintű gond, hogy a kikötők és a kapcsolódó logisztikai szolgáltatások csak nehezen tudják tartani a lépést a kereskedelemmel, ami a be- és kirakodási idő csúszásához és kapacitáshiányhoz vezet, mivel a fuvarozók nem képesek meg­küzdeni a rakományok mennyiségével.