Back to top

Tisztes megélhetést biztosító juhászat

A te birkádba te nyúlj bele! Ezt a tanácsot is megfogadta Cseresnyés Jenő, aki annak ellenére, hogy juhászdinasztiából származik, nem a felmenőitől tanulta meg a szakmát. Csak a húszas éveinek végén került a mezőgazdaság közelébe, viszont azóta a szakma nagy öregjeitől megtanult mindent, amit csak lehetett, legyen szó szaporodásbiológiáról, takarmányozásról vagy épp a problémás ellésről.

Cseresnyés Jenő kisebb-nagyobb meg­szakításokkal 30 éve, 10 éve pedig folyamatosan juhászkodik. „Szeretem csinálni. Amikor belekezdtem, azt hittem, talán nullára kijövök, de aztán kiszámolva a költségeket és a bevételeket kiderült, hogy a támogatások és a bárányárak adta jövedelem tisztes megélhetést biztosít.”

Cseresnyés Jenő juhászdinasztiából szár­mazik, így azt gondolhatnánk, egyenes útja vezetett ide.

Ám ez nem így volt. Olajipari végzettséget szerzett és csak valamikor huszonévesen kezdett érdeklődni a gazdálkodás iránt. Mezőgazdasági pályafutását a helyi tsz borjúszállítójajént kezdte, mellette kezdett állatokkal foglalkozni, aztán mivel már a nagyapjának is birkái voltak, ő maga is juhtartásba fogott.

Magyar merinó anya aznap született bárányával
Magyar merinó anya aznap született bárányával

„Nyolcvankét anyám van, magyar merinó, lacaune és Ile de France vegyesen, valamint egy Ile de France kosom. Ezek a fajták jó bárányokat adnak, a kereskedő pedig ezt veszi meg. A magyar merinót azért kedvelem, mert kétévente három bárányt ad és nagyon jó anya. Emellett a francia fajtákkal nagyon jó utódokat eredményez még akkor is, ha meg akarom tartani tenyészállatnak.” A kos egyébként állandóan a jerkék között van, az állatok pedig „a fű hegyére” december-januárban ellenek.

Ahogy a juhász meséli, nincsenek modern istállói, ám a régi hodályban is jól élnek, mert szem előtt tartja a mondást: az éhes állat fázik.

A szaporulatot a herendi Angusker Kft.-nek értékesíti, amellyel korrekt viszonyt alakítottak ki. Évente 70-80, legfeljebb 100 20-27 kg súlyú bárányt ad el, illetve szokott jerkéket is értékesíteni. „A selejt birkát egy közeli vágóhídnak adom el. A gyapjú manapság ráfizetés, de egészségügyi okokból muszáj a birkát megnyírni. Tavaly a nyírás negyvenezerbe került és tízezerért adtam el ugyanannak a cégnek, amely felvásárolja a bárányaimat is.”

Cseresnyés Jenő juhász és irodalmár
Cseresnyés Jenő juhász és irodalmár
Cseresnyés Jenő mind a szénát, mind a szemesterményt vásárolja az állatainak, de ami a fő, minden nap legeltet. Kibérelt egy kimerült kavicsbányát, bekerítette és megteszik azt a napi 10 kilométert, amit az öregek szerint egy nyájnak meg kell tennie.

S ha már az öregeknél tartunk, Cseresnyés Jenő szerint a juhászmesterséget csak részben lehet megtanulni, de idővel az ember mindenbe belejön.

Ő maga egy csomó dolgot a gyakorlatban az öregektől, juhászoktól és állatorvosoktól tanult meg. Ők mondták, hogy mivel a juhász ismeri legjobban az állatait, ő tudja azokat a legjobban meggyógyítani, vagy éppen megelletni is.

Ahogy arról már szó volt, Cseresnyés Jenő számára a juhtenyésztés tisztes megélhetést biztosít. „Fiataloknak is melegen ajánlom, akár egy családi háznál 10-20 birkával is érdemes elkezdeni, különösen, ha van legelőterület.” – mondja a juhász. Napokra elmenni ugyan nem lehet, ám a legeltetés, illetve e nyugalmas életvitel mellett jut idő olvasásra, így lehet valaki a gyógynövények szakértője ugyanúgy, mint Mikszáth műveinek jó ismerője – ahogy Cseresnyés Jenő.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kizárólag magyar frisshús lesz az ALDI állandó kínálatában a NAK nyomására

Az ALDI mai bejelentése jelentős előnyökkel jár a magyar hústermelőknek, hozzájárul a tudatos vásárlás szélesebb körben történő elterjedéséhez, valamint jelentősen csökkenti a hústermékek előállításának ökológiai lábnyomát.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

A jó sajt a földeken terem

A jó sajt a földeken terem – fogalmaz Szücs-Felföldi Krisztina, aki férjével együtt működteti a Joli Sajtműhely elnevezésű családi vállalkozást a zalaegerszeghez közeli Zalaistvándon.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma nekiment az EU-nak

Az Unió Termőföldtől az Asztalig Stratégiájának célja, hogy élelmiszertermelést igazságossá és egészségesebbé tegye, miközben csökkenti a növényvédőszerek használatát. Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter azonban vehemensen ellenzi ezt.

Genomikai tenyészértékbecslés a magyartarka fajtában

A XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításon a húshasznosítású szarvasmarha kategórián belül 5 csoportban hirdettek fajtagyőztest. Ezek közül az egyes fajtákat értékelő bírók közösen választották ki a húshasznosítású nagydíjas egyedet, mely idén a magyartarka lett anyatehén ikerborjaival, a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft. prezentálásában.

Kis híján kipusztult kutyafajta tenyésztői találkoztak

Erdélyikopó-világtalálkozót rendeznek Somogy megyében, a péntektől vasárnapig tartó eseményen Magyarországról, Romániából és Csehországból tucatnyi tenyésztő több mint száz kutyával képviselteti magát.

Keresett a szerb szeder

Míg sok áfonyaforgalmazó továbbra is Chilére, Spanyolországra, valamint Peru-ra összpontosít, Szerbiában robbanásszerűen megnőtt a bogyós gyümölcsűek iránti érdeklődés. Már nemcsak a szomszédos európai országok, hanem a tengerentúli kereskedők is érdeklődnek a szerbiai termelés iránt.

Paraziták a beporzókon: a monokultúra lenne az oka?

Az Amerikai Egyesült Államokban működő különböző intézmények tudósai közös kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy a monokultúrás termesztés gyakorlatának széles körű alkalmazása növeli a beporzó rovarok parazitáinak előfordulását.

Harminc éve kínálnak zöldfűszereket

A Zöldpont ’98 Kft. története 1991-ben kezdődött, amikor Papp Ákos és későbbi felesége, Judit eldöntötték, hogy fűszernövényeket fognak termeszteni: de azokat nem a hazánkban addig megszokott módon értékesítik, hanem friss, cserepes zöldfűszerként.

Mangalica: a takarmánydrágulás hátulütői

A mangalicának most is keresleti piaca van, viszont a takarmány drágulása minden észszerű határt felülmúl. Talán ezzel lehetne leginkább jellemezni az ágazat helyzetét. Magyarországon jelenleg 7 ezer mangalica kocát és a szaporulatukat tartják, és közülük 900 kocát a bakonszegi Horizont ‘98 Kft. mondhat magáénak. Ez a vállalkozás tartja az összes koca 12–13 százalékát, vagyis meghatározó a magyar piacon.