Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenlegi CO2-kibocsátást meg kell feleznie addig. A cél elérése érdekében 2025-ig körülbelül egymilliárd eurót kitevő beruházásokra lesz szükség, amit további 2 és 3 milliárd euró közötti beruházás követ majd 2030-ig.
A BASF csoport 2018-ban összesen 21,9 millió tonna CO2-egyenértékű üvegházhatású gázt bocsátott ki, ami már körülbelül a fele volt az 1990-es mennyiségnek.
Dr. Martin Brudermüller, a BASF SE igazgatótanácsának elnöke szerint a klímaváltozás a 21. század előtt álló legnagyobb kihívás, és ahhoz hogy megfeleljünk a Párizsi Éghajlatváltozási Megállapodásnak, fel kell gyorsítani a vállalásokhoz vezető folyamatokat.
valamint a termékeik egész értéklánc mentén okozott karbonlábnyomának csökkentését.
A nettó zéró kibocsátáshoz a fosszilis tüzelőanyagokból nyert energiát megújuló forrásokból származó elektromos árammal fogják felváltani, az erre irányuló technológiák fejlesztésében élen jár a BASF. Addig is, amíg a ma még kísérleti szakaszban járó módszereket gyakorlatban lehet használni, szélerőmű-parkokba kívánnak befektetni.
Számos nagy tömegben használt vegyipari alapanyag (pl. etilén, propilén, butadién) előállításához új technológiát, elektromos fűtésű gőzkrakkolót fejleszt a cég a SABIC és a Linde vállalatokkal közösen.
Ez a hagyományos krakkolókhoz képest csaknem CO2-mentes gyártást tesz lehetővé. Ugyancsak új megoldást keresnek a hidrogéngyártásra. Két úton indultak el, víz-elektrolízissel, illetve metán-pirolízissel is képesek hidrogént előállítani. Az utóbbi módszerhez egy új folyamat-technológiát is kidolgozott a cég, ami ötödannyi energiával működik, mint más hasonló eljárások. Ludwigshafenben már megépült a kísérleti reaktor, most folyik a beindítása. Ugyancsak a központi telephelye, a Siemens Energy-vel együtt vizsgálják a protoncserélő membrános víz-elektrolízis rendszer megépítésének különféle lehetőségeit. Ez is CO2-mentes technológia lesz.
Az energiahatékonyság növelésére a gyárak hulladékhőjéből elektromos hőszivattyúkkal CO2-mentes gőzt termel, és ezt az eljárást a Siemens Energy-vel együttműködve fokozatosan ipari méretekre terjesztik ki.
A BASF számításai szerint a klímasemleges gyártási folyamatokra való átállás a következő évtizedben a villamosenergia-igény ugrásszerű növekedéséhez vezet a vállalatcsoport telephelyein,
főként a legnagyobb, ludwigshafeni gyártelepen. A vállalatcsoport villamosenergia szükséglete várhatóan a mainak több mint háromszorosára nő nagyjából 2035-től.
Az új technológiák azonban, bármennyire hasznosak is a klímasemlegesség eléréséhez, ma még nem gazdaságosak, hiszen a meglévő gyártókapacitások lecseréléséhez hihetetlen összegekre van szükség. Ehhez a BASF európai és nemzeti programokból igyekszik megteremteni az anyagi alapokat. És nem maradhat el a fogyasztók hozzájárulása sem, nekik kell majd kifizetniük a drága új technológiákból eredő magasabb árakat.
