Az utóbbi években felszaporodtak a vízinövények a Dunában. Egyes fajok mindössze négy hét alatt kétméteresre is megnőhetnek, ezért rendszeresen irtják őket. Csak Bécsben már 17 speciális hajó van szolgálatban márciustól októberig, hogy a víz alatti növényzet nyírásával biztosítsák a zavartalan dunai fürdőzést, és kordában tartsák a burjánzó, hínárszerű növényeket. Alsó-Ausztriában és Bécsben ez évente több ezer tonna biomasszát eredményez, amelyet jelenleg komposztálnak.
A Bécsi Agrártudományi Egyetem (BOKU) kutatói felismerték és kihasználták a vízinövényekben rejlő lehetőségeket: rájöttek, hogy ezekből csomagolóanyag készíthető.
A hínárnövények nagy előnye, hogy olyan bioerőforrások, amelyek belátható időn belül valószínűleg nem fogynak el. A kutatócsoport jelenleg környezetbarát feldolgozási módszereken dolgozik annak érdekében, hogy a vízinövényeket lebomló csomagolóanyagok, eldobható tányérok vagy csészék előállításához is lehessen használni.
A vízinövények felhasználás szempontjából nagyon értékes tulajdonságokkal rendelkeznek: például erősek és ligninhez hasonló biopolimerek alkotják őket. Ezen kívül proteinben gazdagok, a csomagolás gyártása során keletkező melléktermék pedig akár műtrágya is lehet a jövőben.
Szintén lehetséges a növények biogázüzemekben való erjesztése – ezt egyébként már tesztelték is. A kutatók célja a vízinövényektől a felhasználható csomagolásig tartó folyamat további optimalizálása, valamint a melléktermékek felhasználásának bővítése.
A BOKU csapatát a bio-csomagolóanyag kutatásáért 2020-ban „Energy Globe Niederösterreich” díjjal jutalmazták.