Back to top

Húsvéttól visszatérnek az éjszakai fagyok

Az érkező felmelegedés hirtelen beindította a vegetáció fejlődését, megszaporodtak a mezőgazdasági munkák is, a tavaszi gabonák vetése is megkezdődött. A vártnál azonban kevesebb csapadék érkezett, ami a nemrég még belvízzel borított tájakon jól jött, ugyanakkor az ország jelentős részén már kritikusan száraz a talajok felső rétege, ami a talaj előkészítő munkákat és a vetést nehezíti.

A folytatásban elég változékonyan alakul időjárásunk, húsvétkor több hullámban hideg levegő érkezik fölénk, de jelentősebb, országos csapadék csak az ünnep után valószínű.

A mögöttünk álló egy hétben végre beköszöntött az igazi tavaszi idő, a felmelegedést egy vasárnap reggelre átvonult hidegfront törte csak meg. Szombatig még jellemzőek voltak az éjszakai fagyok, és a hidegfront mögött még hétfőn is többfelé hűlt kevéssel fagypont alá a levegő, de keddtől megszűntek a fagyos reggelek, és szerdán hajnalban már 5 és 10 fok közötti minimumok voltak jellemzőek. Péntektől a nappali felmelegedés mértéke is jelentősen erősödött, és szombaton már 17-20 fok körül alakultak a maximum hőmérsékletek. Vasárnap ezek az értékek átmenetileg 4-5 fokkal visszaestek, de hétfőtől ismét intenzív melegedés kezdődött, és kedden délutánra a Dunántúl nyugati felén már néhány fokkal 20 fok fölé emelkedett a hőmérséklet.

Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet is sokat emelkedett az egy héttel ezelőtti értékekhez képest, kedden már 9 és 14 fok körül alakult.

Az említett hidegfront azonban a vártnál kevesebb esőt hozott, és a hét elején átvonult melegfrontból is csak igen kevés esett.

Így az egy hét alatt lehullott csapadék mennyisége az ország túlnyomó részén az 1 mm-t sem érte el, délen sokfelé egyáltalán nem esett, csak a keleti és az északi határszélen mérhettek helyenként 2-4 mm-t. Ebből adódóan a talajok felszín közeli rétegei is tovább száradtak. A felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma a növények számára hozzáférhető víztartalom százalékában már az ország jelentős részén a kritikus 40%-os érték alatt van, de a legszárazabb észak-dunántúli és északnyugat-alföldi tájakon már a 30%-ot sem éri el, ami most a tavaszi kalászosok vetésénél okoz gondokat. A középső és mélyebb talajrétegekben egyelőre nincs probléma, ősszel és télen kellő mennyiségű csapadék hullott a talajok feltöltődéséhez.

Április első hetében változékony, péntektől az eddigieknél hűvösebb időre van kilátás.

Csütörtök este északnyugat felől egy hidegfront éri el a Kárpát-medencét, majd a hétvégén még több hullámban áramlik fölénk hideg levegő.

Csütörtökön délutántól előbb északkeleten majd estétől máshol is kialakulhatnak záporok, akár egy-egy zivatar is. Pénteken estétől főként délnyugaton lehetnek záporok, majd szombaton és vasárnap elszórtan bárhol kialakulhat egy-egy zápor, akár zivatar, a hegyekben hózápor. Ezekből a záporokból azonban területi átlagban nem számíthatunk nagy mennyiségű csapadékra csak kevés helyen, lokálisan hullhat néhány milliméter. Keddtől egyelőre nagy bizonytalanság mellett országos csapadékra van kilátás, a Dunántúlon havas eső, hó is hullhat.

Az előttünk álló egy hétben gyakran zavarja majd élénk illetve erős szél a növényvédelmi munkákat, néhol viharos szél is hordhatja a száraz talajt.

A hőmérséklet csütörtökön éri el a maximumát a héten, ekkor napközben 20-25 fok közötti értékek várhatók, és éjszaka sem hűl +5 fok alá a levegő. Péntektől fokozatos lehűlés kezdődik, és vasárnap már csak 10 fok körül alakul a legmelegebb órák hőmérséklete, majd hétfőn átmenetileg ismét melegebb lesz néhány fokkal (12-17 fok), de keddtől nyugat felől megint lehűlés kezdődik. Éjszakai fagyokra szombaton még csak helyenként, majd vasárnaptól ismét többfelé számítani lehet, hétfőn a fagyzugos tájakon és a száraz homokfelszínek fölött -5 foknál is hidegebb lehet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar esélyek a növekvő kóser piacon

Magyarország egyik legsikeresebb külgazdasági területe évek óta az élelmiszeripari export, amelynek növelése a magyar kormányzat kiemelt célja. Ennek jegyében szervezett online fórumot a Tel-Avivi Magyar Nagykövetség. Az esemény zárszavát Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára mondta.

Magyarországra került a 300 ezredik SULKY műtrágyaszóró

Az AXIÁL Kft. forgalmazhatta a SULKY 300 ezredik műtrágyaszóróját. Az XT 130 ECONOV-ot Umenhoffer Péter marketingigazgató adta át Bodorics Pálnak, a Répcevölgye 2001 Kft. ügyvezető igazgatójának.

A mezőgazdaság versenyképességét is javíthatja a drónok használatának elterjedése

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alapító tagként részt vesz a Magyarországi Drón Koalícióban, amely május 4-én alakult meg. A drónok használata a mezőgazdaság versenyképességének növekedéséhez is hozzájárulhat, az új technológiák elterjesztését a NAK is segíti tagjai körében.

Kísérletezzünk új ágyástípusokkal!

A tavasz a természet megújulásának időszaka, amikor mi is nyitottabbak vagyunk az újításokra. Ebben a részben néhány olyan ökológiai szemléletű ágyást mutatunk be, amivel megreformálhatjuk az eddig megszokott termesztési eljárásainkat, adott esetben növelhetjük a terméshozamot is a lassan megszokottnak mondható időjárási viszontagságok közepette.

Sikeres szakmai konzultáció az agrártámogatások zöld előírásairól

Eredményes volt a harminc mezőgazdasági szakmai szervezet, környezetvédelmi társadalmi szervezet, valamint egyetem és kutatóintézet bevonásával lezajlott, 2023 utáni időszakban működtetni tervezett területalapú agrártámogatási rendszer környezet- és klímavédelmi előírásairól lefolytatott szakmai konzultáció - jelentette be Feldman Zsolt.

Példátlan esztendő - Spárga

Bár tavaly tavasszal is volt fagy, akkor a legnagyobb gondot a munkaerőhiány okozta a spárgatermesztőknek. Az előző évi nehézségekből okulva idén jobban felkészültek a betakarításra, a változékony, és időnként szokatlanul hideg időjárás miatt azonban a takaratlan ültetvényeken heteket csúszik a sípok szedése.

Öt élelmiszer, amiket komolyan veszélyeztet az éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás frontvonalában a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés egyaránt megtalálható. Az emelkedő hőmérséklet, a savasodó óceánok és az évszakon kívüli viharok nagymértékű pusztítást végeznek az emberi táplálkozás részét képező növény- és állatvilágban.

Mit várnak a méhészek a repcétől?

Még korai jóslatokba bocsátkozni, de várhatóan a repce sem hoz megváltást a méhészeknek – az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke gyenge méztermésre számít.

A cél, hogy működjön az ágazat

A tavaly óta tartó takarmányár-emelkedés már sajnos áldozatokat is követelt: vannak például olyan baromfihizlalással foglalkozó termelők, akik úgy döntöttek, egyelőre szüneteltetik ezt a tevékenységet. A folyamatos veszteségtermelés helyett inkább a munkásaikat a gazdaságukon belül átcsoportosítják, hogy ne kelljen őket elbocsátani. A helyzet mindenképpen valamiféle beavatkozást igényel.

A hazai görögdinnye idénye is később indul

Az áprilisi fagyok miatt megfáztak a fóliába vagy az alagutakba kiültetett palánták. Így ha nem lesz extrém meleg május-júniusban, várhatóan 10-15 nap késéssel kezdődik a szedés, azaz július 5-10. előtt legföljebb hajtatásból vehetünk hazai görögdinnyét, jelezte Sándor László, a Nunhems vetőmagcég termékfelelőse.