Back to top

A kecskeóltól az asztalig – a családnak készít sajtokat, a fölösleget pedig háztól eladja

Dobos Erika története azt mutatja, hogy ha valaki megtalálja a neki kedves időtöltést, igyekszik azt minél tökéletesebben végezni. A tárnoki sajtkészítő ma is azt mondja, neki ez az időtöltés a kikapcsolódást jelenti, és soha nem lesz sajtüzeme. Mert az zajos. A koronavírus járványnak köszönhetően helyben ismertek a termékei, azokat a helyi virtuális piactéren keresztül értékesíti.

Az egész egyébként még csak nem is a sajttal, hanem egy kolbászos lecsóval kezdődött.

MMG - A kecskeóltól az asztalig – a családnak készít sajtokat, a fölösleget pedig háztól eladja

"Ez nagyon-nagyon régen volt már, még a gyerekeink kicsik voltak, szerintem olyan 15 évvel ezelőtt körülbelül - meséli Dobos Erika, sajtkészítő. Megkértem a férjemet, hogy hozzon a lecsóhoz kolbászt és ő főzőkolbászt hozott és beletettük az ételbe és úgy elrontottuk, hogy a kutyák ették meg a végén. Merthogy a kolbász belerakása után egyszerűen ehetetlen lett az íze. Gyakorlatilag ez indította el azt az elhatározásunkat, hogy kezdjünk el magunknak élelmiszereket készíteni. Úgyhogy akkor vettünk csirkéket, azok adtak tojást, és aztán szép lassan a kertet is bevontuk:

zöldségek, gyümölcsök kerültek az asztalra, egy részüket feldolgoztuk, és ebbe valahogy finoman egyszer csak beleúszott, hogy tulajdonképpen sajtot is lehetne csinálni."

És ahogy azt egy olyan háziasszonytól, akinek a napi munka és a család ellátása is a feladata, elvárható, Erika is arra épített, amit már ismert. Gyerekkorában pedig a nagymamájától ilyesmiket hallott: nem szabad főzni a túrót, kislyányom, hanem csak fonnyasztani. Az emlékek alapján készített túrót, tejfölt, friss tejtermékeket. Persze a nagymama receptjei és tanácsai mellé Erika talált recepteket és tanácsokat az interneten is, kísérletezésének eredményét pedig a családja – Erika szerint hősiesen – megette.

"Akkor még volt Magyarországon sajtkészítő-képzés Csermajorban, ám én addig gondolkodtam, hogy menjek-e, amíg az sajnos megszűnt. Utána sokáig nem is volt képzés, tehát más úton kellett elindulni. Úgyhogy én gyorstalpalókat végeztem. Voltak néhány napos gyors kurzusok, amiket sajtkészítők tartottak. Úgyhogy Pozsa Panninál végeztem el néhány ilyen kurzust és annyira megteszett, hogy amikor rájöttek az oktatással foglalkozó cégek, hogy ebben van potenciál és elkezdtek sajtkészítő tanfolyamokat is hirdetni, akkor elmentem egyre és megszereztem a bizonyítványt is."

De ahogy az már egy hobbinál lenni szokott, Erika is igazán mélyen beleásott a sajtkészítés gyakorlatába. Mint egy középkori vándorlegény külországokban szerzett szakmai gyakorlatot, járt Szlovákiában és Franciaországban is, hogy a céh tagja legyen.

"Levelezni kezdtem holland sajtkészítőkkel, kettő lepattintott a harmadik nem. Így jutottam ki Hollandiába több sajtkészítőhöz - idézi fel Dobos Erika.  

Az egyik kecskesajtokat készített, és ott derült ki – nem volt egy nagyon hazabeszélős ember –, hogy ő a holland király camambert-beszállítója. Én tehát vele készíthettem sajtot, ami nekem fantasztikus élmény volt!

A két végletet sikerült megcsípnem, mert neki még kávéfőzője sincs, oly mértékben nem szereti a gépeket. A kávéfőzője is valami manuális dolog, a kávédarálója is kézzel hajtós. A másik hely egy olyan üzem volt, ahol egy ember volt a sajtüzemben, és ez az ember egyedül 8000 liter tejet dolgozott föl naponta. Minden gépesítve volt, robotokkal… Ő mindössze annyit csinált, hogy amikor a robot kiemelte a méretre vágott alvadékot, azt betette egy formába és átvitte a présbe, ahol szintén minden automatizált volt. Egyszerűen hihetetlen volt, ég és föld."

Időközben Erika beleszeretett a kecsketejbe, mint alapanyagba, amiről tudni kell, hogy teljesen máshogy viselkedik, mint a tehéntej. Az alapanyagot biztosítandó az udvarba is beköltözött egy kecske, majd gyarapodott az állomány.

Fotó: Práger Ádám
- Jött a szaporulat, és akkor ami szimpatikusabb volt, azt megtartottam.
- És mi történik azzal, amire nincs szükség?
- Hát, az a fazékba kerül. Mi nagyon szeretjük, illetve népszerűsítjük is, ahol lehet, mert a kecskehús vagy nem eléggé ismert, vagy ha ismerik is, méltatlan helyen van, hisz sokkal jobb, mint ahol a húsok közötti rangsorban áll.

De térjünk vissza a sajtokhoz! Erika sajtkonyhája egy kis melléképületben van, de mint meséli, a konyhában kezdte és formának például őzgerincformát használt. Itt azonban már vannak speciális sajtkészítő eszközök is. Az itt készülő joghurtot, túrót, parenyicát vagy gomolyát kizárólag helyben, háztól értékesíti, hisz ez még mindig nem hivatás.

Elsősorban magunknak készítek, tehát a fölösleget adjuk el. Nem is nagyon sokfélét:

krémsajtot készítek, joghurtot és a Magyarországon a kézműves sajtok között a legnépszerűbb gomolyát is készítek. Az érlelt sajtok tervben vannak, de ahhoz majd kell egy kicsit bővíteni, hogy legyen nagyobb tárolókapacitás vagy ahol érlelni lehet.

Camambert-et nagyon szeretek készíteni, az is egy jó sajt, illetve van még egy tervem is. Tavaly ilyenkor sikerült a sajtkészítők egyesületével kimenni Franciaországba egy nagy sajtversenyre, ahol bevittek bennünket a kulisszák mögé. Ott beleszerettem egy sajtba. Ez egy rúzzsal érlelt sajt, ami leginkább az illatáról ismert. Nagymamán azt mondta, hogy sajtszagú a lábad, most pedig már úgy mondják, hogy lábszagú a sajt, ami szerintem a sajttal szemben nagyon tiszteletlen megjegyzés! De a lényeg az, hogy erről lehet a rúzsosat fölismerni és én azzal szeretnék kísérletezni, hogy azt a kis szerelmemet majd még egy-két éven belül meg tudjam itt csinálni. Az is kecsketejes volt, picike mint egy pogácsa, piros és nagyon finom…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez a mogyoróallergiánál is komolyabb gond lehet

Amerikai orvosszakértők szerint még a diófélék okozta allergiánál is komolyabb problémát okozhat egy egyre szélesebb körben jelentkező allergiás megbetegedés. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az öt év alatti gyerek között kétségbeejtően magas a tehéntej-allergiások száma - egyelőre csak az ad reményt, hogy a többségük "kinövi".

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Méhészet: Őstermelők adózása 2.

Az ősszel elfogadott 2020. évi CXXIII. törvény az őstermelők adózását is új alapokra helyezte. A rendszer Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett felülvizsgálatát követően az új szabályozást teljesen új szempontok szerint alakították ki és vezették be 2021-től. Az előző írásomban ígértem, hogy a legtöbb őstermelő számára optimális adózási formát ismertetem a következő részben. Lássuk!

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Nem kell a műanyag - tészta és rizs újratöltő állomást tesztel az Aldi

Az áruházlánc új rendszert tesztel a műanyag hulladék csökkentésére azzal, hogy csomagolásmentes tészta- és rizstermékek értékesítésébe kezd, mely a kimért zöldség és gyümölcs árusítás folyamatához hasonlóan működik.

Kevesebb sört adott el, de megtartotta munkavállalóit a Borsodi Sörgyár tavaly

Az előző, rendkívül sikeres évtől ugyan elmaradtak tavaly a Borsodi Sörgyár eredményei, de a társaság minden munkavállalóját meg tudta tartani a koronavírus-járvány okozta kihívások ellenére - közölte a cég az MTI érdeklődésére.

Húsz-huszonötszázalékos drágulás jöhet a hús árában

Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

A magyar pékeknek is jó, ha a baguette a világörökség része lesz

A francia kulturális minisztérium benyújtotta pályázatát az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO), hogy a baguette-t, a ropogós héjú hosszúkás francia fehérkenyeret vegyék föl a világörökségi listára. A Magyar Pékszövetség támogatja a francia kezdeményezést, mivel már maga a a tény is ráirányítja a világ figyelmét a bagetten keresztül a pékekre.