Back to top

A kecskeóltól az asztalig – a családnak készít sajtokat, a fölösleget pedig háztól eladja

Dobos Erika története azt mutatja, hogy ha valaki megtalálja a neki kedves időtöltést, igyekszik azt minél tökéletesebben végezni. A tárnoki sajtkészítő ma is azt mondja, neki ez az időtöltés a kikapcsolódást jelenti, és soha nem lesz sajtüzeme. Mert az zajos. A koronavírus járványnak köszönhetően helyben ismertek a termékei, azokat a helyi virtuális piactéren keresztül értékesíti.

Az egész egyébként még csak nem is a sajttal, hanem egy kolbászos lecsóval kezdődött.

MMG - A kecskeóltól az asztalig – a családnak készít sajtokat, a fölösleget pedig háztól eladja

"Ez nagyon-nagyon régen volt már, még a gyerekeink kicsik voltak, szerintem olyan 15 évvel ezelőtt körülbelül - meséli Dobos Erika, sajtkészítő. Megkértem a férjemet, hogy hozzon a lecsóhoz kolbászt és ő főzőkolbászt hozott és beletettük az ételbe és úgy elrontottuk, hogy a kutyák ették meg a végén. Merthogy a kolbász belerakása után egyszerűen ehetetlen lett az íze. Gyakorlatilag ez indította el azt az elhatározásunkat, hogy kezdjünk el magunknak élelmiszereket készíteni. Úgyhogy akkor vettünk csirkéket, azok adtak tojást, és aztán szép lassan a kertet is bevontuk:

zöldségek, gyümölcsök kerültek az asztalra, egy részüket feldolgoztuk, és ebbe valahogy finoman egyszer csak beleúszott, hogy tulajdonképpen sajtot is lehetne csinálni."

És ahogy azt egy olyan háziasszonytól, akinek a napi munka és a család ellátása is a feladata, elvárható, Erika is arra épített, amit már ismert. Gyerekkorában pedig a nagymamájától ilyesmiket hallott: nem szabad főzni a túrót, kislyányom, hanem csak fonnyasztani. Az emlékek alapján készített túrót, tejfölt, friss tejtermékeket. Persze a nagymama receptjei és tanácsai mellé Erika talált recepteket és tanácsokat az interneten is, kísérletezésének eredményét pedig a családja – Erika szerint hősiesen – megette.

"Akkor még volt Magyarországon sajtkészítő-képzés Csermajorban, ám én addig gondolkodtam, hogy menjek-e, amíg az sajnos megszűnt. Utána sokáig nem is volt képzés, tehát más úton kellett elindulni. Úgyhogy én gyorstalpalókat végeztem. Voltak néhány napos gyors kurzusok, amiket sajtkészítők tartottak. Úgyhogy Pozsa Panninál végeztem el néhány ilyen kurzust és annyira megteszett, hogy amikor rájöttek az oktatással foglalkozó cégek, hogy ebben van potenciál és elkezdtek sajtkészítő tanfolyamokat is hirdetni, akkor elmentem egyre és megszereztem a bizonyítványt is."

De ahogy az már egy hobbinál lenni szokott, Erika is igazán mélyen beleásott a sajtkészítés gyakorlatába. Mint egy középkori vándorlegény külországokban szerzett szakmai gyakorlatot, járt Szlovákiában és Franciaországban is, hogy a céh tagja legyen.

"Levelezni kezdtem holland sajtkészítőkkel, kettő lepattintott a harmadik nem. Így jutottam ki Hollandiába több sajtkészítőhöz - idézi fel Dobos Erika.  

Az egyik kecskesajtokat készített, és ott derült ki – nem volt egy nagyon hazabeszélős ember –, hogy ő a holland király camambert-beszállítója. Én tehát vele készíthettem sajtot, ami nekem fantasztikus élmény volt!

A két végletet sikerült megcsípnem, mert neki még kávéfőzője sincs, oly mértékben nem szereti a gépeket. A kávéfőzője is valami manuális dolog, a kávédarálója is kézzel hajtós. A másik hely egy olyan üzem volt, ahol egy ember volt a sajtüzemben, és ez az ember egyedül 8000 liter tejet dolgozott föl naponta. Minden gépesítve volt, robotokkal… Ő mindössze annyit csinált, hogy amikor a robot kiemelte a méretre vágott alvadékot, azt betette egy formába és átvitte a présbe, ahol szintén minden automatizált volt. Egyszerűen hihetetlen volt, ég és föld."

Időközben Erika beleszeretett a kecsketejbe, mint alapanyagba, amiről tudni kell, hogy teljesen máshogy viselkedik, mint a tehéntej. Az alapanyagot biztosítandó az udvarba is beköltözött egy kecske, majd gyarapodott az állomány.

Fotó: Práger Ádám
- Jött a szaporulat, és akkor ami szimpatikusabb volt, azt megtartottam.
- És mi történik azzal, amire nincs szükség?
- Hát, az a fazékba kerül. Mi nagyon szeretjük, illetve népszerűsítjük is, ahol lehet, mert a kecskehús vagy nem eléggé ismert, vagy ha ismerik is, méltatlan helyen van, hisz sokkal jobb, mint ahol a húsok közötti rangsorban áll.

De térjünk vissza a sajtokhoz! Erika sajtkonyhája egy kis melléképületben van, de mint meséli, a konyhában kezdte és formának például őzgerincformát használt. Itt azonban már vannak speciális sajtkészítő eszközök is. Az itt készülő joghurtot, túrót, parenyicát vagy gomolyát kizárólag helyben, háztól értékesíti, hisz ez még mindig nem hivatás.

Elsősorban magunknak készítek, tehát a fölösleget adjuk el. Nem is nagyon sokfélét:

krémsajtot készítek, joghurtot és a Magyarországon a kézműves sajtok között a legnépszerűbb gomolyát is készítek. Az érlelt sajtok tervben vannak, de ahhoz majd kell egy kicsit bővíteni, hogy legyen nagyobb tárolókapacitás vagy ahol érlelni lehet.

Camambert-et nagyon szeretek készíteni, az is egy jó sajt, illetve van még egy tervem is. Tavaly ilyenkor sikerült a sajtkészítők egyesületével kimenni Franciaországba egy nagy sajtversenyre, ahol bevittek bennünket a kulisszák mögé. Ott beleszerettem egy sajtba. Ez egy rúzzsal érlelt sajt, ami leginkább az illatáról ismert. Nagymamán azt mondta, hogy sajtszagú a lábad, most pedig már úgy mondják, hogy lábszagú a sajt, ami szerintem a sajttal szemben nagyon tiszteletlen megjegyzés! De a lényeg az, hogy erről lehet a rúzsosat fölismerni és én azzal szeretnék kísérletezni, hogy azt a kis szerelmemet majd még egy-két éven belül meg tudjam itt csinálni. Az is kecsketejes volt, picike mint egy pogácsa, piros és nagyon finom…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kö­zösségi üvegház az élelmiszerellátás biztonságáért

Boston és a nagyvárost körülvevő települések vezetői a lakosság bevonásával komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a lehető legjobban kezeljék az élelmiszerellátás bizonytalanságait.

Ami megterem, az üvegbe kerül

A Viharsarki Lekvárium története három évtizedre nyúlik vissza. Hobbi-lekvárfőzéssel indult, majd családi-baráti ajándékozási célra készültek a finomságok, míg a megtermelt és feldolgozott mennyiség akkora lett, hogy elkezdődött az értékesítés.

Hiába a kedvenc zöldségük, sokaknak már nem fér bele a keretbe

Elvileg zajlik a spárga-csúcsszezon Németországban, de elég vegyes a kép, míg egyes térségekben a szedhető mennyiség és a kereslet egyaránt optimális, addig sokhelyütt a gazdákon marad a termés. Az agrarheute.com online agrárszaklap a regionális lapok riportjai alapján készített rövid körképet.

A bolygó legkörnyezetbarátabb élelmiszerei: vadhústól a teljes kiőrlésű gabonákig

Az élelmiszerek akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha nem vagy csak kevéssé károsítják a környezetet, akár az előállításukhoz használt eszközök, vegyi anyagok, vagy akár a biológiai lebonthatóságuk és/vagy megújuló képességük miatt. Ilyen élelmiszerek például a vadhús, a hüvelyesek, a kagylók, a szezonális zöldségek és gyümölcsök, az algák, a gombák és a teljes kiőrlésű gabonák is.

Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, gazdag természeti értékeink, a vadon élő élővilág és természetes élőhelyeinek védelmét - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából.

Az őstermelői előírások teljesítését segíti a Nébih

Számos ponton változtak tavaly az őstermelői tevékenység és a termékek értékesítésének szabályai. Megszűnt például az őstermelői igazolvány, helyette FELIR azonosítót és Nébih tevékenységazonosítót kell igényelni, majd ezeket megjeleníteni a szabályos árusításhoz.

Miért vásárolunk pálinkát?

Magyarország éghajlati és természeti adottságainak köszönhetően különösen alkalmas a gyümölcstermesztésre. A Kárpát-medencében termett gyümölcsök magas beltartalmi értékekkel rendelkeznek, így kiemelten alkalmasak jó minőségű termékek előállítására, beleértve a pálinkát is.

Öt étel, mely fáradtságot és stresszes állapotot okoz

A tudatosan táplálkozók folyamatosan azon gondolkodnak, hogy milyen ételeket fogyasszanak - hogyan hat az egészségre és a környezetre -, de ritkán gondolnak arra, hogy milyen hatással van az agyra, a hangulatra és az energiaszintre az elfogyasztott étel. Pedig a bélrendszer és az agy állandó kétirányú kommunikációban áll egymással, és az egyik egészsége közvetlenül befolyásolja a másik egészségét.

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Hússal vagy nélküle az élet?

Etika, ökológia, intolerancia? Sok oka van a hús vagy más állati termék, például a tej és a sajt elkerülésének. Az egészséget is gyakran említik motivációként – az egészséges vegán étrendről alkotott kép a lakosság egy részében megmaradt. Mások viszont az alultápláltságot a többnyire önkéntes lemondásban látják. És akkor az ökológiai lábnyomról nem is beszéltünk…