Back to top

A kecskeóltól az asztalig – a családnak készít sajtokat, a fölösleget pedig háztól eladja

Dobos Erika története azt mutatja, hogy ha valaki megtalálja a neki kedves időtöltést, igyekszik azt minél tökéletesebben végezni. A tárnoki sajtkészítő ma is azt mondja, neki ez az időtöltés a kikapcsolódást jelenti, és soha nem lesz sajtüzeme. Mert az zajos. A koronavírus járványnak köszönhetően helyben ismertek a termékei, azokat a helyi virtuális piactéren keresztül értékesíti.

Az egész egyébként még csak nem is a sajttal, hanem egy kolbászos lecsóval kezdődött.

MMG - A kecskeóltól az asztalig – a családnak készít sajtokat, a fölösleget pedig háztól eladja

"Ez nagyon-nagyon régen volt már, még a gyerekeink kicsik voltak, szerintem olyan 15 évvel ezelőtt körülbelül - meséli Dobos Erika, sajtkészítő. Megkértem a férjemet, hogy hozzon a lecsóhoz kolbászt és ő főzőkolbászt hozott és beletettük az ételbe és úgy elrontottuk, hogy a kutyák ették meg a végén. Merthogy a kolbász belerakása után egyszerűen ehetetlen lett az íze. Gyakorlatilag ez indította el azt az elhatározásunkat, hogy kezdjünk el magunknak élelmiszereket készíteni. Úgyhogy akkor vettünk csirkéket, azok adtak tojást, és aztán szép lassan a kertet is bevontuk:

zöldségek, gyümölcsök kerültek az asztalra, egy részüket feldolgoztuk, és ebbe valahogy finoman egyszer csak beleúszott, hogy tulajdonképpen sajtot is lehetne csinálni."

És ahogy azt egy olyan háziasszonytól, akinek a napi munka és a család ellátása is a feladata, elvárható, Erika is arra épített, amit már ismert. Gyerekkorában pedig a nagymamájától ilyesmiket hallott: nem szabad főzni a túrót, kislyányom, hanem csak fonnyasztani. Az emlékek alapján készített túrót, tejfölt, friss tejtermékeket. Persze a nagymama receptjei és tanácsai mellé Erika talált recepteket és tanácsokat az interneten is, kísérletezésének eredményét pedig a családja – Erika szerint hősiesen – megette.

"Akkor még volt Magyarországon sajtkészítő-képzés Csermajorban, ám én addig gondolkodtam, hogy menjek-e, amíg az sajnos megszűnt. Utána sokáig nem is volt képzés, tehát más úton kellett elindulni. Úgyhogy én gyorstalpalókat végeztem. Voltak néhány napos gyors kurzusok, amiket sajtkészítők tartottak. Úgyhogy Pozsa Panninál végeztem el néhány ilyen kurzust és annyira megteszett, hogy amikor rájöttek az oktatással foglalkozó cégek, hogy ebben van potenciál és elkezdtek sajtkészítő tanfolyamokat is hirdetni, akkor elmentem egyre és megszereztem a bizonyítványt is."

De ahogy az már egy hobbinál lenni szokott, Erika is igazán mélyen beleásott a sajtkészítés gyakorlatába. Mint egy középkori vándorlegény külországokban szerzett szakmai gyakorlatot, járt Szlovákiában és Franciaországban is, hogy a céh tagja legyen.

"Levelezni kezdtem holland sajtkészítőkkel, kettő lepattintott a harmadik nem. Így jutottam ki Hollandiába több sajtkészítőhöz - idézi fel Dobos Erika.  

Az egyik kecskesajtokat készített, és ott derült ki – nem volt egy nagyon hazabeszélős ember –, hogy ő a holland király camambert-beszállítója. Én tehát vele készíthettem sajtot, ami nekem fantasztikus élmény volt!

A két végletet sikerült megcsípnem, mert neki még kávéfőzője sincs, oly mértékben nem szereti a gépeket. A kávéfőzője is valami manuális dolog, a kávédarálója is kézzel hajtós. A másik hely egy olyan üzem volt, ahol egy ember volt a sajtüzemben, és ez az ember egyedül 8000 liter tejet dolgozott föl naponta. Minden gépesítve volt, robotokkal… Ő mindössze annyit csinált, hogy amikor a robot kiemelte a méretre vágott alvadékot, azt betette egy formába és átvitte a présbe, ahol szintén minden automatizált volt. Egyszerűen hihetetlen volt, ég és föld."

Időközben Erika beleszeretett a kecsketejbe, mint alapanyagba, amiről tudni kell, hogy teljesen máshogy viselkedik, mint a tehéntej. Az alapanyagot biztosítandó az udvarba is beköltözött egy kecske, majd gyarapodott az állomány.

Fotó: Práger Ádám
- Jött a szaporulat, és akkor ami szimpatikusabb volt, azt megtartottam.
- És mi történik azzal, amire nincs szükség?
- Hát, az a fazékba kerül. Mi nagyon szeretjük, illetve népszerűsítjük is, ahol lehet, mert a kecskehús vagy nem eléggé ismert, vagy ha ismerik is, méltatlan helyen van, hisz sokkal jobb, mint ahol a húsok közötti rangsorban áll.

De térjünk vissza a sajtokhoz! Erika sajtkonyhája egy kis melléképületben van, de mint meséli, a konyhában kezdte és formának például őzgerincformát használt. Itt azonban már vannak speciális sajtkészítő eszközök is. Az itt készülő joghurtot, túrót, parenyicát vagy gomolyát kizárólag helyben, háztól értékesíti, hisz ez még mindig nem hivatás.

Elsősorban magunknak készítek, tehát a fölösleget adjuk el. Nem is nagyon sokfélét:

krémsajtot készítek, joghurtot és a Magyarországon a kézműves sajtok között a legnépszerűbb gomolyát is készítek. Az érlelt sajtok tervben vannak, de ahhoz majd kell egy kicsit bővíteni, hogy legyen nagyobb tárolókapacitás vagy ahol érlelni lehet.

Camambert-et nagyon szeretek készíteni, az is egy jó sajt, illetve van még egy tervem is. Tavaly ilyenkor sikerült a sajtkészítők egyesületével kimenni Franciaországba egy nagy sajtversenyre, ahol bevittek bennünket a kulisszák mögé. Ott beleszerettem egy sajtba. Ez egy rúzzsal érlelt sajt, ami leginkább az illatáról ismert. Nagymamán azt mondta, hogy sajtszagú a lábad, most pedig már úgy mondják, hogy lábszagú a sajt, ami szerintem a sajttal szemben nagyon tiszteletlen megjegyzés! De a lényeg az, hogy erről lehet a rúzsosat fölismerni és én azzal szeretnék kísérletezni, hogy azt a kis szerelmemet majd még egy-két éven belül meg tudjam itt csinálni. Az is kecsketejes volt, picike mint egy pogácsa, piros és nagyon finom…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Különleges almás sütemény lett Budapest desszertje

A Veranda Cukiműhely Budapest aranyalmája elnevezésű süteménye lett idén Budapest desszertje. A linzer lapra helyezett giandujás-almás édesség először az Édes Napok Budapest csokoládé- és édességünnepen kóstolható meg a péntektől vasárnapig a Szent István-bazilika előtt.

34 éve nem drágult ennyire az élet Spanyolországban

Spanyolországban átlagosan 15,2 százalékkal drágult a háztartások által leginkább vásárolt termékeket tartalmazó fogyasztói kosár egy év alatt, amelynek mértékére nem volt példa az elmúlt 34 évben - állapította meg az egyik legjelentősebb fogyasztóvédelmi szakmai szervezet, az OCU kedden közzétett szokásos éves jelentésében.

A legjobb és a legrosszabb diéta a koleszterinszintre nézve

Különböző egészségügyi tényezők számítanak a koleszterinszint és a szívbetegségek kockázata szempontjából, de vitathatatlan, hogy a táplálkozás központi szerepet játszik. Egy vezető amerikai kardiológus megosztja a legjobb és a legrosszabb étrendet, amelyet az egészséges koleszterinszint érdekében követni, illetve kerülni kell.

Kifejezetten nyitottak a magyarok a vegán húshelyettesítő termékekre

A magyar lakosság csaknem 30 százaléka kóstolt már növényi alapú, vegán húshelyettesítő terméket, sőt, 5 százalék rendszeresen fogyasztja is – derül ki a Pápai Hús Kft. által a témában készített, reprezentatív kutatásából.

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

A családi gazdálkodás ENSZ-évtizede

Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO által ez alkalomból rendezett fórumon a FAO főigazgatója azt mondta, hogy az agrár-élelmiszeripari rendszerek átalakítása során a családi gazdálkodókat kell a középpontba helyezni.

A magyarok többsége tudatosan vásárol, mégis sok élelmiszert pazarol el

A magyarok többsége saját bevallása szerint tudatosan vásárol, figyel az élelmiszerek lejárati idejére, mégis évente 65 kilogramm élelmiszerhulladékot állít elő, amivel 45 000 forint éves veszteséget szenved el - közölte a Magyar Élelmiszerbank Egyesület az MTI-vel.