Back to top

Meglepő kereskedelmi eredmények

A 2020-as esztendő a gazdasági nehézségek és a termelési körülményeket érintő éghajlati anomáliák ellenére is újabb kiviteli rekordot hozott. A 2,3%-os bővülése révén az import másfélszeresét adó agrárkivitel megközelítette a 9,6 milliárd eurót, ami mintegy 215 millió eurós többletet mutat az előző évi, évtizedes rekordhoz képest.

A növekményhez a rendkívüli nehézségekkel küszködő kertészeti ágazatok is hozzájárultak.

A KSH március elején tette közzé a 2020-ra vonatkozó előzetes külkereskedelmi adatokat. A mintegy 3 hónapos késés a rendszer sajátja, így március végén, április elején még csak a tavalyi évről szólhat az értékelés.

A 2020-as év éghajlati szélsőségeit saját bőrén tapasztaló gazdálkodónak nem újdonság, hogy nem jellemezték rekordok a kertészeti ágazatok tavalyi terméseredményeit. A külkereskedelem azonban ilyen körülmények között is szolgálhat meglepetésekkel.

Fagyasztottzöldség-kivitelünk mennyiségben és értékben is meghaladta az importot
Fagyasztottzöldség-kivitelünk mennyiségben és értékben is meghaladta az importot

A mostoha időjárási körülmények ellenére is nőtt a kertészeti ágazatok exportárbevétele. A zöldségexport 1,9, a gyümölcsexport pedig 2,9%-kal bővült, jóllehet a kiszállított mennyiség, érthető okoknál fogva, mindkét termékkörből csökkent. Amíg az exportált zöldségek mennyisége 3, a gyümölcsöké 16%-kal esett vissza.

A súlyos és hosszan tartó tavaszi aszály, majd a virágzásban lévő csonthéjasokat leborotváló, mínusz 8-10 °C-ot is elérő késő tavaszi fagyok, nemkülönben a gyümölcsérés időszakában bekövetkezett, özönvízszerű esőzések súlyosan érintették a gyümölcstermesztést és a szántóföldi kertészeti termelést. Ilyen körülmények között mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében csak gyenge, néhol közepes termésre számíthattak a termesztők. A hazai termelés elégtelensége rányomta a bélyegét a korai érésű termények exportteljesítményére. Többek között 17%-kal csökkent a spárga, 15%-kal a szamóca exportja, és töredékére zsugorodott a málna kivitele.

Zöldségforgalom

Bár a hazai zöldség- és gyümölcspiac helyzetéről a külkereskedelmi statisztika vajmi keveset mond, érzékelni lehetett, hogy mely területeken ugrott meg az import és zuhant mélypontra a kivitel. Kiragadva néhány esetet: paradicsomból a kivitt mennyiség dupláját, káposztafélékből majd 30 ezer tonna mennyiségben az export mennyiségének az ötszörösét, burgonyából (75 ezer tonna import mellett) a hatszorosát hoztuk be külföldről (1. táblázat). Vöröshagymából pedig (közel 45 ezer tonna import mellett) a kivitel 16-szorosát vásároltuk meg külföldről.

A negatív példákat ellensúlyozandó érdemes megemlíteni, hogy a zöldségfélék kivitt mennyiségének nagyobbik hányadát adó, az exportérték 76%-át kitevő termékféleségek túlnyomó többségénél viszont számottevően nőtt a kivitel. A 40 millió eurós, a zöldségexport közel 16%-át adó szárított hüvelyesek kiviteli értéke ugyanis 17,6%-kal; a 70 millió eurós árbevételt hozó, a teljes mennyiség 27%-át kitevő fagyasztott zöldségek kivitele pedig 2,2%-kal bővült. A friss és hűtött zöldségek exportja szinten maradt.

Már 2019-ben is jelentős „árelőny” mutatkozott az import javára, hiszen az exportárainkhoz képest összességében mintegy 19%-kal olcsóbban vásároltunk zöldséget a külpiacokról.

Tavaly ez a különbség 31%-ra nőtt. A hagymafélék esetében például feleolyan olcsón vásároltunk, mint amennyiért eladtunk.

Gyümölcs export–import

A gyümölcsöseink jelentős hányadát érintő fagyhatás következtében furcsán alakult a gyümölcsexport. A gyenge bázisadatokhoz képest is mintegy egyharmadával csökkent a kajszi- és őszibarack kivitele, 20%-kal visszaesett az alma-, 15%-kal a szamóca-, 12%-kal a dinnyekivitel és 25%-kal csökkent a dióburok-fúrólégy kártétele folytán egyre reménytelenebb helyzetbe kerülő dióexport. Ezek után jogos lenne a kérdés, végül is milyen gyümölcstermékek állhatnak a termékcsoport összesített kivitelének 2,9%-os növekedése mögött.

Áttekintve a teljes termékpalettát, a hazai termeléshez egyáltalán nem kötődő, de az exportban és a reexportban szerepet játszó termékek bővülő kivitelét találjuk. Példaként említve néhány esetet, a 10 millió eurós nagyságrendet túllépő datolyaexport 21,5%-kal, a citrusfélék ugyancsak 10 millió euróhoz közelítő kivitele 8,8%-kal, a friss és szárított szőlő 6 millió eurót túllépő exportja pedig 12%-kal nőtt. Az egyéb gyümölcsök kivitele (14 millió eurós árbevétel mellett) pedig megduplázódott. Emellett a rendkívül széles fajösszetételű, különféle gyümölcstermékek mintegy 10 millió eurós kivitele (a bázis 227%-át mutatva) több mint a kétszeresére nőtt. Bár értékben kisebb jelentőségű, de az előzőekben említett érvet alátámasztva érdemes megemlíteni, hogy a datolyaszilva kivitele is megduplázódott, a kivi exportja pedig másfélszeresére nőtt.

A gyümölcsimport értékben 2,6-szeresét tette ki a kivitelnek, amiben alapvető szerepet játszottak a déligyümölcsök.

Az export és import összevetése kapcsán érdemes rávilágítani arra, hogy a hazai gyümölcspiac, import alapon ugyan, de bővült. Legalábbis a gyümölcsbehozatal dinamikus bővüléséről tanúskodnak a statisztikai adatok.

Negyedével kevesebb diót exportáltunk tavaly, mint az előző években
Negyedével kevesebb diót exportáltunk tavaly, mint az előző években

Az előzőek fényében a gyümölcsexport importtal való összevetése is rejt némi szakmai többletinformációt. Kiemelve néhány exportban és importban is érintett terméket, érdemes rátekinteni a kivitel és a behozatal 2020-as viszonyának alakulására (3. táblázat). Egyedül a meggyből értékesítettünk többet, mint amennyit vásároltunk, a korai érésű gyümölcsök esetében pedig rendkívüli importnyomás alakult ki.

Az exporthoz viszonyított többszörös importtöbbletek a 2020-as év hazai gyümölcstermelési helyzetére is rátekintést engednek.

Tavaly több hagyományos termékünk esetében a hazai piaci keresletet elsősorban az import elégítette ki (2. táblázat). A meggy ebben a tekintetben kivételt képez, hiszen egyfelől azt jórészt nem virágzásban érte a késő tavaszi fagy (a kivitt mennyiség még nőtt is), másrészt a meggy – szemben a cseresznye széles körű európai elterjedtségével – jellemzően Közép-Kelet-Európa gyümölcse. Lengyelországon és a délszláv térségen kívül Magyarország számít elsősorban a meggy hazájának.

Összeállította: Szabó Jenő

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/13 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez a mogyoróallergiánál is komolyabb gond lehet

Amerikai orvosszakértők szerint még a diófélék okozta allergiánál is komolyabb problémát okozhat egy egyre szélesebb körben jelentkező allergiás megbetegedés. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az öt év alatti gyerek között kétségbeejtően magas a tehéntej-allergiások száma - egyelőre csak az ad reményt, hogy a többségük "kinövi".

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Aszály, fagy, covid – ezzel küzd a növénytermesztés Mezőfalván is

A tavalyi aszály idején jó technológiával elég sok vizet sikerült a talajban még májusban is megőriznie a mezőfalvai szakembereknek, most azonban talajaikban sokkal kevesebb a víz, és az a vetéseken is meglátszik.