0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Meglepő kereskedelmi eredmények

A 2020-as esztendő a gazdasági nehézségek és a termelési körülményeket érintő éghajlati anomáliák ellenére is újabb kiviteli rekordot hozott. A 2,3%-os bővülése révén az import másfélszeresét adó agrárkivitel megközelítette a 9,6 milliárd eurót, ami mintegy 215 millió eurós többletet mutat az előző évi, évtizedes rekordhoz képest.

A növekményhez a rendkívüli nehézségekkel küszködő kertészeti ágazatok is hozzájárultak.

A KSH március elején tette közzé a 2020-ra vonatkozó előzetes külkereskedelmi adatokat. A mintegy 3 hónapos késés a rendszer sajátja, így március végén, április elején még csak a tavalyi évről szólhat az értékelés.

A 2020-as év éghajlati szélsőségeit saját bőrén tapasztaló gazdálkodónak nem újdonság, hogy nem jellemezték rekordok a kertészeti ágazatok tavalyi terméseredményeit. A külkereskedelem azonban ilyen körülmények között is szolgálhat meglepetésekkel.

A mostoha időjárási körülmények ellenére is nőtt a kertészeti ágazatok exportárbevétele. A zöldségexport 1,9, a gyümölcsexport pedig 2,9%-kal bővült, jóllehet a kiszállított mennyiség, érthető okoknál fogva, mindkét termékkörből csökkent. Amíg az exportált zöldségek mennyisége 3, a gyümölcsöké 16%-kal esett vissza.

A súlyos és hosszan tartó tavaszi aszály, majd a virágzásban lévő csonthéjasokat leborotváló, mínusz 8-10 °C-ot is elérő késő tavaszi fagyok, nemkülönben a gyümölcsérés időszakában bekövetkezett, özönvízszerű esőzések súlyosan érintették a gyümölcstermesztést és a szántóföldi kertészeti termelést. Ilyen körülmények között mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében csak gyenge, néhol közepes termésre számíthattak a termesztők. A hazai termelés elégtelensége rányomta a bélyegét a korai érésű termények exportteljesítményére. Többek között 17%-kal csökkent a spárga, 15%-kal a szamóca exportja, és töredékére zsugorodott a málna kivitele.

Zöldségforgalom

Bár a hazai zöldség- és gyümölcspiac helyzetéről a külkereskedelmi statisztika vajmi keveset mond, érzékelni lehetett, hogy mely területeken ugrott meg az import és zuhant mélypontra a kivitel. Kiragadva néhány esetet: paradicsomból a kivitt mennyiség dupláját, káposztafélékből majd 30 ezer tonna mennyiségben az export mennyiségének az ötszörösét, burgonyából (75 ezer tonna import mellett) a hatszorosát hoztuk be külföldről (1. táblázat). Vöröshagymából pedig (közel 45 ezer tonna import mellett) a kivitel 16-szorosát vásároltuk meg külföldről.

A negatív példákat ellensúlyozandó érdemes megemlíteni, hogy a zöldségfélék kivitt mennyiségének nagyobbik hányadát adó, az exportérték 76%-át kitevő termékféleségek túlnyomó többségénél viszont számottevően nőtt a kivitel. A 40 millió eurós, a zöldségexport közel 16%-át adó szárított hüvelyesek kiviteli értéke ugyanis 17,6%-kal; a 70 millió eurós árbevételt hozó, a teljes mennyiség 27%-át kitevő fagyasztott zöldségek kivitele pedig 2,2%-kal bővült. A friss és hűtött zöldségek exportja szinten maradt.

Már 2019-ben is jelentős „árelőny” mutatkozott az import javára, hiszen az exportárainkhoz képest összességében mintegy 19%-kal olcsóbban vásároltunk zöldséget a külpiacokról.

Tavaly ez a különbség 31%-ra nőtt. A hagymafélék esetében például feleolyan olcsón vásároltunk, mint amennyiért eladtunk.

Gyümölcs export–import

A gyümölcsöseink jelentős hányadát érintő fagyhatás következtében furcsán alakult a gyümölcsexport. A gyenge bázisadatokhoz képest is mintegy egyharmadával csökkent a kajszi- és őszibarack kivitele, 20%-kal visszaesett az alma-, 15%-kal a szamóca-, 12%-kal a dinnyekivitel és 25%-kal csökkent a dióburok-fúrólégy kártétele folytán egyre reménytelenebb helyzetbe kerülő dióexport. Ezek után jogos lenne a kérdés, végül is milyen gyümölcstermékek állhatnak a termékcsoport összesített kivitelének 2,9%-os növekedése mögött.

Áttekintve a teljes termékpalettát, a hazai termeléshez egyáltalán nem kötődő, de az exportban és a reexportban szerepet játszó termékek bővülő kivitelét találjuk. Példaként említve néhány esetet, a 10 millió eurós nagyságrendet túllépő datolyaexport 21,5%-kal, a citrusfélék ugyancsak 10 millió euróhoz közelítő kivitele 8,8%-kal, a friss és szárított szőlő 6 millió eurót túllépő exportja pedig 12%-kal nőtt. Az egyéb gyümölcsök kivitele (14 millió eurós árbevétel mellett) pedig megduplázódott. Emellett a rendkívül széles fajösszetételű, különféle gyümölcstermékek mintegy 10 millió eurós kivitele (a bázis 227%-át mutatva) több mint a kétszeresére nőtt. Bár értékben kisebb jelentőségű, de az előzőekben említett érvet alátámasztva érdemes megemlíteni, hogy a datolyaszilva kivitele is megduplázódott, a kivi exportja pedig másfélszeresére nőtt.

A gyümölcsimport értékben 2,6-szeresét tette ki a kivitelnek, amiben alapvető szerepet játszottak a déligyümölcsök.

Az export és import összevetése kapcsán érdemes rávilágítani arra, hogy a hazai gyümölcspiac, import alapon ugyan, de bővült. Legalábbis a gyümölcsbehozatal dinamikus bővüléséről tanúskodnak a statisztikai adatok.

Az előzőek fényében a gyümölcsexport importtal való összevetése is rejt némi szakmai többletinformációt. Kiemelve néhány exportban és importban is érintett terméket, érdemes rátekinteni a kivitel és a behozatal 2020-as viszonyának alakulására (3. táblázat). Egyedül a meggyből értékesítettünk többet, mint amennyit vásároltunk, a korai érésű gyümölcsök esetében pedig rendkívüli importnyomás alakult ki.

Az exporthoz viszonyított többszörös importtöbbletek a 2020-as év hazai gyümölcstermelési helyzetére is rátekintést engednek.

Tavaly több hagyományos termékünk esetében a hazai piaci keresletet elsősorban az import elégítette ki (2. táblázat). A meggy ebben a tekintetben kivételt képez, hiszen egyfelől azt jórészt nem virágzásban érte a késő tavaszi fagy (a kivitt mennyiség még nőtt is), másrészt a meggy – szemben a cseresznye széles körű európai elterjedtségével – jellemzően Közép-Kelet-Európa gyümölcse. Lengyelországon és a délszláv térségen kívül Magyarország számít elsősorban a meggy hazájának.

Összeállította: Szabó Jenő

Forrás: Kertészet és Szőlészet