Back to top

Tavaly hiány volt ipari almából

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács előzetes adatai szerint tavaly mintegy 365 ezer tonna alma termett, ebből hozzávetőleg 115 ezer tonna étkezési, a többit feldolgozták.

A körülbelül 250 ezer tonna ipari almából 218 ezret a léüzemek vásároltak meg. Emellett együttesen mintegy 22 ezer tonnára tehető a többi feldolgozóipari szakág (aszalvány, befőtt, szesz stb.) vásárlása, továbbá körülbelül 10 ezer tonna ipari almát exportáltunk. Az étkezési alma termésmennyisége közelített a 2019. évihez, döntő része, 100-105 ezer tonna a belföldi piacra került, mindössze szűk 10 ezer tonnát szállítottunk külföldre.

Egy átlagos évben 600 ezer tonna, míg jó évjáratban 800-900 ezer tonna alma terem Magyarországon, aminek rendszerint egyharmada étkezési, kétharmada ipari.

A tavalyi súlyos terméskiesés döntően a tavaszi fagyok következménye. A szélsőséges júniusi és októberi csapadékok, valamint a szüret előtti terméshullás inkább minőségi átrendeződést eredményezett az étkezési alma kárára. A tavaszi fagyok és a hűvös júniusi hetek miatt az alma érése 7-12 nappal elmaradt a megszokottól.

A belföldi piaci igények biztonságos kiszolgálásához mintegy 140 ezer tonna étkezési almára van szükség, ezért a szüret után úgy tűnt, hogy a szűkös termés nem lesz elegendő a teljes piaci szezon (2020. augusztus – 2021. augusztus) kiszolgálására. Az őszi és téli időszakban azonban az étkezési alma iránti kereslet mintegy 20-30%-kal elmaradt a korábban megszokottól. Ennek egyik oka az alma viszonylag magas ára, a másik pedig, hogy a járványhelyzet miatt kevesebb lett a vásárló.

A szűkösebb készletszint és a visszafogottabb kereslet eredményezheti azt, hogy a készletek szintje rövid idő alatt normalizálódik.

Az ipari alma esetében jóval erőteljesebb hiányhelyzet alakult ki. A megtermett és a belföldön hasznosuló mintegy 240 ezer tonna ipari almával szemben közel 500 ezer tonna, döntően sűrítőüzemi feldolgozókapacitás áll. Tavaly tehát a hazai feldolgozóipar körülbelül félgőzzel működött. Az alapanyag tulajdonságai is befolyásolták a feldolgozást, így a kihozatal is szerényebb volt a megszokottnál. A 2020. évi termés szárazanyag-tartalma alacsonyabb, míg savtartalma magasabb volt a sokéves átlaghoz képest.

A korszerű, intenzív ültetvényeken, ahol étkezési almát termesztenek, technológiai beavatkozások sorával fokozni tudták a terméskötődést és a fagytűrő képességet, a fagyok utáni megújulást segítő beavatkozásokkal menthető volt a termés egy része. Ezek az ültetvények jobban bírják a stresszhatásokat, így a tavaszi fagyokat is kisebb termésveszteséggel vészelték át, mint az ipari almát termő idősebb vagy extenzív ültetvények, ahol ilyen beavatkozásokra általában nem adottak a feltételek.

A szüret átlagos évben véget ért volna november elején, de az extrém csapadékos október miatt sok helyen két-három hetet csúszott a betakarítás.

Ez elsősorban az étkezési alma terén okozott komolyabb minőségi vagy tárolhatósági gondokat. Becslésünk szerint egy-két ezer tonna alma betakarítatlanul maradt, mivel egyes ültetvényeket megközelíteni sem lehetett a sáros, járhatatlan talaj miatt. Galából és Goldenből összességében jó termés volt, sőt utóbbiból kifejezetten jó, még a fagyok ellenére is. Ez a fajta ugyanis az előző évben keveset termett, a fák „kipihenték” magukat, majd 2020-ban bőségesen virágoztak, és a virágokból a fagyok után is maradt elegendő. Ugyanakkor a klasszikus piros fajták, mint az Idared, a Jonagold vagy a Red Delicious fajtakör tagjai mind nagyon gyengén teremtek.

Az ipari alma 85-90%-ban sűrítmény célú léalma, amelynek az ára szinte az egész szezonban 38-40 forint körül mozgott.

Egyetlen hét volt kivétel, amikor az üzemek 2 forinttal csökkentették az átvételi árat.

A léüzemek augusztus közepén indultak be, de egy hónapig kis intenzitással működtek, egyes egységek csak szakaszosan dolgoztak, mások a gépek lehető leglassabb beállításaival fogták vissza a tempót, így tudtak folyamatosan dolgozni. Az alapanyag-hiányos időszak szeptember közepéig tartott, onnantól indult meg a nagyobb mennyiségek betakarítása, de ezzel együtt is csak október közepéig tartott a sűrítőüzemi főszezon. Ezt követően még két hétig alacsonyabb intenzitással működtek az üzemek, majd november elejére jórészt véget is ért a feldolgozás, jóllehet néhány egység még november közepéig dolgozott.

Az első osztályú étkezési almából a kevésbé korszerű Gala-fajták termelői ára nettó 120-130 forint volt kilónként tartályládában, tárolás, válogatás, csomagolás nélkül.

A korszerű Gala-vál­tozatokat ennél drágábban, nettó 150-160 forintos áron vették a termelőktől, szintén a fa alól.

Az első osztályú Goldenért nettó 120-140 forintot adtak, a Red Delicious-ek nagyjából Gala-árban, vagy kicsit afölött keltek el, az Idared és a Jonagold ára pedig a Goldenek és a Galák közötti sávban mozgott.

Az étkezési alma fogyasztói ára gyakorlatilag 2020 szeptembere óta ugyanazon a szinten mozog: az akciós tételeké a 299-349 forintos sávban, a többié pedig 499-549 között kilogrammonként.

Dr. Apáti Ferenc

elnök, FruitVeB

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/13 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értéktőzsde - Kötés nélküli kereskedés

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a június 4–10. közötti tőzsdenapokon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica júliusi tőzsdei elszámolóára változatlanul 86 500 forint/tonna volt. A termény 2021. november – 2022. júliusi jegyzése 2000–3000 forinttal 67 250–71 000 forint/tonnára emelkedett.

A füge is okozhat "égési sérülést"

Hamarosan itt a fügeszezon. Akinek érzékeny a bőre, óvatosan bánjon a növénnyel: akárcsak a sajtóhírekből ismert medvetalp, a füge is válthat ki allergiás bőrgyulladást. Zárt ruházattal, körültekintéssel meg lehet előzni a kellemetlenséget.

Nem a helyi gazdákkal versenyeznek

Két magyar is felkerült az amerikai Forbes magazin 30 under 30 listájára. Észak-Amerikában már 10 éve minden évben összeállítja a kiadó a harminc legtehetségesebb 30 évesnél fiatalabb személy listáját, több kategóriában – művészet, média, oktatás, sport, tudomány, technika, üzlet, vállalkozás –, és hatodik éve európai top harmincas listát is készít.

A világ legelterjedtebb szőlőfajtái

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) honlapján bárki számára hozzáférhető, hogy melyek jelenleg a világ legelterjedtebb szőlőfajtái. Az összeállítás nemcsak a varietászok rangsorát mutatja meg, de azok pontos, hektárban mért adatait, illetve területi változásaik trendjét is. Ezentúl a fajták rövid jellemzését, elterjedésük főbb országait is olvashatjuk a remek összefoglalásban.

A növény válasza a kártevőkre

A növényevő rovarok rendszerint a szájszervükön keresztül juttatják különféle emésztőenzimjeiket az elfogyasztani kívánt növényi részekre. Amikor a növények érzékelik a szájváladékban található vegyületeket, elkezdenek védőmolekulákat, fehérjéket és speciális metabolitokat termelni, hogy inaktiválják a rovar emésztőfehérjéit, megakadályozva, hogy az állat tápanyaghoz jusson belőlük.

Talaj- és növényanalízis a Kamaránál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara köztestületként többféle szolgáltatással járul hozzá, hogy tagjai minél gyorsabban és költséghatékonyabban tudják teljesíteni jogszabályi kötelezettségeiket, pályázati vállalásaikat. Emellett a tudatos gazdálkodást is segíti azzal, hogy 2019-től talaj-, a tavalyi évtől pedig növényminták elemzését is elvégzi.

Már lehet spárga- és gyógynövény-ültetvény telepítésre pályázni

A Nébih szakemberei összegyűjtötték az ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatásra megjelent Széchenyi 2020 pályázat benyújtásához a spárga- és gyógynövény szaporítóanyagokról és igazolásokról szóló legfontosabb tudnivalókat, a teljesség igénye nélkül.

Új fejezet kezdődik a „juh és kecskehús” ágazatban

Hivatalosan is elismert szakmaközi szervezetté vált a „juh és kecskehús” ágazatban a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület. Az erről szóló dokumentumot június 16-án adta át az agrártárca helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás az egyesület elnökének dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak.

Tavaly 5 százalékkal drágult a termőföld

Tavaly 5 százalékkal drágult átlagosan a termőföld Magyarországon: az előző évi 1,593 millió forintról 1,673 millió forintra nőtt a hektáronkénti átlagár a NAV nem teljeskörű adatai alapján - közölte az OTP Jelzálogbank kedden az MTI-vel.

A gabonafélék drágulása húzta a felvásárlási árakat áprilisban

Áprilisban 15,5 százalékkal volt magasabb a mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára, mint egy évvel azelőtt; a növénytermesztési és kertészeti termékek árát a gabonafélék és az ipari növények árának emelkedése hajtotta fel, ezek 23,3 százalékkal drágultak tavaly április óta - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető adatokból.