Back to top

Borok az űrből -végre megkóstolták a szakértők

A súlytalanság állapota nem rontott azoknak a francia bordeaux-i boroknak a minőségén, amelyek több mint egy évet töltöttek el a Nemzetközi Űrállomáson egy tudományos kísérlet részeként a Föld körül keringve – közölték a közelmúltban francai kutatók a borok első kóstolása, elemzése után. Tizenkét üveg francia bor, köztük egy ötezer eurót érő Petrus Pomerol tért vissza a Földre az űrállomásról

A tudományos kísérlet része annak a hosszabb távú erőfeszítésnek, hogy a Földön lévő növényeket ellenállhatóbbá tegyék a klímaváltozásnak és a betegségeknek azáltal, hogy újfajta stressznek teszik ki őket. A tudósok jobban meg akarják érteni a növények öregedésének a folyamatát, az erjedést a borban.

A kóstolások részeként a bordeaux-i borkutató intézetben 12 borszakértő vakon tesztelte az egyik űrben járt palackot együtt ugyanazon, de borpincében maradt évjárattal. A palackok egy speciális acélhengerbe zárva járták meg a világűrt.

„Könnyek szöktek a szemembe” – mondta utána Nicola Gaume, a tudományos kísérletet megszervező Space Cargo Unlimited luxemburgi startup vállalkozás elnök-vezérigazgatója a kóstolás után. Gaume az előzetes eredményeket bátorítónak nevezte, hozzátéve, hogy ez még csak a kezdet. Közölte hogy a kísérlet a súlytalanságra összpontosított, amely hatalmas stresszt jelent a bor számára.

Jane Anson, a The Decanter borászati folyóirat szakírója közölte, hogy

a Földön maradt bor íze „fiatalabb volt, mint azé, amely megjárta a világűrt”.

„Az, amelyik a Földön maradt, nekem egy kicsit fanyarabb, egy kicsit tanninosabb és egy kicsit fiatalabb volt. Az űrben jártnak a tanninjai lágyabbak voltak, jobban kijött egy virágos íz” – tette hozzá.

A bor érlelési folyamatának kémiai és biológiai elemzése lehetővé teszi a tudósok számára, hogy megtalálják a módot jó évjáratok mesterséges érlelésére – mondta Michael Lebert, a Friedrich-Alexander Egyetem biológusa, a projekt konzultánsa.

Szőlővesszőket is vittek a kísérletben az űrállomásra, amelyek nemcsak túlélték az utat, de gyorsabban nőttek, mint a Földön maradtak annak ellenére, hogy kevesebb fény és víz érte őket.

Ha sikerül megállapítani, hogy miért, az segítheti a tudósokat életerősebb fajták létrehozásához a Földön és megnyithatja az utat a szőlőművelés és borkészítése előtt a világűrben – tette hozzá a német szakember.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az agrárszekcióval kezdődött

Az agrártudományi szekcióval kezdődött március 29-én a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK), és május 19-én, a kémiai és vegyipari szekcióval zárul. A diákok tudományos seregszemléjét a járvány miatt, most először, mind a 16 szekcióban online rendezik meg.

Öt élelmiszer, amiket komolyan veszélyeztet az éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás frontvonalában a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés egyaránt megtalálható. Az emelkedő hőmérséklet, a savasodó óceánok és az évszakon kívüli viharok nagymértékű pusztítást végeznek az emberi táplálkozás részét képező növény- és állatvilágban.

Védi a ribizlit, energiát termel és költséget takarít meg - napelem gyümölcsültetvény felett

A napelem parkok akár ültetvényként is működhetnek. Az Agri-PV, vagyis agri-foltovoltaikus rendszerek a mezőgazdaságot és az energiatermelést ötvözik egy helyen.Ez a kettős felhasználás különösen alkalmas olyan gazdálkodók számára, akik növénytermesztéssel egyidejűleg áramot is szeretnének termelni a földjükön.

Borászatok a COVID árnyékában

Általánosságban elmondható, hogy azon borászatok szenvedték meg leginkább az elmúlt év eseményeit, akik vendéglátásra alapozva, azzal egybekötve működnek. A szektor teljes leállása közel megfelezte az ágazatból származó árbevételt, melyet a legtöbb esetben még a nyári időszakban tapasztalható forgalomnövekedés sem tudott ellensúlyozni.

A nagy mocsári csigában keresik a megoldást az öregedés lassítására kutatók

A nagy mocsári csiga segítségével modellezik az öregedési folyamatokat az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport munkatársai. Új vizsgálatukkal olyan új géneket azonosítottak az állatban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak.

Első Nemzetközi Ezerjó Nap

Az Ezerjó szőlőből készült bor olyan, akár egy virágcsokor! Enyhén illatos, illatában felfedezhetünk akácvirágot, almát, fehér szirmú virágokat, sőt trópusi gyümölcsöket is.

Böllérfesztivál nem, az adományozás maradt

Idén már hatodik alkalommal rendezték volna meg Nemesgörzsönyben a „Visítástól Vígadásig” című Böllérverseny és –Fesztivál. A COVID-19 okozta járványügyi veszélyhelyzet azonban a rendezvény hagyományos formában történő megtartását nem tette lehetővé. Ennek ellenére nem szeretnték volna, ha a folyamat megszakadna, így az idei évben is jótékony célra fordítják az eseményen felhasználni kívánt húst.

Előrelépés a fenntarthatóságban

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóinak vizsgálata több fenntarthatósági kihíváshoz nyújthat segítséget mind klímavédelmi, biológiai sokféleség megőrzése, mind a talaja védelme szempontból.

A klímaváltozás áldozata lesz a kávé? Egy rég elfeledett faj lehet a megoldás

A tudósok Sierra Leone sűrű trópusi erdeiben újra felfedeztek egy olyan kávéfajt, amelyet már évtizedek óta nem láttak vadon teremni. Egy olyan növényre bukkantak, amely szerintük segíthet biztosítani a kávézás jövőjét, ami az éghajlatváltozás miatt veszélyben forog.

Biológiailag lebomló szaporítóedény

Akár otthoni körülmények között is teljesen lebomló, komposztálható cserepeket hozott forgalomba a Jiffy Topf Original. A cég szerint az edények hidroponikus rendszerekhez és városi kertészkedéshez is használhatók. A kaspókban számos növény, így például gyógynövény, zöldségfélék, egynyári és balkonnövények, évelők, de akár facsemeték is szaporíthatók.