Back to top

Happy Hotel, avagy így készítjük mi a bogárszállót

Erdei, arborétumbéli kirándulások alkalmával, vagy épp az utcán, a kertben gyűjtögetett „kincsekből” készülhet a legjobb bogárszálló. Lehet, hogy ezzel a kijelentéssel a rovartudósok, vagy maguk a leendő vendégek nem értenek egyet, de ha nem a legjobb, akkor is a legszebb az, amit mi készítünk. Munkánk nem volt öncélú, hisz a nagymama városi kertjébe szántuk az élővilág letelepítésére.

Réka lányommal komoly kutatást végeztünk, mielőtt nekifogtunk a saját bogárszállónk elkészítésének. Elolvastuk Nagy Z. Róbert kollégám írását, felkutattuk az interneten a legjobb rovarhoteleket, a legmenőbbekből még galériát is készítettünk. Kutatásainkra alapozva döntöttünk úgy, hogy házi használatra tökéletesen

megfelel az az 50x30 centiméteres régi, de jó állapotú fiók és egy darab horganyzott csirkeháló, amit a lomok között találtunk.

Fotó: hba

A szállóhoz összeszedtünk egy csomó roppant értékes alapanyagot:

egy törött lyukacsos téglát, kisebb farönköket, különféle tobozokat, egy virágcserepet, apró botokat, bambuszt, a megszáradt karácsonyfánkat, csigaházakat és még egy vízipálma levágott szárait is.

Fotó: hba

Ahhoz, hogy a szállót felakaszthassuk, a tetejének kinevezett oldal alá

mindkét oldalra beütöttünk egy-egy szöget, aminek a helyét gondosan kimértük

(egyébként ez volt az egyetlen olyan dolog, aminél nem a szemmérték döntött).

Fotó: hba

A szállóvendékeknek lyukas fadarabokra is szükségük lehet, ezért az egyik kis rönkbe

6-os fúrószállal lyukakat fúrtunk.

Az elsőn megmutattam, hogyan kell az akkus fúrót használni, aztán a 11 éves nagylány már önállóan készítette el a „szobákat”. A másik, kemény rönk kettéfűrészelése, amelyről kiderült, hogy a közepén egy nagyobb lyuk van, végül apai feladat lett.

Fotó: hba

Mivel nem akartuk a szálló anyagait ragasztgatni, ügyeltünk a súlyelosztásra.

Alulra került a legnehezebb anyag, a tégla. A mellé beszorított tobozok biztosítják, hogy szilárdan álljon.

Fotó: hba

A virágcserepet felül középtájra rögzítettük, oda ahová a fém zárszerkezet mellett szöget tudtunk verni. Eredetileg egy egészen picike cserepet választottunk, de aztán egy nagyobb mellett döntöttünk – elsősorban esztétikai megfontolások alapján.

Két, V alakban bevert szögön lóg a felfordított cserép.

Ebbe a „szakirodalom” szerint szalmát kell tenni, nekünk azonban ez nincs, így a vízipálma leveleit rögzítettük. Réka elmés megoldása a gyurma, azt tapasztottuk a cserép aljába és szurkáltuk bele a növényt.

Fotó: hba

A különféle lyukméretű és textúrájú anyagok elhelyezése után luxuslakosztályként néhány csigaházat is rögzítettünk (itt kicsit csaltam és ragasztópisztolyt használtam). Ezután következett a Réka-varázslat:

temperával bizonyos részeket megfestett,

és mint minden művész, ő sem hagyta befolyásolni magát, hogy kizárólag virágszíneket, vagyis kéket, sárgát és pirosat használjon. Az „ablakkeretek” nála szigorúan feketék – nem tudom ezt vajon a rovarok milyennek látják…

Fotó: hba

Utolsó simításként jött a madaraktól való védelem. Jó is, hogy

a nagy cserép eltartja a csirkehálót, mert az csak akkor védi meg a bogarakat, ha pár centire van a rovarok bújóhelyétől.

Ekkor ugyanis a kicsi madarak, amelyeket esetleg a drótháló megtart sem tudnak hozzáférni a szállóvendégekhez. A csirkehálót tűzőgéppel, népszerű nevén takkerrel rögzítettem.

Fotó: hba

Végül a szállónkat fotózáshoz egy régi istállóajtóra akasztottuk,

majd a nagymama városi kertjébe szállítottuk.

Fotó: hba

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Galgahévíz még kitart

Bármennyire is szeretnék feléleszteni a kistermelői piacokat, nem látni, hogy újra sikerülne visszaterelni a fogyasztókat. Pedig igazi nyerő helyzet lenne mind a vásárlók, mind a gazdák számára. Mészáros Vendel, sok galgahévízihez hasonlóan mezőgazdasági termelésből él. A víz, a munkaerő és a piac hármasában fogalmazta meg azokat a gondolatokat, amelyek ma a kistermelőket foglalkoztatják.

Ma van a növények világnapja

Az Alexandrák és Erikek mellett ma a növények is ünnepelnek – remélhetőleg… Május 18 a növények nemzetközi világnapja.

Egyáltalán nem vicces a tehénriogatós kihívás

Vonat gázolt a napokban egy tehenet Bajorországban, a rendőrség két fiatal lányt keres, akik vélhetően a „kulikitaka-challenge” keretében riasztották meg az állatot. Állattartók már régóta figyelmeztetnek a kihívás őrült és veszélyes voltára, és a Tik Tok is számos ilyen videót törölt már, de úgy tűnik, még mindig nincs vége.

Egy kísérletből derült ki, micsoda hatással vannak a madárfiókákra a város zajai

Nemcsak a kisgyerekeket zavarja éneklés közben a lárma, a madárfiókákat éppúgy, és ennek hosszabb távra szóló következményeit sem lehet kizárni.

Kiskertek öntözése: már most is szükséges lehet…

Már idén is voltak meleg napok, amikor csapadékhiány volt tapasztalható a kertekben: a zöldségeskertekben elvetett magok kelesztő öntözés nélkül nem tudnak kicsírázni, és a palántázás után is szükség van vízpótlásra… Bár most esős napok vannak országszerte, ez nem marad így sokáig...

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Új rododendronfajt fedeztek föl

Az oldenburgi egyetem kutatója elsőként számolt be a napokban arról, hogy az Egyesült Államokban található Great Smoky Mountains Nemzeti Park területén új rodondronfajra bukkant.

Hurrá! Végre jöhet a kukacropi!

A szárított sárga lisztkukac lett a nyerő, ez az első ehető rovar, amely élelmiszerként megszerezte a forgalomba hozatali engedélyt az EU-ban.