Back to top

Idénykezdet óvatos derűlátással - Zöldségtermesztés Kárpátalján

A legfontosabb az időzítés: hogy a húsvéti ünnepek előtti héten a fóliasátrakban mindenképpen beinduljon a nagyüzem. A tapasztalt kárpátaljai zöldségkertészek azt vallják, hogy az ebben a tíz-tizenkét napban értékesített primőrökből származó bevétel az egész idény összjövedelmének egyharmadát is elérheti.

Ezért a mostani nagy igyekezet. Az idei esztendőben még a szerencse is a gazdák társául szegődött, mivel az ortodox húsvét viszonylag későre, május elejére esik.

– Nálunk, a zöldséghajtatással foglalkozók körében olyan ez, mint a virágkertészeknél a nőnap, vagy a mindenszentek körüli kiemelkedő időszak: akkor kell nagyon résen lenni – vallja Borzon József kisbégányi termelő. – Tessék megnézni ezeket az uborkapalántákat – vezet be a gazda a fűtött fóliasátorba.

– Úgy számítunk, hogy április első napjaiban fordulnak termőre, tehát a hónap második végére várható a csúcsra járatás.

Persze csak akkor, ha mindent jól csinálunk. És még így sem biztos a siker. Nagyon bízunk benne, hogy a járvány megfékezésére hozott intézkedések keretében a hatóságok nem zárják be a zöldség- és gyümölcsféléket forgalmazó piacokat, mint tették ezt tavaly március második felében. Akkor bizony kárba veszett minden igyekezetünk. Hosszú ideig csak az önköltségi ár alatt tudtunk megszabadulni a nagy gonddal, kockázattal, befektetéssel és rengeteg erőfeszítéssel előállított uborkától.

Nagy Csabának erős palántákat sikerült nevelnie
Nagy Csabának erős palántákat sikerült nevelnie
– A nagybani piacok az értékesítési lánc szerves tartozékai, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a Kárpátalján megtermelt primőrök – az uborka, a hónapos retek, az újkrumpli stb. – több mint 80 százalékát ők terítik a hágón túli nagyobb települések elárusítóhelyein – magyarázza Nagy Csaba, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány falugazdásza.

– Tehát ha lakat kerül ezeknek a kereskedelmi gócpontoknak az ajtajára, akkor az egész rendszer összeomlik, úgy, ahogy tavaly történt.

Reméljük, erre most nem kerül sor. Amúgy a tél végi rajt sikeresnek mondható. Viharkárokról nem érkezett hír, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az itteni családi gazdaságokban szinte mindenki erős vázzal rendelkező nagy légterű fóliasátrat használ. Néhány faluban inkább a belvízzel gyűlt meg a baja a gazdáknak. Ám a hosszú, március eleje óta tartó napfényes időszak nagyon jót tett a már kiültetett uborkapalánták fejlődésének. A legügyesebb kertészek mostanra már, meglepő módon, a hónapos retek első tételeit is piacra dobták. Mindezzel együtt a koronavírussal terhelt időszak kezdete óta leginkább visszafogott kereslet jellemzi a zöldségkereskedelmet, és nincsenek illúzióink afelől, hogy ez a tendencia rövid időn belül megváltozna. Mindemellett az elmúlt évi tapasztalatok bebizonyították, hogy azok, akik a hajtatott zöldségter­mesztés mellett kötelezték el magukat, ilyen körülmények között is tisztességes bevételre tudnak szert tenni.

Ukrajnában, ahol teljes mértékben szabályozatlan a zöldségpiac, a termelőknek gyakran kell szembenézniük a túltermelés negatív következményeivel.

– Az imént már szó volt róla, hogy a Kárpátalján termelt primőr túlnyomó részét Nyugat-Ukrajna nagyobb városaiban értékesítik. Ezért sem kell tartani attól – természetesen feltéve, hogy normális mederben folyik a kereskedelem –, hogy felhalmozódik az itt megtermelt áru – hangzik a válasz. – Még akkor sem, ha a dobronyi termelői kistérségben például a tavalyinál jóval több fóliaházat telepítettek be.

Ezt tükrözik az alapítványunk által meghirdetett Első lépés pályázat során szerzett adatok is.

A magyar állam által támogatott program elsősorban fiatal családok elindulásához nyújt segítséget. Tavaly a szokottnál jóval nagyobb érdeklődés kísérte a pályázatot, az utóbbi időben nyolcvan új fóliaház építéséhez nyújtottunk támogatást. Valószínű, hogy sokaknak elege lett a külhoni munkavállalással járó bizonytalanságból, és inkább a szülőföldjükön próbálják megalapozni maguk és családjuk jövőjét. Óvatosan mondom, hogy ez a koronavírus okozta járvány egyetlen pozitív hozadéka.

Mára szinte közhely, hogy semmi sem lesz úgy, mint a pandémia előtt volt.

– Sokakkal együtt magam sem gondoltam volna, hogy a piac szereplői ilyen gyorsan alkalmazkodnak az új helyzethez – vallja Katona Béla nagydobronyi termelő. – A zöldségkertészek régi, gyakorlatilag állandó dilemmája az egész idény folyamán, hogy mennyi időt szánjanak az éppen leszedett áru értékesítésére. Mert a gazda legtöbbször hajnalban útnak indul az előző este járműbe pakolt tételekkel a nagybani piac felé. Gyakran előfordul, hogy csak késő délután keveredik haza, ha az elárusító helyen éppen túlkínálat alakult ki uborkából, újburgonyából stb. Ilyenkor gyakran hiába az elpazarolt idő, mert a portékát még így is csak nyomott áron tudja továbbadni.

Emellett sok otthoni munka késedelmet szenved, aminek aztán a további hetekben látja kárát. Most mintha körvonalazódna egy megoldás, mivel két helybéli fiatalember vállalta a frissen leszedett termény begyűjtését és a nagybani piacon való értékesítését.

Olyan kereskedői múlttal rendelkező személyekről van szó, akik számos viszonteladóval állnak szoros kapcsolatban, és naprakész információval rendelkeznek arról, hogy ebben a kiterjedt, mintegy 3,5–4 milliós lélekszámú régióban adott áruból mennyire telített a piac, és hogy az elkövetkező napokban mi várható. Tehát sokkal kedvezőbb alkupozícióban vannak, mint az egyszerű termelők, akiket mindig sürget az idő. Tisztában vagyunk vele, hogy ebben az újonnan felálló rendszerben sok még az esetlegesség és a kockázat, ám nyár óta működik a dolog. Valamennyien szorgalmazzuk, hogy intézményesítsük a fiatalemberek tevékenységét, amiből idővel akár egy zöldségek forgalmazásával foglalkozó helyi TÉSZ is kinőhet.

Tart a nagyüzem a fóliasátrakban
Tart a nagyüzem a fóliasátrakban

A legfontosabb az időzítés: hogy a húsvéti ünnepek előtti héten a fóliasátrakban mindenképpen beinduljon a nagyüzem. A tapasztalt kárpátaljai zöldségkertészek azt vallják, hogy az ebben a tíz-tizenkét napban értékesített primőrökből származó bevétel az egész idény összjövedelmének egyharmadát is elérheti. Ezért a mostani nagy igyekezet. Az idei esztendőben még a szerencse is a gazdák társául szegődött, mivel az ortodox húsvét viszonylag későre, május elejére esik.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értéktőzsde: „Oldalazó” árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az április 9–15. közötti öt tőzsdenapon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica május–júliusi jegyzése 75 000, a novemberi 59 000 (–1000 forint), a decemberi 60 000 forint/tonna volt. A 2022. márciusi lejáratú terménnyel 61 500 (+1000 forint) a 2022. májusival 63 000 forint/tonnáért kereskedhettek.

Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság

Helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre.

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

Több mint ötszáz középiskolás az erdészeti vetélkedőn

A veszprémi Vetési Albert Gimnázium csapata nyerte az idei „Fedezd fel az örökséged!” erdőismereti vetélkedőt. Az Országos Erdészeti Egyesület ötödik alkalommal hirdette meg a középiskolásoknak szóló versenyt, amely idén az erdők láthatatlan értékeire hívta fel a figyelmet. A vetélkedőre 58 településről közel 100 iskola 185 háromfős csapata jelentkezett.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.