0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

A vadregényes Alsó-Duna völgyének holtágakkal szabdalt világa, a gímszarvas és más nagyvad évszázadok óta kedvelt élőhelye, a Bellyei Uradalom egykori központja mind-mind Baja városa és a déli országhatár között található. Ezt a több mint 8 ezer hektáros területet a Gemenc Zrt. Pandúri erdészete kezeli és óvja.

A török hódoltság alóli felszabadító harcok hadvezére, Savoyai Jenő herceg hősiessége jutalmául kapta meg azt a hatalmas birtokot, amely Mohácstól délre húzódik a Duna és a Dráva mentén. Később a Bellyei Uradalom visszaszállt a császárra, és több tulajdonos után, a 19. század második felében Habsburg Albrecht (Albert) lett a birtokos.

Albrecht nemcsak kitűnő hadvezér volt, hanem jó gazdálkodó is. Neki köszönhető, hogy mintagazdasággá szervezte az uradalmat, és világszínvonalra emelte a vadgazdálkodást.

Albrecht 1895-ben bekövetkezett halála után Habsburg Frigyes főhercegre szállt a birtok, aki feleségével, Izabella főhercegasszonnyal (Isabella von Croÿ-Dülmen hercegnő) fejedelmi vadászatokon látta vendégül a korszak koronás főit. Karapancsán többek között megfordult I. Ferenc József császár és király, II. Vilmos német császár, Ferenc Ferdinánd trónörökös és gróf Széchenyi Zsigmond is.

A nagybetűs történelem

Karapancsán már a 19. században állt egy kastély, amely egyre nehezebben tudott megfelelni a vissza-visszajáró II. Vilmos német császárnak és kíséretének. Éppen ezért a főhercegi házaspár építtetett egy új Vadászkastélyt is, mely már minden esztétikai és kényelmi igényt kielégített. A főhercegasszony – szenvedélyes fotográfus lévén – valódi kordokumentumot hagyott hátra, megörökítve a főhercegi vadászatokat, valamint a mindennapi élet részleteit, beleértve a korabeli élő népviseletet és népszokásokat is.

Izabella korszerű gondolkodása tetten érhető azon fényképein, amelyeken dokumentarista eszközökkel – nem beállított módon – megörökítette az egyszerű emberek munkával teljes mindennapjait.

A két kastélyból és majorsági épületekből álló Karapancsa Kastély és Major a magyar nemzeti örökség kiemelkedő történelmi, kultúr-, erdészet- és vadászattörténeti emlékhelye. Az elmúlt bő egy évtizedben a Gemenc Zrt. jelentős értékteremtő munkája révén megmentette az épületegyüttest. A jellegzetes monarchia korabeli, ódon hangulatú épületek közül a legimpozánsabb a Vadászkastély, ahol az eredeti enteriőrt is visszaállították. A Kiskastélyban erdészet- és vadászattörténeti bemutatóhelyet rendeztek be. A korabeli tervrajzok és fényképfelvételek alapján az eredeti állapotot megközelítő módon állították helyre a történelmi jelentőségű kastély kertjét is.

Vadvizek birodalma

A Pandúr-sziget, amelyről az erdészet is a nevét kapta, csak annak fedi fel titkait, aki valóban észreveszi a természet csodáit. A Szeremlei-Holt-Dunán az országban szinte egyedülálló módon, köteles kézi komppal kelhetünk át, a szigeten pedig felkereshetjük az árvizek miatt magas lábakon álló meseszerű Pandúri Vendégházat, és kirándulhatunk a vadregényes hullámtéren, ami különleges hangulatot kínál a zajos, városi környezetből elszakadni vágyóknak.

Az erdészethez tartozik még a Béda-Karapancsa tájegység karapancsai része, számos, a Duna magyarországi alsó szakaszán kiemelkedő értéket képviselő vizes élőhellyel, holtággal, mocsárral, nedves réttel, nádassal.

A jelentős történelmi elődök szakmai munkájának, valamint több erdészgeneráció tudatos erdő- és vadgazdálkodásának köszönhetően kialakult változatos élővilág, a védett növények és állatok sokasága máig megmaradt. Az erdészet által kezelt terület 70%-a természetvédelmi oltalmat élvez. Ikonikus eleme az erdészet kezelésében lévő erdőknek a Pörbölyi Titán, hazánk 12 méteres, és ezzel a legnagyobb törzskerületű fája, egy csodálatos csomoros fekete nyár. A védett és fokozottan védett állatfajok közül él a területen vadmacska, eurázsiai hód, európai vidra, a csodálatos madárvilág védettséget élvező fajai közül pedig a fekete gólya, réti sas, barna kánya és holló.

Erdőrezervátum

A Duna bal partján, Bajától délre található a 75 hektáros Kádár-sziget, ahol 1977 óta – amikor szigorúan védett természetvédelmi területté nyilvánították – nincs erdőgazdálkodás. 1996-tól pedig teljesen megszűnt az emberi beavatkozások lehetősége, mert erdőrezervátummá nyilvánították, ami még nagyobb zavartalanságot biztosít a sziget növény- és állatvilágának.

Az erdőrezervátum kialakítására azért volt szükség, hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak, és megismerhetővé, tanulmányozhatóvá váljanak.

A megfigyeléstől azt remélik a szakemberek, hogy a természetvédelmi célú erdőkezelés és a természetközeli erdőgazdálkodás valós képet kaphat a hullámtéri erdők természetes folyamatairól. Jelenleg az erdő spontán felújulására az idegenhonos fásszárúak a jellemzőek. Az erdőrezervátummá jelölést igazoló természetszerű faállomány – az idő előrehaladtával – egyre több famatuzsálemet, kidőlt vagy álló holtfát tartalmaz. Jól látszik azonban a természetes újulat átalakulásából, hogy korunk természeti változásai nem mindig kedvező irányba mutatnak.

A főhercegi kastélykert megújítása

Az új Vadászkastély megépítésekor a protokolláris feladatoknak eleget tevő díszkertet is kialakították. Habsburg Frigyes főherceg a császári udvar főkertészét, Anton Umlauftot bízta meg a tervek elkészítésével, és 1907-1908 táján megszülettek a legmagasabb uralkodói igényeknek megfelelő kerttervek. Anton Umlauft a korszak elismert szakembere volt. 1889-ben a schönbrunni park- és kertegyüttes császári kertésze, 1896-ban pedig az Osztrák-Magyar Monarchia területén lévő császári kertek összességének igazgatója lett. A nevéhez fűződik számos más kastélypark, mint például Eszterháza, Kismarton, Halbturn (Féltorony) tervezése is. A Hercegszántó melletti Karapancsai Kastély és Major történelmi jelentőségű kastélykertjét a korabeli tervrajzok és fényképfelvételek alapján sikerült 2013-2015. között az eredetihez hasonlóvá tenni. A kivitelezés során a Nagykastély neobarokk díszkertjét is újjávarázsolták, felújították a gímszarvasokat ábrázoló kőszobrokat, rendezték a Kiskastély és az egykori cselédlak környékét, a kastélypark fogadóterét, valamint a terítékhelyet. Megszépült a Majorság teljes területe, és létrehoztak egy gyümölcs-fajtabemutató kertrészt. Helyreállították a vadgesztenye allét és az egykori filagóriát, valamint az eredeti látványkapcsolatokat és a nagyrétet. A kastélypark bemutatására kerttörténeti tanösvény létesült. A kastélykert értékes, védett faállománnyal és madárvilággal büszkélkedhet. Elvégezték az idős, beteg fák fadoktori kezelését és pótlását, valamint kihelyeztek számos madár- és denevérodút.

Baricz Árpád

Forrás: A Mi Erdőnk