Back to top

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Karácsony előtt Ternyák Csaba egri érsekkel beszélgettünk egyházról, természetről, hitről.

– A Bibliában sok helyen jelennek meg fákkal, erdőkkel való példázatok. Melyik a kedvenc idézete?

– Amikor Jézus egyszer az Isten országáról beszélt, azt mondta hallgatóinak, hogy az hasonló a mustármaghoz: „Amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál. De azután, hogy elvetették egyre nő és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Akkora ágakat hajt, hogy az égi madarak árnyékában tanyáznak”. Azért fontos számomra ez az idézet, mert jól alkalmazható az egyház mai helyzetére is, amelyet új evangelizáció igénye jellemez.

Ez nem azt jelenti, hogy új és kifinomultabb módszereket alkalmazunk, amelyekkel az egyház a tőle eltávolodott embereket ismét magához próbálja vonni.

Sokkal inkább azt jelenti, hogy nem elégszünk meg azzal a ténnyel, hogy kétezer évvel ezelőtt a kis mustármagból kinőtt az egyetemes egyház nagy fája, amely sok népnek és emberek millióinak adott lelki otthont és inspirációt az állandó növekedésre, hanem hogy a kis mag alázatával képes ismét Istenre hagyatkozni, tudva, hogy a nagy dolgok mindig csipetnyi magocskából indulnak, és az ember „akár alszik, akár ébren van, éjjel van vagy nappal, a mag kicsírázik, és szárba szökik, maga sem tudja hogyan”.

– Milyen egy hívő szemével tekinteni a környezetre, a teremtett világra, Isten keze munkájára?

– Lélekemelő. A természet szépségei puszta létükkel Isten dicséretére sarkallnak, róla beszélnek. Assisi Szent Ferenctől sokat tanulhatunk erről, aki testvérének tartotta a Napot és a Holdat ugyanúgy, mint a madarakat és a többi állatot.

Nem a világ szépségei előtt borult le, hanem alkotójuk nagyságát dicsérte.

Pál apostol a rómaiakhoz írt levél elején azzal érvel, hogy ami Istenben láthatatlan, arra a világ teremtése óta műveiből következtethetünk. Vagyis a teremtett világból következtetni lehet Istenre ugyanúgy, mint ahogy a világban felismerhető törvények is értelmes alkotóról árulkodnak. Ezért tud a hívő ember a természetben imádkozni, Istennel beszélgetni, dicsérni az ő nagyságát. Már az ószövetségi zsoltárok is arról zengenek, hogy milyen csodálatos az Isten, akinek művei betöltik a földkerekséget. Ma is minden vasárnap reggel elimádkozzuk a papi zsolozsmában Dániel énekét, amely felsorolja a világ elemeit, amelyek imádkozni ugyan nem tudnak, de puszta létükkel dicsérik az Istent.

– Mennyire gazdálkodunk felelősen természetes környezetünkkel?

– Állandó feladata ez az embernek. Nem azért bízta ránk Isten a teremtett világot, hogy kizsákmányoljuk, uralkodjunk rajta, hanem hogy vigyázzunk rá, megőrizzük szépségét, és hogy munkánkkal gazdagítsuk.

A civilizáció igényei miatt, és azáltal, hogy egyre több ember él a Földön, az érintetlen természet világa egyre jobban visszaszorul.

Ferenc pápa gyakran felhívja a figyelmet arra, hogy felelősek vagyunk a világért. Laudato sí kezdetű enciklikájában (mely magyarul is megtalálható a világhálón) 17 alkalommal szól az erdőkről, mint védendő értékekről. Az ökológiai és klimatikus gondjaink megoldását a természet, az erdők védelmében látja. Aki szereti a fákat, az erdőket, és úgy általában a természetet, annak érdemes elolvasnia Ferenc pápának ezt a dokumentumát, mert új szempontokat fedezhet fel benne. A dokumentumban olvasható: „A haszonmaximalizálás elve, mely általában minden egyéb szempont figyelembevételétől elkülönül, a gazdaság fogalmi eltorzítása: ha növekszik a termelés, kevéssé számít, hogy az a jövőbeli erőforrások vagy a környezet egészségének kárára történik; ha egy erdő kivágása növeli a termelést, senki sem veszi számításba azt a veszteséget, amelyet egy terület elsivatagosodása, a biodiverzitás károsítása vagy a szennyezés növelése jelent.

Ez azt jelenti: a vállalatok úgy tesznek szert nyereségre, hogy a költségeknek csak töredékével számolnak, és csak töredékét fizetik ki”.

– Régi mondás: Ha egy fa kidől, messze hangzik, ám ha nő az erdő, ki hallja? Hogyan értelmezné?

– A jó és a rossz küzdeleméről van itt szó. Nyilván arra vonatkozik, hogy a rossz hírek általában nagyobb szenzációt keltenek, mint a jók, a rossz sokkal harsányabb, mint a jó, a botrányok több emberhez elérnek, mint a pápai enciklikák. Ezért van az, hogy Jézus Krisztus evangéliuma, a jó hír befogadásának útjában olyan sok akadály van. Az ember természete a bűn következtében rosszra hajló lett. Ezért a jóság apostolaira nehezebb feladat vár. Mindennek ellenére tudjuk, nemcsak a fű, hanem az erdő is nő, még ha nem is olyan szembeötlő, mint amikor kidöntenek egy nagy fát.

– Miért fontosak a fák, az erdő az emberek számára?

– Egy jó túra vagy erdei séta kikapcsol, megnyugtat, harmóniát és egyensúlyt teremt a lelkünkben, imádságra hangol, ráadásul még egészségünk megóvását is szolgálja.

– Mit jelent Ön számára az erdő?

– Béke, pihenés, felüdülés, jó levegő, szép fák, ropogó avar, madárcsicsergés, különleges rovarok, pompás színek minden évszakban, gombák, kirándulás, életöröm, barátság.

– Tud elég időt szánni a természetben való megpihenésre, elcsendesedésre?

– Nagyon szeretem a fákat és a növényeket. Korábbi állomáshelyemen bármerre néztem, mindenütt hatalmas házakat láttam magam körül, ezért az erkélyemen mindent öntöztem, ami zöld volt, még a nagy levelű gazokat is meghagytam. Most igyekszem időről időre kijutni a természetbe, persze tudom, gyakrabban kellene. Tavasszal többször is sikerült kispapokkal a Bükkben túrázni.

Olykor az ember arra gondol, hogy milyen jó lenne akár minden nap az erdőt járni.

Végső soron azért nincs okom panaszra, mert szerencsére itt Egerben, a kertjeinkben elég sok fa van, és bár nem tekinthetjük azt erdőnek, elődeimnek hála arra minden nap van lehetőségem, hogy a két óriás páfrányfenyő alatt sétáljak egy kicsit.

– Milyen volt, hogyan működött az egykori érseki erdőbirtok?

– Az érseki uradalom nagy kiterjedésű, több területen elhelyezkedő birtoktestből állt. Az uradalom nagyon jól szervezett és irányított gazdasági egység volt, az egyes erdőségeknek külön erdésze volt, erdőmestereket alkalmaztak, működött egy erdőhivatal, és Felsőtárkányban külön erdőgondnokságot is létrehoztak. 1930 után a kor elvárásait követve, erdőrendezőséget szerveztek, ennek a munkának köszönhetjük a Bükk rendezett erdőit.

Már a 19. század végétől fokozatos felújító vágást alkalmaztak, a fakitermelésre nagyon pontos szabályozást követtek.

Az érseki uradalom erdeiből kikerülő fákat felhasználták Eger város építkezéseinél, valamint az egyházmegye területén található templomok, plébániaházak és iskolák építésénél is. Az építkezésre alkalmatlan kisebb tölgy- és bükkfákat a Gyöngyösön 1898-tól üzemelő parkettagyár hasznosította. Az erdőgazdaság fáit használták a vasútépítésnél is, az építésre alkalmatlan fából pedig téli tüzelőanyag lett. Az érseki erdőgazdaság sok családnak biztosított megélhetést, modern szóhasználattal élve, az érseki uradalom a térség egyik nagy munkáltatója volt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Egy tragikus sorsú erdész emlékére

A kőkereszt a felirata szerint „Jézus nagyobb dicsőségére 1890 Fultán János orozva meggyilkolt erdész emlékezetére” emeltetett. De vajon ki lehetett Foltán János, és miért állított emlékére az utókor ilyen feltűnő emléket?