0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Élelmiszeripar, a jövő sikersztorija

Kihívásokkal teli évet zárt az Agrármarketing Centrum 2020-ban, hisz a közösségi marketing hagyományos terepei megálltak: a vásárokat, illetve üzletember-találkozókat nem rendezték meg. Azonban ahogy az az AMC ügyvezetőjével, Ondré Péterrel készült interjúnkból kiderül, számos új marketingötletet, -eszközt szült a pandémia.

Ezeket várhatóan párhuzamosan alkalmazza majd a szervezet a jövőben is, amely arra készül, hogy szeptembertől már személyes találkozók lesznek.

Tavaly óta teljesen átváltozott a világ, megváltoztak az emberek vásárlási szokásai, a fogyasztók sokkal többet vásárolnak online, és egyébként is számos tevékenység – így a marketing is – eltolódott a virtuális térbe. Hogyan sikerült alkalmazkodni mindehhez az Agrármarketing Centrumnak?

– Mint közösségi agrármarketing szervezetnek az a munkánk, hogy a magyar mezőgazdasági, élelmiszeripari termékeket belföldön és külföldön promotáljuk. De ezen túlmutat az a vállalásunk, hitvallásunk, hogy nem csak egy-egy terméket, hanem magát a teljes magyar vidéket és mezőgazdaságot szeretnénk népszerűsíteni, ezer csodás arcát megmutatni belföldön és külföldön egyaránt. Ha pedig ennek a koronavírusnak lehet egyáltalán bármilyen pozitív hozadéka, az a magyar mezőgazdaság presztízsének növelése volt.

Az elmúlt egy év megmutatta, élelmiszertermelés nélkül nincs biztonság, az önellátás képessége felértékelődött.

Afelől pedig nincs kétség, a magyar mezőgazdaság minden szempontból ütésálló volt. A legnehezebb időszakban is a hazai élelmiszerellátás nemcsak, hogy biztosított volt, hanem egy ilyen nehéz évben a mezőgazdaság kibocsátása nagyjából 4 százalékkal bővült, sőt az agrárexportunk volumene is 2 százalékkal nőni tudott. Ez azt jelenti, hogy a legválságállóbb és legütésállóbb ágazatok egyike Magyarországon a mezőgazdaság. A következő időszak kihívása az lesz – és ebben az Agrármarketing Centrumnak is jelentős szerepe lesz –, hogy a feldolgozott, magas hozzáadott-értékű élelmiszerek és termékek aránya növekedjen a bel- és külpiacon egyaránt. Szerintem ez a következő időszak nagy feladata, és azt látom, hogy ehhez az eszközök is rendelkezésre fognak állni.

Melyek ezek az eszközök?

– A legfontosabb a támogatáspolitika. A következő időszakban sosem látott volumenben érkeznek források a mezőgazdaságba. Ez alapot teremt az intenzív fejlődésre és a feldolgozás erősítésére. Annyi földünk van, amennyi. Viszont nem mindegy, hogy a meglévő területeken mit termelünk.

Jól működő feldolgozóiparral és annak erős bel- és külpiacával a gazdáknak is lehetőséget adhatunk arra, hogy magasabb hozzáadott értékű termelést folytassanak a földeken.

Azaz nem mindegy, hogy takarmányt termelünk vagy például csemegekukoricát a konzerviparnak. Ha csak azt nézzük, hogy a hazai agrár-élelmiszerexport értékének bő 60 százalékát nyersanyag adja, akkor látszik, komoly fejlődési potenciál van még az ágazatban. Éves szinten 150-200 exportáló hazai élelmiszeripari céggel működik együtt az Agrármarketing Centrum, sikereik azt mutatják, éles nemzetközi versenyben is állja a helyét a magyar élelmiszeripar.

E területen megvan a tudásunk, a szakembereink, ott vannak a kiváló földjeink, ráadásul a világpiac is egyre bővül.

Biztos vagyok benne, hogy a következő évtizedek egyik gazdasági sikertörténetét az élelmiszeripar írja majd. A munkánkkal ezt segíteni tudjuk, de fontos, hogy a konvencionális exportfejlesztési eszközök alkalmazásán túl megfeleljünk a kor kihívásainak. Jelenleg kollégáimmal egy olyan online élelmiszeripari katalóguson dolgozunk, amely a magyar élelmiszeripari szortimentet fogja angol nyelven, valós időben bemutatni. Terveink szerint a katalógust még az idén be is mutatjuk.

Ez lesz tehát az az új marketingeszköz, amely kiegészíti az eszköztárat, és ha a személyes találkozók bármilyen okból kiesnek, azokat pótolhatja is.

– Az élelmiszerek és a bor marketingjében a személyes találkozás, a fizikai jelenlét, a szaglás, az ízlelés, az, hogy a terméket kézbe tudják venni, pótolhatatlan. Tehát a gyártó, a gazdálkodó, a termelő szerintem úgy tudja a termékét a legjobban eladni, ha a vevőkkel találkozik, és megismertetheti vele azt, amit készít. De emellett látszik, hogy az online platformok, technikák, elérések is kiemelkedő jelentőséggel bírnak a mai világban.

Ebben van restanciánk, fontos a hazai élelmiszeripart a nemzetközi online térben erősíteni, bár úgy látom, még a nemzetközi versenytársainknál is gyerekcipőben jár az efféle technikák alkalmazása.

Azt kitörési pontnak tartom, hogy a magyar élelmiszeripart egyben, egy platformon be tudjuk mutatni – ennek megalkotására és üzemeltetésére pedig az Agrármarketing Centrum szervezete a legalkalmasabb.

2020 januárjától az Agrármarketing Centrum feladatai közé került a magyar bor népszerűsítése is. Mi történt eddig és mire számíthatnak a borászok?

– Az üzletfejlesztési találkozókkal kapcsolatban pozitív a visszajelzés: azt tapasztaljuk, hogy mindenképpen annak van értelme, ha egy hazai borászatot egy potenciális vásárlóval össze tudunk kötni.

Egyébként felbolydult teljesen a piac és nyilván a HORECA-szektor kényszerű bezárásával pont a magasabb hozzáadott értékű, drágábban eladható palackos borokat termelő borászatok kerültek nehéz helyzetbe, mert számos borvidéken egyrészt a turizmus megállt, másrészt pedig a budapesti vendéglátás leállásával pont az ő egyik értékesítési csatornájuk szűnt meg ideiglenesen.

Úgyhogy nehéz esztendőn vannak túl a borászok is, de teszik a dolgukat, kint voltak a dűlőben, gondozták a szőlőt és jó magyar borokat készítenek. Az árualappal tehát nincs baj. Egy átlagos évben 3 millió hektoliter bor gyártására, készítésére vagyunk jelenleg képesek. Ennek közel az egyharmada az exportpiacokra kerül. Tehát a borágazaton folyamatos exportnyomás van, mert a hárommillió hektoliternek a 66 százalékánál többet nem iszunk meg mi magyarok. Az ágazat szempontjából tehát kiemelten fontos az exportfejlesztés. A kollégáimmal készítettünk egy úgynevezett exportfejlesztési munkapiramist, aminek a csúcsán a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával közösen menedzselt, Hungarian Wine Summit munkacímű rendezvény áll. Ez egy olyan fővárosi rendezvény, amelyre a potenciális exportpiacok fontosabb szakmai szereplőit hívjuk meg célzottan. Eddig ugyanis a bormarketig javarészt úgy zajlott, hogy fogtuk a magyar bort, elvittük a külpiacra, és megpróbáltuk ott értékesíteni. Egy nagy nemzetközi harctéren azonban komoly csatazaj van. Okos megoldás azonban a HNT javaslata: sokkal koncentráltabb figyelmet kaphat a magyar bor és komolyabb utóélete van annak, ha a szakértőket és importőröket meghívjuk Magyarországra.

Itt elvisszük őket a magyar borvidékekre, megmutatjuk nekik, hol tart a magyar szőlészet és borkészítés, mellétesszük a magyar gasztronómiát és Magyarország csodálatos ezer arcát.

Koncentráltan, csak a magyar borra fókuszáltan 400-500 nemzetközi szereplőt be kell tudnunk hozni az országba, és sétáló kóstolóval, bírálattal egybekötve, megfelelő utókommunikációs eszközöket alkalmazva rendezni Magyarországon egy, a magyar borról szóló szakmai programot. A borászatot komolyan vevő országok szerveznek ilyen vagy hasonló rendezvényt. Ha nincs a koronavírus, ezt tavaly mi is megtettük volna. Adja a Jóisten, hogy ezt mielőbb pótolni tudjuk!

A következő szinten ott vannak a szakkiállítások. Abban nincs szakmai vita, hogy a borászati kiállításokon ott kell lenni, mint ahogy azokon az úgynevezett B2B üzletfejlesztési találkozókon is, ahol az exportőröket és a magyar borászokat összekötjük. Az utóbbi hónapokban hibridrendezvényekkel megtartottunk jópár ilyen üzletfejlesztési találkozót. A hibrid azt jelenti, hogy az előadásokat megtartottuk online, és nagyon sokan az előre kiküldött bormintákat is ki tudták próbálni, meg tudták illatolni, szagolni, ízlelni ezeken az exportfejlesztési találkozókon. Finnországban, Helsinkiben kezdtük, a következő, a Berlini Magyar Szüret volt, februárban pedig, Londonban Furmint February-t tartottunk importőrök, étterem-, szállodatulajdonosok és újságírók részvételével. Ezen rendezvények sorában Prága és Moszkva, tehát Csehország és Oroszország következik.

Amíg nem tudunk fizikálisan ott lenni a piacokon, online módszerekkel pótoljuk a jelenlétet.

A munkapiramisunkban lefelé haladva ott vannak a hagyományos kommunikációs eszközök, a nemzetközi hirdetések, videók gyártása. Havonta jelenik meg új rész a 22 borvidéket bemutató videósorozatunkból, amelynek az a célja, hogy ne csak magyar, hanem feliratozva angol nyelven is tudást adjunk át arról, hol tart ma a magyar borászat. Januárban pedig volt egy kommunikációs kampányunk, ahol nemzetközi sajtótermékekben igyekeztünk erősíteni a magyar bor pozícióját. És végül, a legszélesebb talapzaton ott a belpiac, mert hát a magyar bor leghűségesebb fogyasztói mégiscsak mi, magyarok vagyunk. Fontos a termék pozícióját javítani, és a kulturált, mérsékelt – ha úgy tetszik, minőségi – borfogyasztás presztízsét erősíteni.

Eddig az exportpiacokról beszéltünk, de az AMC számos belföldi fogyasztást ösztönző kampányt is folytat. Legutóbb egy farsangvégi sertéskampány indítóján voltam itt.

– Évek óta zajlik a belföldi sertéspiaci promóciónk, mert fontos, hogy a hazai sertéságazat a magyar fogyasztó számára szem előtt legyen. Az afrikai sertéspestis miatt elszenvedett külföldi piacvesztést a belföldi fogyasztás erősítésével tudjuk némileg kompenzálni.

Az amerikai kormány dollármilliárdokat költ arra, hogy az amerikaiak ne csak vásárolják, hanem szeressék is a kocsijukat. Van-e ilyesfajta feladatuk a magyar élelmiszerek tekintetében?

– A hivatásunk, hogy ne csak promótáljuk, hanem szerethetővé is tegyük, és a modernitását is megmutassuk ezeknek az ágazatoknak. Kampányaink során igyekszünk átfogó képet adni az egyes ágazatokról, a termékek elkészítésétől a fogyasztás egészségre gyakorolt hatásán át egészen addig, hogy hány magyar család megélhetéséhez járul hozzá a szektor működése.

A tapasztalat az, hogy ezeknek a kampányoknak van mérhető hatása a belföldi fogyasztásra, legyen szó akár zöldségről, akár sertésről.

Vagy például ott a Kapj rá! kampány, mellyel a negyedik évet zártuk, és már 20 százalék fölött van a hazai fogyasztásnövekedés! Mellette nyilván fontos az áfacsökkentés hatása is, de azért látjuk a kampány hatását is: tízből négy magyar már találkozott a Kapj rá! kampány üzeneteivel, vagyis több mint 3,5 millió fogyasztóhoz eljutottunk, és a halfogyasztás elutasítása hat év alatt a harmadával csökkent. Látszik tehát, hogy az élelmiszeriparról és a termékeiről való gondolkodás okos kampánnyal és érthető üzenetekkel jelentősen formálható.

Mi a jövő? Talán már ebben az évben sem csak virtuális vásárok lesznek…

– Mi erre készülünk. Bízom benne, hogy szeptemberben többször személyesen is találkozhatunk mind a kiállítókkal, mind a mezőgazdaság iránt érdeklődő belpiaci szereplőkkel. Én úgy tudom, hogy a piac is erre készül. Nagyon sok olyan rendezvény szervezése tolódott a nyár végére, kora őszre, melyek a korábbi években meghatározóak voltak. És nem titok, mi is mérlegeljük az OMÉK októberi megszervezésének lehetőségét. (x)

Forrás: Magyar Mezőgazdaság