Back to top

A macskák valóban felismerik gazdáik hangját… csak nem vesznek róla tudomást

Egy új kutatás bebizonyította, hogy a macskák felismerik gazdájuk hangját, csak nem különösebben tőrödnek vele, aminek az oka a háziasításukhoz vezethető vissza…

Bármelyik macskatulajdonos kijelentheti: igaz, hogy időként házi kedvencnek tekintik macskájukat, de valójában mégsem tartoznak igazán senkihez. A Tokiói egyetem tanulmánya megerősítette azt a feltevést, hogy a kedvtelésből tartott macskák képesek felismerni gazdájuk hangját, mégis figyelmen kívül hagyják őket – olyan okok miatt, amelyek valószínűleg az állatok evolúciós történetében gyökereznek.

Atsuko Saito és Kazutaka Shinozuka húsz házimacskával végezték el a kísérletet, mely során megvárták, hogy a macska gazdája kimenjen a szobából, majd ezután három hangfelvételt játszottak le a macskáknak, melyben három különböző személy a nevükön szólította őket.

Először a macskák számára idegen személy hangját használták, majd a gazdájuk követett, végül pedig ismét egy ismeretlen személy szólította a cicákat.

A kutatók ezt követően számos tényező figyelembevételével kielemezték a macskák viselkedését, beleértve a fül, a farok és a fej mozgását is, a szem tágulását és az „elmozdulást”, azaz a mancsuk mozgatását. Amikor a macskák meghallották a nevüket „tájékozódó magatartást tanúsítottak”, azaz a fejüket és a fülüket elmozdították, hogy megtalálják a hang forrását, és bár a gazdájuk hangjára jobban reagáltak, mint az idegenekére, nem voltak hajlandók megmozdulni, amikor az önkéntesek szólították őket.

„A kutatás eredménye azt jelzi, hogy a macskák nem reagálnak különösebben kommunikatív viselkedéssel azokra a hívásokra, amiket látótávolságon kívülről kapnak, ennek ellenére meg tudják különböztetni a gazdájuk hangját az idegenekétől. A macska és tulajdonosa közötti kapcsolat teljesen ellentétes a kutya és gazdájáéhoz képest „– írja Saito és Shinozuka.

A tanulmány szerint a macskák passzív viselkedésének oka a faj korai domesztikációjára vezethető vissza, mely ellentétben van az ember és a kutya kapcsolatával.

Egy genetikai elemzésből kiderült, hogy a mai házimacska őse a Felis Silvestris volt, azaz egy olyan vadmacskafajta, amely körülbelül 9000 évvel ezelőtt került először kapcsolatba az emberrel. Amikor a korai társadalom a mezőgazdaság fejlesztésén dolgozott melléjük szegődtek a macskák, hogy elkapják a rágcsálókat, amiket a gabonaraktárak vonzottak oda. A tanulmány szerzői szerint ezáltal gyakorlatilag magukat háziasították.

„Történelmi szempontok figyelembevételével kijelenthetjük, hogy a macskákat, - a kutyákkal ellentétben - nem háziasították, annak érdekében, hogy az emberek parancsait teljesítsék.

Sokkal inkább úgy tűnik, hogy az állatok kezdeményezték a mára kialakult kapcsolatot az emberekkel.”

Ez a folyamat ellentétben áll a kutyák és az emberek kapcsolatának történetével, miszerint a kutyákat már évezredek óta tenyésztették, és arra tanították, hogy kövessék a gazdájuk parancsait.

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Korábban hulladéknak tartott rostból készül újfajta cukor

A hagyományos édesítőszer kiváltását célzó termékek alapanyagát a búza- és rizsszalmához, illetve a kukoricacsutkához hasonló mezőgazdasági hulladékok alkotják.

Új körülmények, új megoldások

A zöldfelület-gazdálkodás szakembereit nem csak a klímaváltozás nyomán kialakuló időjárási szélsőségek állítják komoly kihívások elé.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Az egészséges táplálkozás kihat a gyerekek mentális jólétére is

Egy tanulmány szerint azok a gyerekek, akik naponta öt vagy több adag gyümölcsöt és zöldséget esznek, sokkal jobb mentális egészségnek örvendenek. A kutatás szerint a nagyobb mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztás a középiskolások körében jobb mentális jóléttel jár együtt, a tápláló reggeli és ebéd pedig minden korosztályban összefügg az érzelmi jóléttel.

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.