Back to top

A macskák valóban felismerik gazdáik hangját… csak nem vesznek róla tudomást

Egy új kutatás bebizonyította, hogy a macskák felismerik gazdájuk hangját, csak nem különösebben tőrödnek vele, aminek az oka a háziasításukhoz vezethető vissza…

Bármelyik macskatulajdonos kijelentheti: igaz, hogy időként házi kedvencnek tekintik macskájukat, de valójában mégsem tartoznak igazán senkihez. A Tokiói egyetem tanulmánya megerősítette azt a feltevést, hogy a kedvtelésből tartott macskák képesek felismerni gazdájuk hangját, mégis figyelmen kívül hagyják őket – olyan okok miatt, amelyek valószínűleg az állatok evolúciós történetében gyökereznek.

Atsuko Saito és Kazutaka Shinozuka húsz házimacskával végezték el a kísérletet, mely során megvárták, hogy a macska gazdája kimenjen a szobából, majd ezután három hangfelvételt játszottak le a macskáknak, melyben három különböző személy a nevükön szólította őket.

Először a macskák számára idegen személy hangját használták, majd a gazdájuk követett, végül pedig ismét egy ismeretlen személy szólította a cicákat.

A kutatók ezt követően számos tényező figyelembevételével kielemezték a macskák viselkedését, beleértve a fül, a farok és a fej mozgását is, a szem tágulását és az „elmozdulást”, azaz a mancsuk mozgatását. Amikor a macskák meghallották a nevüket „tájékozódó magatartást tanúsítottak”, azaz a fejüket és a fülüket elmozdították, hogy megtalálják a hang forrását, és bár a gazdájuk hangjára jobban reagáltak, mint az idegenekére, nem voltak hajlandók megmozdulni, amikor az önkéntesek szólították őket.

„A kutatás eredménye azt jelzi, hogy a macskák nem reagálnak különösebben kommunikatív viselkedéssel azokra a hívásokra, amiket látótávolságon kívülről kapnak, ennek ellenére meg tudják különböztetni a gazdájuk hangját az idegenekétől. A macska és tulajdonosa közötti kapcsolat teljesen ellentétes a kutya és gazdájáéhoz képest „– írja Saito és Shinozuka.

A tanulmány szerint a macskák passzív viselkedésének oka a faj korai domesztikációjára vezethető vissza, mely ellentétben van az ember és a kutya kapcsolatával.

Egy genetikai elemzésből kiderült, hogy a mai házimacska őse a Felis Silvestris volt, azaz egy olyan vadmacskafajta, amely körülbelül 9000 évvel ezelőtt került először kapcsolatba az emberrel. Amikor a korai társadalom a mezőgazdaság fejlesztésén dolgozott melléjük szegődtek a macskák, hogy elkapják a rágcsálókat, amiket a gabonaraktárak vonzottak oda. A tanulmány szerzői szerint ezáltal gyakorlatilag magukat háziasították.

„Történelmi szempontok figyelembevételével kijelenthetjük, hogy a macskákat, - a kutyákkal ellentétben - nem háziasították, annak érdekében, hogy az emberek parancsait teljesítsék.

Sokkal inkább úgy tűnik, hogy az állatok kezdeményezték a mára kialakult kapcsolatot az emberekkel.”

Ez a folyamat ellentétben áll a kutyák és az emberek kapcsolatának történetével, miszerint a kutyákat már évezredek óta tenyésztették, és arra tanították, hogy kövessék a gazdájuk parancsait.

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az igazi vadmacska

A világszerte elterjedt vadmacskának számos alfaja él Afrikában, Ázsiában, és az öreg kontinensen is megkülönböztetünk skót, illetve európai változatot. Korántsem annyira barátságos állat, mint amilyennek elsőre tűnik, és napjainkban vajmi keveset tudunk róla. Állományának feltérképezésére, az állatok viselkedésének mélyrehatóbb megismerésére 2019-ben indult program hazánkban.

A kölyökkutyák örömmel kommunikálnának az emberekkel

Egy kutatás keretein belül 375 nyolchetes kölyökkutya kommunikációs képességeit vizsgálták egy évtizeden keresztül, mely során megállapították, hogy a kutyák már röviddel a születésük után az emberekéhez hasonló szociális képességekkel rendelkeznek.

Sicc a kertből! - Macskariasztó trükkök

Szőrösek, aranyosak, bújósak és magának valóak egyszerre, ugyanakkor konokok, de játékosak… és igazán fura viselkedést képes produkálni. Cirmik, Lukréciák és Szerénkék hada bandázik a kertekben, és nemcsak átjáróházként tekintenek a magántulajdonú ingatlanokra, de hatalmas alomtálcának is vélik gondozott gyepünk, virágágyásaink, zöldséges és fűszernövénykertünk minden egyes négyzetcentiméterét.

Vegán pókselyemmel az egyszer használatos műanyagok ellen

A kutatók előállítottak egy növényi alapú anyagot, amely a pókselyemhez hasonlít erősségében és sűrűségében, így akár számos fogyasztói termékben helyettesítheti az egyszer használatos műanyagokat.

A növény válasza a kártevőkre

A növényevő rovarok rendszerint a szájszervükön keresztül juttatják különféle emésztőenzimjeiket az elfogyasztani kívánt növényi részekre. Amikor a növények érzékelik a szájváladékban található vegyületeket, elkezdenek védőmolekulákat, fehérjéket és speciális metabolitokat termelni, hogy inaktiválják a rovar emésztőfehérjéit, megakadályozva, hogy az állat tápanyaghoz jusson belőlük.

Új fejezet kezdődik a „juh és kecskehús” ágazatban

Hivatalosan is elismert szakmaközi szervezetté vált a „juh és kecskehús” ágazatban a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület. Az erről szóló dokumentumot június 16-án adta át az agrártárca helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás az egyesület elnökének dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak.

Lúdágazati körkép - Csökkenő kereslet és termelés

A hazai víziszárnyas-ágazat folyamatosan a talpon maradásért küzd. A termelékenységet befolyásolta a madárinfluenza-járvány, emellett a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó korlátozások is visszavetették a lúdágazat termelését.

Milyenek lesznek a jövő traktorai?

A mezőgazdasági traktorok fejlesztési irányának prizmáján áttekintve azt kell mondani, hogy a jövő traktorai teljesen mások lesznek mint a maiak, de vajon milyenek?

Egészséges egerek születtek kozmikus sugárzásnak kitett spermából

Egészséges utódok jöttek a világra csaknem hat éven át nagy mennyiségű kozmikus sugárzásnak kitett egérspermából - számoltak be eredményeikről japán kutatók a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Műanyaghulladékokon utazva szelik át az óceánokat a betolakodó fajok

Az óceánokban felhalmozódott műanyaghulladékokon utazva tesznek meg hatalmas távolságokat a betolakodó fajok, amelyek aztán súlyos fenyegetést jelenthetnek az őshonos állatokra és növényekre, ha megvetik lábukat egy-egy új területen.