Back to top

A macskák valóban felismerik gazdáik hangját… csak nem vesznek róla tudomást

Egy új kutatás bebizonyította, hogy a macskák felismerik gazdájuk hangját, csak nem különösebben tőrödnek vele, aminek az oka a háziasításukhoz vezethető vissza…

Bármelyik macskatulajdonos kijelentheti: igaz, hogy időként házi kedvencnek tekintik macskájukat, de valójában mégsem tartoznak igazán senkihez. A Tokiói egyetem tanulmánya megerősítette azt a feltevést, hogy a kedvtelésből tartott macskák képesek felismerni gazdájuk hangját, mégis figyelmen kívül hagyják őket – olyan okok miatt, amelyek valószínűleg az állatok evolúciós történetében gyökereznek.

Atsuko Saito és Kazutaka Shinozuka húsz házimacskával végezték el a kísérletet, mely során megvárták, hogy a macska gazdája kimenjen a szobából, majd ezután három hangfelvételt játszottak le a macskáknak, melyben három különböző személy a nevükön szólította őket.

Először a macskák számára idegen személy hangját használták, majd a gazdájuk követett, végül pedig ismét egy ismeretlen személy szólította a cicákat.

A kutatók ezt követően számos tényező figyelembevételével kielemezték a macskák viselkedését, beleértve a fül, a farok és a fej mozgását is, a szem tágulását és az „elmozdulást”, azaz a mancsuk mozgatását. Amikor a macskák meghallották a nevüket „tájékozódó magatartást tanúsítottak”, azaz a fejüket és a fülüket elmozdították, hogy megtalálják a hang forrását, és bár a gazdájuk hangjára jobban reagáltak, mint az idegenekére, nem voltak hajlandók megmozdulni, amikor az önkéntesek szólították őket.

„A kutatás eredménye azt jelzi, hogy a macskák nem reagálnak különösebben kommunikatív viselkedéssel azokra a hívásokra, amiket látótávolságon kívülről kapnak, ennek ellenére meg tudják különböztetni a gazdájuk hangját az idegenekétől. A macska és tulajdonosa közötti kapcsolat teljesen ellentétes a kutya és gazdájáéhoz képest „– írja Saito és Shinozuka.

A tanulmány szerint a macskák passzív viselkedésének oka a faj korai domesztikációjára vezethető vissza, mely ellentétben van az ember és a kutya kapcsolatával.

Egy genetikai elemzésből kiderült, hogy a mai házimacska őse a Felis Silvestris volt, azaz egy olyan vadmacskafajta, amely körülbelül 9000 évvel ezelőtt került először kapcsolatba az emberrel. Amikor a korai társadalom a mezőgazdaság fejlesztésén dolgozott melléjük szegődtek a macskák, hogy elkapják a rágcsálókat, amiket a gabonaraktárak vonzottak oda. A tanulmány szerzői szerint ezáltal gyakorlatilag magukat háziasították.

„Történelmi szempontok figyelembevételével kijelenthetjük, hogy a macskákat, - a kutyákkal ellentétben - nem háziasították, annak érdekében, hogy az emberek parancsait teljesítsék.

Sokkal inkább úgy tűnik, hogy az állatok kezdeményezték a mára kialakult kapcsolatot az emberekkel.”

Ez a folyamat ellentétben áll a kutyák és az emberek kapcsolatának történetével, miszerint a kutyákat már évezredek óta tenyésztették, és arra tanították, hogy kövessék a gazdájuk parancsait.

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Génmegőrzés és bivalyhústermékek

Szurdokpüspöki határában, a Mátra nyugati kapujának egyik legnagyobb fennsíkján bivalyok élnek szabadtartásban a Mátrai Bivalyrezervátumban, ahová nem vezet kiépített út. Egy turistaút és egy vízmosás mentén jutnak oda azok is, akik gondozzák az állatokat. A szélsőségek tanyájának nevezi a tulajdonos ezt a helyet, hiszen igazi kihívás a bivalyok megközelítése.

Az agrárszekcióval kezdődött

Az agrártudományi szekcióval kezdődött március 29-én a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK), és május 19-én, a kémiai és vegyipari szekcióval zárul. A diákok tudományos seregszemléjét a járvány miatt, most először, mind a 16 szekcióban online rendezik meg.

A gyógyítás és az állatvédelem kart karba öltve jár

Az állatvédelem mellett vallási és etikai érvek, természet- és környezetvédelmi, továbbá gazdasági érdekek is szólnak, ezért ez lesz a jövő generációjának egyik legfontosabb feladata, hangzott el április 15-én „Az állami szervek és a társadalmi szervezetek szerepe, feladata és lehetőségei az állatvédelem területén” című online szakmai konferencián.

Virág is, gyümölcs is, szendvics is. Mi az?

A japán ételkülönlegességek egyik ismérve az aprólékos, gondos előkészítés és igényes tálalás. A japán háziasszonyok időt és energiát nem sajnálva nem csak ízletes, hanem szemet gyönyörködtető ételeket készítenek. Nincs ez másképp az egyre népszerűbb gyümölcs szendvicsekkel sem. Igen, ez egy édes szendvics! Lássuk, hogyan készül!

Védi a ribizlit, energiát termel és költséget takarít meg - napelem gyümölcsültetvény felett

A napelem parkok akár ültetvényként is működhetnek. Az Agri-PV, vagyis agri-foltovoltaikus rendszerek a mezőgazdaságot és az energiatermelést ötvözik egy helyen.Ez a kettős felhasználás különösen alkalmas olyan gazdálkodók számára, akik növénytermesztéssel egyidejűleg áramot is szeretnének termelni a földjükön.

A cél, hogy működjön az ágazat

A tavaly óta tartó takarmányár-emelkedés már sajnos áldozatokat is követelt: vannak például olyan baromfihizlalással foglalkozó termelők, akik úgy döntöttek, egyelőre szüneteltetik ezt a tevékenységet. A folyamatos veszteségtermelés helyett inkább a munkásaikat a gazdaságukon belül átcsoportosítják, hogy ne kelljen őket elbocsátani. A helyzet mindenképpen valamiféle beavatkozást igényel.

A nagy mocsári csigában keresik a megoldást az öregedés lassítására kutatók

A nagy mocsári csiga segítségével modellezik az öregedési folyamatokat az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport munkatársai. Új vizsgálatukkal olyan új géneket azonosítottak az állatban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak.

Exportra tör a hordozható magyar találmány, mely tenyészállatok spermáját minősíti

Magyar fejlesztés teheti egyszerűbbé és egyúttal precízebbé a tenyészállatoktól levett sperma minősítését. Az ONGO Vettech egy hordozható, egyszerűen használható készülék, amely a CASA-technológiát a laboratóriumokból az állattenyésztő telepekre viszi, és gyors, szakszerű eredményt ad.

Állattartó telepek kisebb értékű fejlesztéseit támogató pályázat nyílt

Harmincmilliárd forint keretösszeggel, állattartással foglalkozó gazdálkodók számára hirdetett újabb pályázatot az agrártárca - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Előrelépés a fenntarthatóságban

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóinak vizsgálata több fenntarthatósági kihíváshoz nyújthat segítséget mind klímavédelmi, biológiai sokféleség megőrzése, mind a talaja védelme szempontból.