Back to top

A macskák valóban felismerik gazdáik hangját… csak nem vesznek róla tudomást

Egy új kutatás bebizonyította, hogy a macskák felismerik gazdájuk hangját, csak nem különösebben tőrödnek vele, aminek az oka a háziasításukhoz vezethető vissza…

Bármelyik macskatulajdonos kijelentheti: igaz, hogy időként házi kedvencnek tekintik macskájukat, de valójában mégsem tartoznak igazán senkihez. A Tokiói egyetem tanulmánya megerősítette azt a feltevést, hogy a kedvtelésből tartott macskák képesek felismerni gazdájuk hangját, mégis figyelmen kívül hagyják őket – olyan okok miatt, amelyek valószínűleg az állatok evolúciós történetében gyökereznek.

Atsuko Saito és Kazutaka Shinozuka húsz házimacskával végezték el a kísérletet, mely során megvárták, hogy a macska gazdája kimenjen a szobából, majd ezután három hangfelvételt játszottak le a macskáknak, melyben három különböző személy a nevükön szólította őket.

Először a macskák számára idegen személy hangját használták, majd a gazdájuk követett, végül pedig ismét egy ismeretlen személy szólította a cicákat.

A kutatók ezt követően számos tényező figyelembevételével kielemezték a macskák viselkedését, beleértve a fül, a farok és a fej mozgását is, a szem tágulását és az „elmozdulást”, azaz a mancsuk mozgatását. Amikor a macskák meghallották a nevüket „tájékozódó magatartást tanúsítottak”, azaz a fejüket és a fülüket elmozdították, hogy megtalálják a hang forrását, és bár a gazdájuk hangjára jobban reagáltak, mint az idegenekére, nem voltak hajlandók megmozdulni, amikor az önkéntesek szólították őket.

„A kutatás eredménye azt jelzi, hogy a macskák nem reagálnak különösebben kommunikatív viselkedéssel azokra a hívásokra, amiket látótávolságon kívülről kapnak, ennek ellenére meg tudják különböztetni a gazdájuk hangját az idegenekétől. A macska és tulajdonosa közötti kapcsolat teljesen ellentétes a kutya és gazdájáéhoz képest „– írja Saito és Shinozuka.

A tanulmány szerint a macskák passzív viselkedésének oka a faj korai domesztikációjára vezethető vissza, mely ellentétben van az ember és a kutya kapcsolatával.

Egy genetikai elemzésből kiderült, hogy a mai házimacska őse a Felis Silvestris volt, azaz egy olyan vadmacskafajta, amely körülbelül 9000 évvel ezelőtt került először kapcsolatba az emberrel. Amikor a korai társadalom a mezőgazdaság fejlesztésén dolgozott melléjük szegődtek a macskák, hogy elkapják a rágcsálókat, amiket a gabonaraktárak vonzottak oda. A tanulmány szerzői szerint ezáltal gyakorlatilag magukat háziasították.

„Történelmi szempontok figyelembevételével kijelenthetjük, hogy a macskákat, - a kutyákkal ellentétben - nem háziasították, annak érdekében, hogy az emberek parancsait teljesítsék.

Sokkal inkább úgy tűnik, hogy az állatok kezdeményezték a mára kialakult kapcsolatot az emberekkel.”

Ez a folyamat ellentétben áll a kutyák és az emberek kapcsolatának történetével, miszerint a kutyákat már évezredek óta tenyésztették, és arra tanították, hogy kövessék a gazdájuk parancsait.

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Akác-, hárs- és napraforgómézeink baktériumgátló hatása

A népgyógyászatban és hagyományos orvoslásban a sebgyógyító hatás mellett a mézet leggyakrabban légúti megbetegedések tüneteinek enyhítésére használják. Számos publikáció támasztja alá a mézek antibakteriális hatását a leggyakoribb légúti baktériumokkal szemben, ám biofilm­képződést gátló hatásuk kevésbé kutatott.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

Genomikai tenyészértékbecslés a magyartarka fajtában

A XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításon a húshasznosítású szarvasmarha kategórián belül 5 csoportban hirdettek fajtagyőztest. Ezek közül az egyes fajtákat értékelő bírók közösen választották ki a húshasznosítású nagydíjas egyedet, mely idén a magyartarka lett anyatehén ikerborjaival, a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft. prezentálásában.

Kis híján kipusztult kutyafajta tenyésztői találkoztak

Erdélyikopó-világtalálkozót rendeznek Somogy megyében, a péntektől vasárnapig tartó eseményen Magyarországról, Romániából és Csehországból tucatnyi tenyésztő több mint száz kutyával képviselteti magát.

Paraziták a beporzókon: a monokultúra lenne az oka?

Az Amerikai Egyesült Államokban működő különböző intézmények tudósai közös kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy a monokultúrás termesztés gyakorlatának széles körű alkalmazása növeli a beporzó rovarok parazitáinak előfordulását.

Mangalica: a takarmánydrágulás hátulütői

A mangalicának most is keresleti piaca van, viszont a takarmány drágulása minden észszerű határt felülmúl. Talán ezzel lehetne leginkább jellemezni az ágazat helyzetét. Magyarországon jelenleg 7 ezer mangalica kocát és a szaporulatukat tartják, és közülük 900 kocát a bakonszegi Horizont ‘98 Kft. mondhat magáénak. Ez a vállalkozás tartja az összes koca 12–13 százalékát, vagyis meghatározó a magyar piacon.

Szevasztok, itt a Palik Laci!

Palik László és felesége, Klára sikeres vállalkozást vezetnek a felvidéki Zselízen. Tevékenységük szerteágazó, pedig egyszerűen csak a hely, az Alsó-Garam mente természet adta lehetőségeivel élnek. Több rangos kitüntetés tulajdonosai, a Nemzetközi Lekvár- és Borverseny alapítói. A szakmán belül nincsen aki ne ismerné őket.

Afrikai sertéspestis - 1,2 millió vaddisznót lőttek ki eddig Lengyelországban

Az elmúlt években a vadászok 1,2 millió vaddisznót lőttek ki a vadászati tervek részeként az egészségügyi vadászatok során Lengyelországban. Az illetékes hatóságok bejelentették a vadászat folytatását, és a vadászok várhatóan több járásban az összes vaddisznót kilövik.

Már októberben megkezdődik a tejtermelést segítő támogatások kifizetése

A takarmánypiaci helyzetre való tekintettel az Agrárminisztérium intézkedett a tejágazat számára biztosított 30 milliárd forint célzott támogatás mielőbbi kifizetése érdekében – közölte Nagy István tárcavezető.

A tiszta tehén projekt

Megkezdődhet a Bovaer nevű takarmány adalékanyag piaci forgalmazása, a szer a kérődző állatok metánkibocsátását csökkenti. Első körben Brazília és Chile adott zöld utat a terméknek.