Back to top

A macskák valóban felismerik gazdáik hangját… csak nem vesznek róla tudomást

Egy új kutatás bebizonyította, hogy a macskák felismerik gazdájuk hangját, csak nem különösebben tőrödnek vele, aminek az oka a háziasításukhoz vezethető vissza…

Bármelyik macskatulajdonos kijelentheti: igaz, hogy időként házi kedvencnek tekintik macskájukat, de valójában mégsem tartoznak igazán senkihez. A Tokiói egyetem tanulmánya megerősítette azt a feltevést, hogy a kedvtelésből tartott macskák képesek felismerni gazdájuk hangját, mégis figyelmen kívül hagyják őket – olyan okok miatt, amelyek valószínűleg az állatok evolúciós történetében gyökereznek.

Atsuko Saito és Kazutaka Shinozuka húsz házimacskával végezték el a kísérletet, mely során megvárták, hogy a macska gazdája kimenjen a szobából, majd ezután három hangfelvételt játszottak le a macskáknak, melyben három különböző személy a nevükön szólította őket.

Először a macskák számára idegen személy hangját használták, majd a gazdájuk követett, végül pedig ismét egy ismeretlen személy szólította a cicákat.

A kutatók ezt követően számos tényező figyelembevételével kielemezték a macskák viselkedését, beleértve a fül, a farok és a fej mozgását is, a szem tágulását és az „elmozdulást”, azaz a mancsuk mozgatását. Amikor a macskák meghallották a nevüket „tájékozódó magatartást tanúsítottak”, azaz a fejüket és a fülüket elmozdították, hogy megtalálják a hang forrását, és bár a gazdájuk hangjára jobban reagáltak, mint az idegenekére, nem voltak hajlandók megmozdulni, amikor az önkéntesek szólították őket.

„A kutatás eredménye azt jelzi, hogy a macskák nem reagálnak különösebben kommunikatív viselkedéssel azokra a hívásokra, amiket látótávolságon kívülről kapnak, ennek ellenére meg tudják különböztetni a gazdájuk hangját az idegenekétől. A macska és tulajdonosa közötti kapcsolat teljesen ellentétes a kutya és gazdájáéhoz képest „– írja Saito és Shinozuka.

A tanulmány szerint a macskák passzív viselkedésének oka a faj korai domesztikációjára vezethető vissza, mely ellentétben van az ember és a kutya kapcsolatával.

Egy genetikai elemzésből kiderült, hogy a mai házimacska őse a Felis Silvestris volt, azaz egy olyan vadmacskafajta, amely körülbelül 9000 évvel ezelőtt került először kapcsolatba az emberrel. Amikor a korai társadalom a mezőgazdaság fejlesztésén dolgozott melléjük szegődtek a macskák, hogy elkapják a rágcsálókat, amiket a gabonaraktárak vonzottak oda. A tanulmány szerzői szerint ezáltal gyakorlatilag magukat háziasították.

„Történelmi szempontok figyelembevételével kijelenthetjük, hogy a macskákat, - a kutyákkal ellentétben - nem háziasították, annak érdekében, hogy az emberek parancsait teljesítsék.

Sokkal inkább úgy tűnik, hogy az állatok kezdeményezték a mára kialakult kapcsolatot az emberekkel.”

Ez a folyamat ellentétben áll a kutyák és az emberek kapcsolatának történetével, miszerint a kutyákat már évezredek óta tenyésztették, és arra tanították, hogy kövessék a gazdájuk parancsait.

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megállapodott a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő Zrt.

A partnerség célja a K+F+I, oktatási és szaktanácsadási feladatokban való együttműködés, a DE tudásbázisát felhasználva az erdő-, a vad- és a tájgazdálkodás fenntartható fejlesztése, társadalmi elismertségének és elfogadottságának javítása.

Táncoskert: Több mint bio…

A Táncoskert egy legeltetésre alapozott, holisztikusan menedzselt, regeneratív, permakultúrás, közösségi gazdaság, ahol a tagoknak nyílt napot szerveztek, hogy lássák, valójában hol és hogyan élnek azok az állatok, amelyeknek a húsát, tojását eszik. A Polgár határában működő családi gazdaságot Lengyel Zoltán vezeti, aki mind a termelésben, mind az értékesítésben a megszokottól teljesen eltérő utat választott.

6000 sertést „dobnak ki” a munkaerőhiány miatt

Több ezer sertés kényszervágására került sor az Egyesült Királyságban, mivel a Brexit és a COVID járvány következtében nincs elég mészáros illetve vágóhídi munkás.

Versenyezni hívja a diákokat a mezőgazdasági kar

Ösztöndíjat nyerhetnek az Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karára a legjobb TDK dolgozatokat író középiskolások, a kar szakirányú továbbképzéseire pedig tandíjkedvezményt kaphatnak az OTDK-n résztvevő hallgatók.

Augusztusban tovább gyorsult a mezőgazdasági termelői árak emelkedése

Augusztusban már negyedik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, a júliusi 21,3 százalékról 24,1 százalékra emelkedett a drágulás mértéke.

Szürkemarha, magyartarka, piros tarka, vasderes

Ahogy az állatokkal bánik az ember, azt kapja vissza ̶ kezdte a húsmarha fajtabemutatót Kaltenecker Endre a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete titkára a hódmezővásárhelyi 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napokon. Majd folytatta: a jövő kihívása a klímaváltozás, ebben már benne vagyunk, a szürkemarha ezt is kibírja megfelelő takarmányozással.

Piacorientált támogatásra van szükség a tejtermékpályán

Különösen a feldolgozás fejlesztése esetében kell figyelemmel lenni arra, hogy az előttünk álló időszak jelentős támogatásai a beruházási kedvet növelik, a kockázatot felismerő képességet viszont csökkentik – figyelmeztetnek az OTP Agrár szakértői tejtermékpálya-elemzésükben. Az átgondolatlan beruházások miatt előfordulhat, hogy nagy lesz a kapacitásunk, de a termékeknek nem lesz meg a piaca.

Végtelen fegyverkezésre kényszerülünk

Kutatási együttműködést kötött a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal abból a célból, hogy a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések kimutatására és megelőzésére szolgáló speciális monitoring rendszert dolgozzanak ki, amely segíti majd az ASP-vel fertőzött területek kockázati besorolását is.

Négy „szivaros” autó tele tejjel

Ökrösfogat kezdte a szarvasmarha tenyészállat felvezetés mentét, őket követték a szürkemarhák, a holstein-frízek, a magyartarkák, a jerseyk, a braunvieh-k, a limousin és blonde d’ aquitaine-ek … a szarvasmarha tenyészállat felvezetésen Hódmezővásárhelyen. A pazar díjnyertes állatok felszalagozva vonultak rozettadíszes fejükkel.

Ledér, Kató, Cérna és mások

Furioso, gidrán, nóniusz, lipicai, magyar hidegvérű és más lófajtákat mutattak be a tenyészállat felvezetésen a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon Hódmezővásárhelyen az elkerített zöld gyepen. A közönség a lelátón, illetve a bekerített terület korlátaira támaszkodva figyelte a kecses mozgású állatokat és a program vezetője szavait.