Back to top

Méhészet: Téli dilemma

A kanadai tél már november végén, december elején szilárdan megvetette a lábát. Országszerte komoly havazások voltak, ami már nem fog elolvadni idén áprilisig, ez csak akkumulálódik. A méhcsaládok vastag hóréteggel borított kaptárakban várják a tavaszt, látszólag tétlenül (lásd fotó), de mi tudjuk, hogy ez nem így van.

Ez a téli nyugalom nem érvényes a méhészeti ágazatra, főleg a vezetőségre, „nagybani” méhészekre. Újabb gondok vetítik előre árnyékukat, nem mintha az eddigiek nem lettek volna elégségesek akár több évre is.

A világot markában tartó vírus-téma mellett látszólag egy ártatlan rövid kis hír szinte felforgatja a méhész ágazatot.

A Kanadai Légitársaság (Air Canada) közzétette, hogy beszünteti az élő állatok szállítását, mind nemzetközi, mind hazai járatain.

Sok méhész sem szentelt figyelmet ennek, nemhogy a nagyközönség, arra gondolván, hogy legalább a sok elkényeztetett kutyus, meg cica nem okoz plusz gondot az utazásnál. Ez mondjuk elég gond lehet az állatbarátoknak és a kedvencek tulajdonosainak, de az élő állatok közé tartoznak a méhek is. No nem úgy, hogy valaki kaptárat vinne az ölében, hanem a sok tízezres anyaimport válik egyszerre lehetetlenné, a világ legkülönbözőbb részéről, mint pl. Új-Zéland, Hawaii, Chile és hasonlók. Ezek nagy része olyan helyen van, hogy alternatív légitársaság nemigen jöhet szóba. Ha most nem is foglalkozunk azzal, hogy ez mit okoz azoknak, akik a kanadai exportpiacra voltak berendezkedve (dollármilliós nagyságrendekről van szó!),

csak a kanadai viszonylatot nézzük, ott is meglehetős fejtörést okoz ez a hirtelen támadt vákuum az anyaellátásban.

A probléma mélységének és összetettségének megértéshez egy kis történelmi áttekintés szükséges. A méhészek tudják, hogy az időjárás függvényében meghatározott mennyiségű mézre (most hagyjuk az alternatívákat) van szükség, hogy átteleljenek a méhek, mivel se nem „alszanak", se nem hibernálódnak. Ez Magyarországon kaptártípustól függően 20 kg körül alakul. Nálam Dél-Ontarióban (Langstroth kaptár), már 40 kg méz szükséges a sikeres átteleléshez. A kanadai ipari méhészkedés hazájában, Alberta és más préri-tartományokban ez közelebb van az 50-60 kg nagyságrendhez, lévén ott még keményebb, hosszabb a tél.

Ha belegondolunk, hogy milyen volt az idei méztermelés, akkor ez bizony igen szignifikáns mézmennyiség bármilyen mércével és pénznemben mérve is.

Mai áron számolva a fő exportpiacon, az USA-ban 3,40 dollár/kg körüli árat fizetnek a hordós mézért. 50 kg-mal számolva ez 170 dollárnak felel meg (~ 50 300 Ft).

Az ipari méhészek többezres (sőt tízezres) kaptárszámmal dolgoznak, tehát nem egy kis borravalóról van szó.

Ezért a hagyományos prériméhészkedés abból állt, hogy az utolsó pergetéskor leölték a méhállományt, s az utolsó cseppig kipergették a mézet. Pusztán érzelmi oldalról nézve ezt brutális dolognak lehet nevezni, de a hagyományos kasos méhészkedésnél sem volt ez másképp évszázadokon át. Egyébként, más háziállatoknál is a hasznosítás az állatok leölését jelenti legtöbb esetben.

Tavasszal aztán az USA déli államaiból importáltak söpört rajokat, melyeket az üres, de teljesen kiépített kaptárakba telepítettek. Mivel a méhek „berendezett" szálláshelyre érkeztek, nagyon hamar kifejlődtek, s teljes értékű családokként dolgozták végig a szezont. (A prérin az évi 200 kg/méhcsalád mézhozam megszokott.)

Üzleti oldalról nézve, a söpört raj ára 90-120 dollár között változik (~ 23 400-35 500 Ft), helytől, időtől függően, tehát a kipergetett téli élelem bőven fedezte a leölési veszteséget.

Ezen felül nem kellett vesződni a téliesítéssel (ami errefelé jóval több az egyszerű szűkítésnél), s elejét vehették a téli pusztulásnak is. Vagyis megfordítva, a 100%-os téli túlélés biztosítva volt, ami nem lebecsülendő az itteni télben.

Ennek aztán volt más egészségügyi előnye is. Az üres kaptárak a kemény télen teljesen átfagytak (sterilizálódtak), a lép nélküli söpört rajok parazitamentesítése és gyógykezelése is sokkal egyszerűbb volt. Ezzel persze megoldódott az anyacsere kérdése is, ami nagyban redukálta a potenciális rajzási gondokat is a szezon elején. Az atkaprobléma is egész másképp fest, ha nem kell átteleltetni a méheket, mert az atkakezelés próbája az áttelelés. Nem érdekes, mekkora az atkaállomány a szezon végén, a szárnydeformáló vírus se zavar sokat.

Egyszóval, praktikus oldalról nézve, nem volt ez megvetendő szisztéma.

Ennek a gyakorlatnak szintén egy apróságnak számító jelenség vetett véget: a Mexikó-USA határon megjelent egy új betolakodó - az afrikanizálódott méh. A kanadaiak azonnal lezárták a határokat minden méhimport előtt. Vagyis már akkor is ki voltak téve a méhészek olyan eseményeknek, ami egész kontinensnyi távolságra volt tőlük.

Ennek az lett a következménye, hogy a prériméhészek is megismerkedtek olyan fogalmakkal, mint téli élelem, téliesítés, téli veszteség, stb., ami nem kis részét teszi ki a gyakorlati méhészkedésnek. A méhészek tudják, hogy még az otthoni enyhe télben is ezt bizony tanulni kell.

Ennek következtében az enyhébb provinciákban (Ontario, British Columbia) fejlődésnek indult az eddig elhanyagolt anyanevelés, fészkes böngészett raj és söpört raj termelése.

A fejlődés nem volt gyors, még két évtized után sem tudott olyan szintre fejlődni, hogy ki tudja elégíteni az igényeket.

Ennek egyszerűen éghajlati korlátai vannak, nem szakmai.

Ez azonban elég volt ahhoz, hogy megossza az ország méhészeit, s meghiúsítsa azon törekvéseket, hogy feloldassák az importembargót. Ontario azzal érvel, hogy a déli határ megnyitása azonnal megölné a fejlődő anyanevelési ipart, míg a prérin, mivel nem jutnak elég anyához és rajhoz, meg akarják nyittatni a határt. A hivatalos érvelés azonban egyéb tényezőt is felvonultat az embargó fenntartásához, mint pár éve a kis kaptárbogár elterjedése az USA-ban. Igaz, Kanadában is megjelent (sőt véglegesnek tűnően megtelepedett az itteni kemény tél ellenére), így ez egyre gyengébb érvelésnek tűnik.

Az áldatlan állapotot távolabbi, legtöbbször egzotikus vidékről származó anyaimporttal próbálták megoldani, ami számtalan egyéb gondot is felvet,

mint pl. az évszaki eltolódás (észak-déli félteke), drasztikusan különböző klimatikus és környezeti viszonyok, stb. Ezzel együtt most ezek a csatornák is bedugulni látszanak, legalábbis bizonytalanná válnak a légitársaság jóvoltából, amire nem lehet egy ágazat jövőjét építeni. Sürgősen alternatívák után kellene nézni.

A szükséghelyzet komolyságára jellemző, hogy a Kanadai Méztanács (Canadian Honey Council) nem utasít el egyetlen lehetőséget sem. A minap értesített az Ontario Méhész Szövetség, hogy tavasszal megkezdik az ukrán(!) anyaimportot, amin igen meghökkentem. Szüleim és nagyszüleim háborús elbeszéléseiből nem úgy emlékszem, hogy az ukrán tél az enyheségéről és rövidségéről lenne nevezetes. Hogyan lesz ebből szezonkezdésre számottevő anyaellátás?

Mindenesetre elgondolkodtató, hogy az ukránok termelik a legolcsóbban a mézet egész Európában, világpiaci szereplőként tartják őket számon, s mégis bővítenek, diverzifikálnak, nem pedig ülnek a babérjaikon.

Ugyanakkor a sokkal jobb éghajlattal és természeti adottságokkal bíró Magyarország nem akar túllépni a legkevesebb profittal bíró, s egyben a legnagyobb piaci kiszolgáltatottságot jelentő méz tömegtermelésen. Sőt, bármilyen világpiaci sokkhatás sem bírja kimozdítani ebből a stagnálásból és elindítani a fejlődés útján, nem látszik semmilyen kezdeményezés se föntről lefelé, sem lentről fölfelé. Valahol azt a megállapítást olvastam, hogy az üzleti életben csak „annak van jövője, aki tervez magának egyet".

Csincsa Tibor

Ontario (Kanada)

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értéktőzsde: „Oldalazó” árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az április 9–15. közötti öt tőzsdenapon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica május–júliusi jegyzése 75 000, a novemberi 59 000 (–1000 forint), a decemberi 60 000 forint/tonna volt. A 2022. márciusi lejáratú terménnyel 61 500 (+1000 forint) a 2022. májusival 63 000 forint/tonnáért kereskedhettek.

Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság

Helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Méhészet: Őstermelők adózása 2.

Az ősszel elfogadott 2020. évi CXXIII. törvény az őstermelők adózását is új alapokra helyezte. A rendszer Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett felülvizsgálatát követően az új szabályozást teljesen új szempontok szerint alakították ki és vezették be 2021-től. Az előző írásomban ígértem, hogy a legtöbb őstermelő számára optimális adózási formát ismertetem a következő részben. Lássuk!

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Őrült méhsűrűség: Amerika „kenyeres kosarában”

A méhállományok egymás melletti összezsúfolása, az egy területre koncentrált nagy méhsűrűség sok veszéllyel jár együtt. Gondoljunk csak napjaink COVID19-fertőzésére, mely pillanatok alatt szétterjedt a világon. De a pandémia előtt is tudtuk, hogy például a menekülttáborok és a menedékhelyek a betegségek, a feszültség és a szociális problémák kirobbanásának táptalajai.

Hazai virágkertészet: Egyre nagyobb szükség lesz rá

Változások a technológiákban 2021 címmel szemináriumot szervezett a Flora Hungaria Nagybani Piac. A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat kizárólag online közvetítés formájában lehetett követni. Az előadók számára is szokatlan, fizikai közönség nélkül megrendezett esemény sok szakmai újdonságot tartogatott az érdeklődőknek.

Kihirdették az első Interwine díj eredményeit

Az elmúlt év rávilágított arra, hogy mennyire fontos az online jelentét. Egy jól működő honlap, lehetőleg webshoppal, ma már elengedhetetlen a vállalkozások számára – így van ez a borászatokkal is. A Hungarianwines.eu éppen ezért megszervezte az első Interwine díjat, a magyar borászatok és borkereskedések honlapjainak versenyét.