Back to top

Tápláló fényfürdő

Húszezer négyzetméteres póréhagyma-földből alkotott napelemes ledfényjátékot egy holland fénytervező művész, Daan Roosegaarde. A váltakozó kék, piros és ultraibolya (UV) megvilágításban fürdő mező varázslatos látványt nyújt éjszaka, de a megvilágítás meghatározott keveréke táplálja és védi is a növényeket.

A fénymező napközben ugyanúgy néz ki, mint bármely más mezőgazdasági terület, de éjszaka hatalmas műalkotássá alakul át.

Fotó: GROW/Ruben Hamelink and Daan Roosegaarde www.studioroosegaarde.net
A növény- és fotóbiológusokkal együttműködő Roosegarde arra építette a művészeti-mezőgazdasági-tudományos kísérletet, hogy a növények speciális megvilágítása hozzájárulhat a hatékonyabb növekedéshez, mivel lényegesen meghosszabbítja a napfényes órákat, amelyeket kapnak, az UV-fény egyes hullámhosszainak való rövid expozíció pedig a növényvédő szerek iránti igényt csökkentheti jelentősen. A tudományt és művészetet ötvöző projekttel a fejlesztő arra szeretné inspirálni a gazdálkodókat, hogy

használják bátrabban a fényt a növénytermesztésben, mert az - megújuló energiaforrásból - fenntarthatóbb lehet, mint a hagyományos növényvédelmi módszerek.

Jason Wargent professzor, a fotobiológia vezető szakértőjének számító BioLumic cég tudományos főigazgatója szerint a különböző fények GROW-ban alkalmazott meghatározott ötvözése

több mint ötven százalékkal fokozza a növények fejlődését és ugyanilyen mértékben járul hozzá a vegyszerhasználat csökkentéséhez.

A speciális ledeket már alkalmazzák az üvegházakban, és egyre elterjedtebbek a városi vertikális gazdaságokban is, a kutatók azonban úgy vélik, hogy a szabadföldi kertészeti kultúrák esetében is hatékonyan lehetne alkalmazni ezeket.

Fotó: GROW/Ruben Hamelink and Daan Roosegaarde www.studioroosegaarde.net
Daan Roosegaarde a hollandiai Lelystadban készítette el az első fénymezőt a holland Rabobank támogatásával. Az ország a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője, 65 milliárd euró gyümölcsöt, virágot, zöldséget, húst és tejterméket exportál évente. A Rabobank pedig az egyik legrégebbi holland bank, amely világszerte az élelmiszer- és agrárszektor szereplőire koncentrálja szolgáltatásait. A projektbe bekapcsolódott a Wageningen Egyetem és Kutatóközpont is, amely világszerte a legelismertebb intézmény az agrárképzésben. Az alkotó és ötletgazda művész azonban szeretné további negyvennégy országban megvalósítani a projektet, mindenhol a helyi sajátosságokhoz adaptálva.

Daan Roosegaarde, a Studio Roosegaarde alapítója a művészetet és a technikát ötvözi a városi környezet fejlesztésében, de ezúttal a mezőgazdaság előtt tiszteleg.

„Az időnk nagy részében észre sem vesszük azokat a hatalmas területeket a Földön, amelyek szó szerint táplálnak minket”

- olvasható a tervezőket és fejlesztőket foglalkoztató stúdió közleményben. A GROW viszont kiemeli a mezőgazdaság szépségét, valamint jelentőségét és a termelőket állítja középpontba.”

A projektet filmen is bemutatták az alkotók, világszerte hatalmas érdeklődést kiváltva. A videót a lenti youtube csatornán lehet megnézni, további részleteket a Studio Roosegaarde weboldalán lehet találni.

20,000m2 GROW by Roosegaarde highlights the beauty of agriculture. [Official Movie]

Daan Roosegarde szerint bár a GROW látványnak is álomszép, tudományosan és gazdaságilag sem utópia, hanem protópia, amely lépésről lépésre fejlődik. Ráadásul új értelmet ad az agrárkultúra szónak, hiszen a megművelt területet élő kulturális műalkotássá változtatja át.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Idénymunkások Németországban: nem sikerült rendezni egy fontos kérdést a spárgaszezon kezdetéig

Az eredeti bejelentés szerint a 15. héttől már érvényben kellene lennie a „70 napos szabály” 102 naposra hosszabbításának, azonban a Bundestag még nem hagyta jóvá, mert a kormánypártok nem tudnak megegyezni egy fontos részletkérdésben. Eközben a német gazdaszövetség változatlanul 115 napért száll síkra.

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

360 ezer diákkal egy hétig a fenntarthatóságról

Április 19-23. között hatodik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat Áder János online tanórájával kezdődött hétfő délelőtt. A Témahéten határon innen és túl több mint 1600 iskola 360 ezer diákja foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével.

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az "álkirálynői" státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba - állapították meg a kutatók.

Hazai virágkertészet: Egyre nagyobb szükség lesz rá

Változások a technológiákban 2021 címmel szemináriumot szervezett a Flora Hungaria Nagybani Piac. A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat kizárólag online közvetítés formájában lehetett követni. Az előadók számára is szokatlan, fizikai közönség nélkül megrendezett esemény sok szakmai újdonságot tartogatott az érdeklődőknek.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

Középiskolai tankönyv készült a fenntarthatóságról

Zöld Föld címmel tankönyv készült a kilenc-tizedikesek számára a fenntarthatóságról, amely az első lépés lehet afelé, hogy az ökológia önálló tantárggyá váljon. Egyebek mellett erről beszélt Áder János köztársasági elnök az idei Fenntarthatósági Témahetet megnyitó online tanórán.