Back to top

Egyedül küzd a senki földjén, kétszáz sugárfertőzött szarvasmarhát gondoz

A tíz évvel ezelőtti fukusimai nukleáris baleset óta gazdasági megfontolásból semmi értelme nincs, hogy megtartsa húsmarha-állományát Masami Yoshizawa, ő mégis életben tartja az állatokat, így tiltakozva az atomenergia-biznisz ellen. A Spiegel mutatta be a magányos harcost.

Atomenergia-ellenes tüntetés Berlinben a fukusimai katasztrófa után 2011 márciusában
Fotó: Wikimedia Commons / fotografiona
A fukusimai atomerőműnél történt szerencsétlenség totálisan ellehetetlenítette a japán Masami Yoshizawát 2011-ben, hiszen

gazdasága mindössze 14 kilométerre fekszik a nukleáris baleset helyszínétől,

állatai sugárfertőzöttek lettek, a húsuk ennélfogva értékesíthetetlen. A katasztrófa után a kormány elrendelte, hogy minden érintett állatot le kell vágni, tetemüket pedig a többi radioaktív hulladékkal együtt eltemetni. Masami Yoshizawa azonban ezt megtagadta, és azóta is egyedül él a senki földjén az állatokkal. Sőt, nem is csak a sajátjaival, mert a terület evakuálása után végigjárta a területet, és a szomszédok által magára hagyott jószágot is magához vette, így összesen 233 szarvasmarhát gondoz.

„Szimpla politikai véleménynyilvánítás, így fejezem ki a reményemet, hogy egyszer majd eljön az atomenergia nélküli világ”, fogalmazott a gazdálkodó. „Nem a pénzről szól a dolog. Egyszerűen úgy gondolom, hogy nem hiábavaló a küzdelmünk, és igenis lesz értelme annak, ha az állataim hosszú életet élnek, és végig emlékeztetnek rá, hogy mi történt velük”

– mondja, és hogy mindennek nyomatékot adjon,

havonta egyszer egyszemélyes tüntetést is tart  egy autóplatóra erősített tehénmakett kíséretében

az energetikai vállalat, a Tepco irodaháza előtt,

Az állatállomány fenntartása évente mintegy 74 ezer USA-dollárba kerül, javarészt adományokból finanszírozza. Kapott az államtól is kompenzációt, ám ezzel szemben vannak fenntartásai, mert úgy véli, hogy az állam a pénzosztással egyben le is kívánja rázni a rendszer ellen tüntetőket. Ő mindenesetre kitart, egyedül az állammal szemben, amely még mindig el kívánja távolítani a „zavaró” szarvasmarhákat. Ha kell, a következő tíz évet is kihúzza így, nyilatkozta a japán gazda a Spiegelnek.

MMG Direkt

Elindult a Magyar Mezőgazdaság új műsora, az MMG Direkt. Ezen a héten a Rádi testvérekkel beszélgettünk arról, hogy növénynemesítőként, generációváltókként milyen tapasztalataik vannak a hazai agráriumban. A teljes adást holnap, 2021.04.07-én nézheti meg a youtube csatornánkon.

De már most bepillanthat a beszélgetésbe – MMG Direkt röviden:

MMG - Direkt röviden | Kukoricanemesítő akarok lenni! Az meg micsoda kisfiam? | Teljes adás holnap!

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára – nyilatkozta húsvét előtt a Hússzövetség elnöke. A húsiparban, de hozzátehetjük a tejipart és a baromfiipart is, emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

A Csatorna-szigetek marhái

A La Manche-csatornában fekvő Csatorna-szigetek nemcsak arról híresek, hogy Victor Hugo itt töltötte száműzetését, de innen származnak a világ legkiválóbb tejelő marha fajtái, a jersey és guernsey.

Ki lehet váltani az antibiotikumokat gyógynövényekkel?

Ma még az a napi rutin, hogy ha bármi probléma adódik az állatokkal, akkor antibiotikumot adnak nekik, de a kistermelőknek is számolniuk kell azzal, hogy előbb-utóbb korlátozzák ezek használatát. Dr. Mézes Miklós akadémikust, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanárát, a Takarmánybiztonsági tanszékvezetőjét kérdeztük a Kistermelők Lapja áprilisi számában.

Az esőerdők második legnagyobb pusztítója az Európai Unió

A Természetvédelmi Világalap felmérése és elemzése szerint közvetve az Európai Unió a második legnagyobb pusztítója az esőerdőknek azzal, hogy olyan fogyasztási cikkekre tart igényt nagy mennyiségben, ami az erdők kivágásához vezet.

Kolozsvári kutatók szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.

Végveszélybe kerülhetnek a Duna tokhalfajai az orvhalászat miatt

Egyes példányok akár több mint hétméteresre is megnőhetnek, tömegük pedig meghaladhatja az egy tonnát. A tokhalkaviár ára az egekben van.

Meglovasították a világ legnagyobb nyulát, aki nemcsak rémisztően hatalmas, de nagyon öreg is

Szombat éjjel otthonából lopták el a 2010-ben hivatalosan is a világ legnagyobb nyulaként elismert, Darius nevű német óriásnyulat, akinek gazdája most 1000 fontot ajánlott fel annak, aki visszajuttatja hozzá az állatot.