Back to top

Egyedül küzd a senki földjén, kétszáz sugárfertőzött szarvasmarhát gondoz

A tíz évvel ezelőtti fukusimai nukleáris baleset óta gazdasági megfontolásból semmi értelme nincs, hogy megtartsa húsmarha-állományát Masami Yoshizawa, ő mégis életben tartja az állatokat, így tiltakozva az atomenergia-biznisz ellen. A Spiegel mutatta be a magányos harcost.

anti-atomkraft-demonstration_berlin_2011-03-26_2.jpg

Atomenergia-ellenes tüntetés Berlinben a fukusimai katasztrófa után 2011 márciusában
Fotó: Wikimedia Commons / fotografiona
A fukusimai atomerőműnél történt szerencsétlenség totálisan ellehetetlenítette a japán Masami Yoshizawát 2011-ben, hiszen

gazdasága mindössze 14 kilométerre fekszik a nukleáris baleset helyszínétől,

állatai sugárfertőzöttek lettek, a húsuk ennélfogva értékesíthetetlen. A katasztrófa után a kormány elrendelte, hogy minden érintett állatot le kell vágni, tetemüket pedig a többi radioaktív hulladékkal együtt eltemetni. Masami Yoshizawa azonban ezt megtagadta, és azóta is egyedül él a senki földjén az állatokkal. Sőt, nem is csak a sajátjaival, mert a terület evakuálása után végigjárta a területet, és a szomszédok által magára hagyott jószágot is magához vette, így összesen 233 szarvasmarhát gondoz.

„Szimpla politikai véleménynyilvánítás, így fejezem ki a reményemet, hogy egyszer majd eljön az atomenergia nélküli világ”, fogalmazott a gazdálkodó. „Nem a pénzről szól a dolog. Egyszerűen úgy gondolom, hogy nem hiábavaló a küzdelmünk, és igenis lesz értelme annak, ha az állataim hosszú életet élnek, és végig emlékeztetnek rá, hogy mi történt velük”

– mondja, és hogy mindennek nyomatékot adjon,

havonta egyszer egyszemélyes tüntetést is tart  egy autóplatóra erősített tehénmakett kíséretében

az energetikai vállalat, a Tepco irodaháza előtt,

Az állatállomány fenntartása évente mintegy 74 ezer USA-dollárba kerül, javarészt adományokból finanszírozza. Kapott az államtól is kompenzációt, ám ezzel szemben vannak fenntartásai, mert úgy véli, hogy az állam a pénzosztással egyben le is kívánja rázni a rendszer ellen tüntetőket. Ő mindenesetre kitart, egyedül az állammal szemben, amely még mindig el kívánja távolítani a „zavaró” szarvasmarhákat. Ha kell, a következő tíz évet is kihúzza így, nyilatkozta a japán gazda a Spiegelnek.

MMG Direkt

Elindult a Magyar Mezőgazdaság új műsora, az MMG Direkt. Ezen a héten a Rádi testvérekkel beszélgettünk arról, hogy növénynemesítőként, generációváltókként milyen tapasztalataik vannak a hazai agráriumban. A teljes adást holnap, 2021.04.07-én nézheti meg a youtube csatornánkon.

De már most bepillanthat a beszélgetésbe – MMG Direkt röviden:

MMG - Direkt röviden | Kukoricanemesítő akarok lenni! Az meg micsoda kisfiam? | Teljes adás holnap!

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fiókarekord parlagi sasoknál

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei a napokban végzik a parlagisas-fészkek közös éves ellenőrzését az Igazgatóság teljes működési területén.

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. is részt vesz az ország megtisztításában

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. támogatást nyert az ITM által kiírt, az illegális hulladéklerakók felszámolása érdekében létrehozott „Tisztítsuk meg az Országot!" Projekt 2020. évben megvalósítandó I. üteme tárgyú pályázati felhíváson, amelynek lebonyolítója (támogatója) az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. A támogatás értéke 9.659.076 forint, a projekt ideje: 2020. október 1. – 2021. május 31.

Tovább bővül a nemzeti parkok kínálata a fejlesztéseknek köszönhetően

Rendkívüli volumenben valósulnak meg fejlesztések a nemzeti parkokban, melyeknek köszönhetően idén tovább bővül az igazgatóságok kínálata és javul a természeti környezet állapota is. Számos bemutatóhely környezete szépül meg, emellett új kiállítások, tanösvények várják az érdeklődőket, valamint 3 új látogatóközpont is megnyitja kapuit idén.

Műanyag szívószál helyett

Az egyszer használatos műanyag szívószálak használatát 2021-ben betiltják Európában, úgyhogy helyettesítő anyagokat keresnek a kiváltásukra.

Hogyan segíthet a legeltető marhatartás a globális felmelegedés enyhítésében?

Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri széndioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében.

Csíphet, haraphat, karmolhat - Veszélyes társállatok?

Igaz, nem tekinthető kőbe vésett szabálynak, de nagyjából mégis igaz: minél régebb óta tenyésztünk valamilyen állatot, annál szelídebb lesz. Érdekes módon ez éppen a kutyára nem mindig igaz, hiszen kirándulásaink során a farkastól sokkal kevésbé kell tartanunk, mint az erdőben falkában kódorgó gazdátlan kutyáktól.

Nagy pusztítást vittek véghez a tasmán ördögök egy ausztrál sziget madárvilágában

A BBC News beszámolója szerint a veszélyeztetett erszényes faj példányait 2012-ben telepítették le a Tasmániától keletre fekvő Maria-szigeten, hogy megvédjék őket a halálos daganatos betegségtől, amely miatt már szinte kipusztultak.

A biogazdálkodás képes lehet ellátni Európát 2050-re

Meg lehetne valósítani Európában egy biogazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszerrendszert, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) tudósai szerint.

Terelőkutya 8 millió forintért - egy ausztrál csodaeb

Világrekordot jelentő 35 200 ausztrál dollárért (7,8 millió forint) kelt el egy ausztrál kelpie egy hétvégi online munkakutya aukción.

Műanyaghulladékokon utazva szelik át az óceánokat a betolakodó fajok

Az óceánokban felhalmozódott műanyaghulladékokon utazva tesznek meg hatalmas távolságokat a betolakodó fajok, amelyek aztán súlyos fenyegetést jelenthetnek az őshonos állatokra és növényekre, ha megvetik lábukat egy-egy új területen.