Back to top

Egyedül küzd a senki földjén, kétszáz sugárfertőzött szarvasmarhát gondoz

A tíz évvel ezelőtti fukusimai nukleáris baleset óta gazdasági megfontolásból semmi értelme nincs, hogy megtartsa húsmarha-állományát Masami Yoshizawa, ő mégis életben tartja az állatokat, így tiltakozva az atomenergia-biznisz ellen. A Spiegel mutatta be a magányos harcost.

Atomenergia-ellenes tüntetés Berlinben a fukusimai katasztrófa után 2011 márciusában
Fotó: Wikimedia Commons / fotografiona
A fukusimai atomerőműnél történt szerencsétlenség totálisan ellehetetlenítette a japán Masami Yoshizawát 2011-ben, hiszen

gazdasága mindössze 14 kilométerre fekszik a nukleáris baleset helyszínétől,

állatai sugárfertőzöttek lettek, a húsuk ennélfogva értékesíthetetlen. A katasztrófa után a kormány elrendelte, hogy minden érintett állatot le kell vágni, tetemüket pedig a többi radioaktív hulladékkal együtt eltemetni. Masami Yoshizawa azonban ezt megtagadta, és azóta is egyedül él a senki földjén az állatokkal. Sőt, nem is csak a sajátjaival, mert a terület evakuálása után végigjárta a területet, és a szomszédok által magára hagyott jószágot is magához vette, így összesen 233 szarvasmarhát gondoz.

„Szimpla politikai véleménynyilvánítás, így fejezem ki a reményemet, hogy egyszer majd eljön az atomenergia nélküli világ”, fogalmazott a gazdálkodó. „Nem a pénzről szól a dolog. Egyszerűen úgy gondolom, hogy nem hiábavaló a küzdelmünk, és igenis lesz értelme annak, ha az állataim hosszú életet élnek, és végig emlékeztetnek rá, hogy mi történt velük”

– mondja, és hogy mindennek nyomatékot adjon,

havonta egyszer egyszemélyes tüntetést is tart  egy autóplatóra erősített tehénmakett kíséretében

az energetikai vállalat, a Tepco irodaháza előtt,

Az állatállomány fenntartása évente mintegy 74 ezer USA-dollárba kerül, javarészt adományokból finanszírozza. Kapott az államtól is kompenzációt, ám ezzel szemben vannak fenntartásai, mert úgy véli, hogy az állam a pénzosztással egyben le is kívánja rázni a rendszer ellen tüntetőket. Ő mindenesetre kitart, egyedül az állammal szemben, amely még mindig el kívánja távolítani a „zavaró” szarvasmarhákat. Ha kell, a következő tíz évet is kihúzza így, nyilatkozta a japán gazda a Spiegelnek.

MMG Direkt

Elindult a Magyar Mezőgazdaság új műsora, az MMG Direkt. Ezen a héten a Rádi testvérekkel beszélgettünk arról, hogy növénynemesítőként, generációváltókként milyen tapasztalataik vannak a hazai agráriumban. A teljes adást holnap, 2021.04.07-én nézheti meg a youtube csatornánkon.

De már most bepillanthat a beszélgetésbe – MMG Direkt röviden:

MMG - Direkt röviden | Kukoricanemesítő akarok lenni! Az meg micsoda kisfiam? | Teljes adás holnap!

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növény válasza a kártevőkre

A növényevő rovarok rendszerint a szájszervükön keresztül juttatják különféle emésztőenzimjeiket az elfogyasztani kívánt növényi részekre. Amikor a növények érzékelik a szájváladékban található vegyületeket, elkezdenek védőmolekulákat, fehérjéket és speciális metabolitokat termelni, hogy inaktiválják a rovar emésztőfehérjéit, megakadályozva, hogy az állat tápanyaghoz jusson belőlük.

Új fejezet kezdődik a „juh és kecskehús” ágazatban

Hivatalosan is elismert szakmaközi szervezetté vált a „juh és kecskehús” ágazatban a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület. Az erről szóló dokumentumot június 16-án adta át az agrártárca helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás az egyesület elnökének dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak.

A beporzó rovarok fontosságára hívják föl a figyelmet Szegeden

Egy fűtőmű falát díszítő virágos rétet ábrázoló, ötszáz négyzetméteres falfestménnyel hívják föl a figyelmet a beporzó rovarok fontosságára a figyelmet Szegeden, a Mondolo Egyesület és a Szegedi Távfűtő Kft. Városmetamorfózis elnevezésű kezdeményezésének részeként méhlegelőket és méhecskehoteleket is kialakítottak a városban.

Lúdágazati körkép - Csökkenő kereslet és termelés

A hazai víziszárnyas-ágazat folyamatosan a talpon maradásért küzd. A termelékenységet befolyásolta a madárinfluenza-járvány, emellett a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó korlátozások is visszavetették a lúdágazat termelését.

Egészséges egerek születtek kozmikus sugárzásnak kitett spermából

Egészséges utódok jöttek a világra csaknem hat éven át nagy mennyiségű kozmikus sugárzásnak kitett egérspermából - számoltak be eredményeikről japán kutatók a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Műanyaghulladékokon utazva szelik át az óceánokat a betolakodó fajok

Az óceánokban felhalmozódott műanyaghulladékokon utazva tesznek meg hatalmas távolságokat a betolakodó fajok, amelyek aztán súlyos fenyegetést jelenthetnek az őshonos állatokra és növényekre, ha megvetik lábukat egy-egy új területen.

Gümőkór egy Veszprém megyei húsmarhaállományban

Gümőkór fertőzöttséget igazoltak május végén egy Veszprém megyei állattartó telepen a helyi hatóság és a Nébih szakemberei. A fertőzésre a vágóhídi, hatósági állatorvos felügyeleti rendszer vizsgálatai alapján derült fény, melyek azt is szavatolják, hogy fertőzött állat húsa közfogyasztásra nem kerülhet. A fertőzés forrását vizsgáló járványügyi nyomozás folyamatban van.

Biomarha. Majdnem…

Natura 2000-es területen olyan szigorú feltételek betartása mellett lehet csak gazdálkodni, ahol gyakorlatilag elképzelhetetlen a biogazdálkodáson kívül mást folytatni.

Lángokban áll Oroszország leghidegebb régiója

Hatalmas területen égett a tőzeg a sarkvidéki Jakut földön tavaly tavasszal és nyáron, a lángok újra feléledtek, és több tízezer hektáron pusztít a tűz, ami településeket fenyeget.

Csatornába esett kiskacsákat mentettek ki a közutasok

Víznyelő rácsába ragadt egy csoportnyi kiskacsa még múlt vasárnap Egerben. Riasztották is a Magyar Közút dolgozóit, akik végül kimentették őket a fogságból.