0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Helytállás járvány idején

Ma már senkinek nem lehetnek kétségei afelől, hogy a mezőgazdaság stratégiai ágazat. A magyar agrárium több mint 20 millió ember ellátására képes, így a tavalyi pánikszerű felvásárlás rohama sem tudta kimeríteni a készleteit. Olyannyira nem, hogy élelmiszergazdasági exportunk növekedési pályán maradt, tehát makrogazdaságilag is meghatározó jelentősége van.

A lapunknak adott interjúban Nagy István agrárminiszter megköszönte a gazdáknak a helytállást, és biztosítja őket arról, hogy Magyarország Stratégiai Tervének elfogadása esetén a 2023 utáni EU-s költségvetésben rendelkezésünkre álló vidékfejlesztési források legalább felét mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésre fordítjuk. A teljes élelmiszeripar modernizációja és a mezőgazdaság precíziós gazdálkodásra való átállítása a cél.

A járvány harmadik hulláma Európa-szerte erősebbnek bizonyul az eddigieknél. A tavaszi munkák időszakában vagyunk, és húsvét előtt. Milyen hatással van a pandémiás helyzet a mezőgazdaságra, az élelmiszer-ellátásra?

– A koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt is folyamatos és biztosított a hazai élelmiszer-ellátás.

A jelenleg érvényben lévő korlátozó intézkedések annak figyelembevételével születtek, hogy a mezőgazdasági termeléshez, állattartáshoz és élelmiszer-előállításhoz feltétlenül szükséges üzletek nyitva maradhassanak,

illetve a termelést biztosító szolgáltatások is elérhetőek legyenek. Így a mezőgazdasági és erdészeti tevékenység elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat és eszközöket árusító boltok nem zárnak be. Emellett az állateledelt, állatgyógyszert vagy takarmányt forgalmazó üzletek, továbbá a palántát vagy műtrágyát értékesítő egységek is nyitva maradhatnak. A veszélyhelyzeti szabályok figyelembevételével ugyancsak nyitva lehetnek a napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszerüzletek és a piacok is.

A hazai élelmiszer-termelés eddig is sikeresen vette az akadályokat, az alapanyag-előállítástól kezdve a logisztikáig az élelmiszeripar minden szegmense megfelelően működik, így az esetlegesen megnövekvő vásárlói igényeket most is ki tudjuk elégíteni.

Kijelenthető, hogy a termelők helytállása az agráriumot stratégiai ágazattá emelte.

A gazdák helytállásáért köszönettel tartozunk, áldozatos munkájuknak és szorgalmuknak köszönhetően ugyanis a legnehezebb időszakban is friss és egészséges élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira.

A gazdák már tavaly is rendkívüli körülmények között dolgoztak, ennek ellenére a statisztikai adatok a termelékenység javulását és az ágazat exporttöbbletét mutatják. Miként alakultak ezek a számok?

– A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, makrogazdasági jelentősége tehát meghatározó. Az elmúlt években az agrárgazdaság a nemzetgazdaság pozitív egyenlegének harmadát-felét biztosította. Az agrárexport tavaly 9563,4 millió euró volt, 2,3 száza­lék­kal meghaladva a 2019. évi értéket.

A 6358,1 millió eurós agrárimport 0,9 százalékkal emelkedett 2019-hez képest, a külkereskedelmi többlet 5,3 százalékkal növekedett.

Több éves távlatban látványosan növekedett az export és az egyenleg. Tíz év alatt, 2010 és 2020 között az agrárexport 63,7 százalékkal, az egyenleg 50,3 százalékkal bővült. Az agrártermékek aránya a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből 55,3 százalékot tett ki tavaly, az agrárgazdaság 3205,3 millió euróval járult hozzá a nemzetgazdaság 5795 millió eurós többletéhez. Az agrárexport 2020. évi növekedéséhez meghatározó mértékben a gabonafélék (kukorica, búza), a különböző ehető készítmények (étrendkiegészítők, jégkrém), a zöldség-­gyümölcs készítmények és az italok, szesz, ecet (elsősorban bor és ízesített ásványvíz) kivitele járult hozzá.

Az előző évhez, 2019-hez képest leginkább a húsok (meghatározóan a baromfihús), az egyéb állati termékek (toll, szőr) és az olajos magvak kivitele csökkent.

Jelen helyzetben milyen kormányzati intézkedések segítették és segítik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplőit?

– Az Agrárminisztérium a gazdaságvédelmi akcióterv részeként kidolgozta a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programot, amelynek keretében a kormány vissza nem térítendő támogatás formájában mintegy 25 milliárd forint többletforrást biztosított a koronavírus-­járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak. Az agráriumban a gazdaság helyzetének stabilizálása és a munkahelyek megmentése mellett fontos cél volt az élelmiszer-termelési kapacitások védelme, a 12 meghirdetett kiírásra több mint 35 ezer kérelem érkezett.

A koronavírus-járvány miatt középpontba kerültek a hazai termékek, és több fogyasztásösztönző kampányt is tartottunk.

A Vidékfejlesztési Program számos beruházási pályázati felhívása az állattartó, állattenyésztő gazdaságok versenyképességének javítására, illetve az ágazat fejlesztésére, támogatására fordított kiemelt figyelmet. A 2020. augusztus 29-én megjelent „VP2-4.1.1-20 Állattartó telepek fejlesztésének támogatása” című, állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázati felhívás az állattenyésztés valamennyi ágazata számára támogatási lehetőséget kínált állattartó telepi épületek, építmények építésére és korszerűsítésére, különböző eszközök, gépek beszerzésére, az energiafelhasználás csökkentését célzó korszerűsítésekre, a megújuló energia felhasználására irányuló technológiák alkalmazására, sőt, akár új állattartó telepek komplex kialakítására. A támogatási kérelmek benyújtására 2020. október 1-jétől november 3-ig volt lehetőség, és óriási volt az érdeklődés iránta.

A november 3-i lezárásig 749 kérelem érkezett be, 330 mil­liárd forint igényelt támogatási összeggel.

Ütemesen halad a pályázatok feldolgozása, áprilistól folyamatosan megszületnek a döntések.

A különböző járványos állatbetegségek állattartó telepeken való megjelenésének kockázata számos technológia alkalmazásával csökkenthető. Ezek beszerzésének és kiépítésének az elősegítése a célja a 2020-ban megjelent, jelenleg felfüggesztett „Baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztése” című felhívásnak. A felhívás a járványügyi kockázatok által leginkább sújtott, de fejlesztésekkel a leghatékonyabban védhető telepekkel rendelkező sertés- és baromfi ágazat számára kínált támogatási lehetőséget. Erre összesen 349 kérelem érkezett 5,4 milliárd forint igényelt támogatási összeggel, és eddig 289 kérelmet támogattunk, 3,9 milliárd forint forráslekötéssel. Ebből a sertéstartók mintegy 2,5 milliárd forint támogatásban részesültek.

A támogatás iránt nagy érdeklődés volt tapasztalható, amit jól mutat, hogy az eredetileg 2 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett kiírás kapcsán immár közel 4 milliárd forint támogatást hagyott jóvá az irányító hatóság.

Bár az új KAP rendeletei még mindig nem ismertek, a magyar kormány már meghozta azt a döntést, hogy a nemzeti társfinanszírozás mértékét az Európai Unióban adható maximumára emeli. Van-e hasonló példa Európában?

– Történelmi léptékű döntést hozott a magyar kormány, amikor úgy döntött, hogy 17,5 százalékról 80 százalékra emeli a nemzeti társfinanszírozást, az Európai Unióban adható maximumára. Európában nincs példa hasonlóra, nem is volt, és a közeljövőben sem lesz. Mi vagyunk az egyedüliek, akik így döntöttek. A magyar kormány 2010 óta azt vallja, hogy a vidék megerősödése számos előnyt és lehetőséget hordoz magában. Felismertük, hogy a helyi gazdaságok erősödése megtartó erővel bír. Megélhetést találnak az emberek, a fiatalok sosem tapasztalt lehetőségekhez jutnak vidéken.

Ne feledjük, hogy a városi ember életminőségét a legjobban az befolyásolja, hogy milyen állapotban van a vidék, és ez összefügg környezetünk megóvásának kérdésével.

Ilyen célok mentén fog hasznosulni mindaz a forrás, amit az agráriumba és az élelmiszeriparba invesztálunk.

A hangsúly a helyi gazdaság és a vidék megerősítésén, valamint a magyar gazdák versenyképességének növelésén van. Számokban ez azt jelenti, hogy az elkövetkező 7 évben 4265 milliárd forintot fordítunk a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és a magyar élelmiszeripar fejlesztésére. Ezzel megháromszorozzuk a 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Program forrásait és megújítjuk a vidéki Magyarországot.

A Közös Agrárpolitika másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3272 milliárd forintnak megfelelő, 100 százalékban uniós forrással segítjük a hazai mezőgazdasági szereplőket.

Az Európai Zöld Párt a közép-kelet-európai országok mezőgazdasági rendszerét támadta a napokban. Mi a válaszuk a jelentésre?

– Magyarország agrárminisztereként méltánytalannak tartom azt a hazugságcunaminak is nevezhető 82 oldalas beszámolót, ami a Közös Agrárpolitika jelenlegi tárgyalási szakaszában egyértelműen a biztonságos, jó minőségű élelmiszert előállító, és családjuk napi megélhetését a mezőgazdaságból szerző magyar és európai gazdálkodókat segíteni kívánó európai agrárpolitika, a vidék ellen irányul. Ez a támadás összhangban áll az európai zöld pártok többi hasonló „offenzívájával”. A jelentésben szereplő, Magyarországot érintő általánosító megállapítások éppen csak azokra a tényekre nem térnek ki, amelyek egyértelműen visszaigazolják annak eredményét, ahogyan a Fidesz–KDNP-kormány a kis és közepes méretű gazdálkodók javára alapvetően megváltoztatta a korábbi szocialista-liberális kormányzat által 2002 és 2010 között kialakított, egyértelműen a nagyüzemi lobbi számára kedvező birtokpolitikai és támogatási rendszert. Ez a változtatás a korábbi ciklushoz képest sokkal kedvezőbb környezetet teremtett számukra, és amit, ha nem így lenne, nem támogatott volna az elmúlt 10 évben valamennyi érdemi kis és közepes gazdaságokat tömörítő agrárszakmai szervezet.

A szerzők arra sem vették a fáradságot, hogy utánanézzenek a valós adatoknak.

Míg Magyarországon 2010-ben 2,5 millió hektáron gazdálkodtak egyéni gazdaságok, addig 2019-ben már több mint 3,2 millió hektáron, ami a mezőgazdasági terület 61 százaléka. Az 1000 hektárnál nagyobb gazdaságok földterülete 2010 és 2018 között – a kormány agrárpolitikájával összhangban – közel egyharmadával csökkent, míg a 20 és 200 hektár közöttiek 12 százalékkal, a 200 és 500 hektár közöttiek pedig 28 százalékkal nagyobb mezőgazdasági területet használtak, mint 2010-ben. Örömteli, hogy a családi gazdaságok így meg tudtak erősödni az elmúlt évtizedben.

A tények magukért beszélnek: a még meglévő állami földek közel 85 százalékát ma már természetes személyek, őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők művelik.

Nem véletlen, hiszen az állami földvagyonnal való gazdálkodás keretében 2015–2016-ban lezajlott Földet a gazdáknak! programban a regisztrált magyar földművesek 30 százaléka, közel 30 ezer személy szerzett földtulajdont.

Az is tény, hogy az árverésen részt vevők 60 százaléka 50 hektár alatt, 50 százalékuk pedig 20 hektár alatt vásárolt, és mindössze az árverési vevők 9 százaléka vett 100 hektár feletti méretű földet. Tény az is, hogy a Földet a gazdáknak! program révén elsősorban helyben lakó földművesek juthattak földtulajdonhoz. Az elővásárlási rendszer alapján nem helyben lakó kizárólag abban az esetben szerezhetett földet, ha arra helyben lakó nem tartott igényt.

Azt a tényt is elhallgatják a jelentés készítői, hogy az Európai Unió tagországai közül Magyarország hozta meg Európában a legszigorúbb döntést azzal, hogy az 1200 hektár fölötti területek vonatkozásában az egységes területalapú támogatást már nem fizeti ki nagy gazdaságok számára, ezzel arányaiban messze a legnagyobb összeget elvonva tőlük az összes uniós tagállam között.

A jelentés nem tér ki arra a fontos tényre sem, hogy az agrártámogatások kifizetésénél Magyarország az egyik legszigorúbb és legkifinomultabb ellenőrzési rendszerrel rendelkezik,

ami nemcsak szigorú akkreditáción esett át, hanem az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék rendszeresen vizsgálja. Éppen ezért, aki a magyar agrártámogatási rendszert támadja, az a gazdáknak kedvező európai agrártámogatási rendszert szeretné kiforgatni az eddigi kereteiből.

Az osztatlan felszámolása

Az osztatlan közös földtulajdon felszámolása kapcsán bevezetett új földpolitikai szabályokról szólva Nagy István elmondta, az új szabályozás – a korábbi tapasztalatokból merítve – egy teljesen új rendszerre épül. Ez a tulajdonosokra bízza az ingatlanmegosztás módját. Nagy előrelépés, hogy a tulajdonosok a korábbi egyhangú, 100 százalékos többségtől eltérően, most már tulajdoni hányad alapján számított többségi döntéssel, tehát 50 százalék plusz egy szavazattal határozhatnak az ingatlan sorsáról. Az érintettek rendelkezésére bocsátottak egy osztóprogramot is, ami térképváltozatot és területkimutatást is készít. Ez alapján az önálló helyrajzi számmal nyilvántartott 1/1-es tulajdonban álló ingatlanok bejegyeztethetők a földhivatalnál. „Ezen kívül, a továbbiakban már nem lesz gátja a megosztásnak, ha valamelyik tulajdonostárs elérhetetlen” – mondta a miniszter.

Az osztatlan közös tulajdon meg­szüntetésével kapcsolatos informá­ci­ók megtalálhatók a Nemzeti Földügyi Központ honlapján (nfk.gov.hu/osztatlan). A témával kapcsolatban megfogalmazódó kérdésekkel kapcsolatban az NFK zöld számán [+36 (80) 310-111] és e-mail-címén (osztatlankozos@nfk.gov.hu) lehet érdeklődni.

Nem véletlenül nem emlegetik az ellenzéki és külföldi újságírók azt a tényt sem, hogy a mezőgazdasági fejlesztési források legalább 80 százaléka – a kormány saját, belső döntésének megfelelően – kis és közepes méretű gazdaságokhoz kerül a 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Programban, 2010 óta pedig összesen 2054,3 milliárd forint támogatást ítéltek meg a kis- és középvállalkozásoknak. Ennek 70 százalékát, mintegy 1435 milliárd forintot mikrovállalkozások kapták.

Ugyanakkor mi büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország – a közösségi jog határain belül – a legkedvezőbb feltételek mellett, évente 90 hektárig mintegy 25 ezer forint többlet területalapú támogatást fizet több mint 12 ezer fiatal agrárvállalkozónak.

Szintén nemzeti döntés alapján évente több tízezer legkisebb méretkategóriába tartozó gazdaság kap egyszerűsített feltételek mellett magasabb összegű átalánytámogatást.

A jelentés összeállítóinak azt üzennénk, amit, szerencsére, a magyar gazdák tudnak: Magyarországon évente mintegy 170 ezer gazdálkodó jut több száz milliárd forint uniós közvetlen támogatáshoz, és 2015 óta 216 ezer mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások által beadott kérelmet támogatunk a Vidékfejlesztési Program keretében. A magyar agrárpolitika gerincét a kis- és középgazdaságokat erősítő döntések és támogató intézkedések adják, amit a ténylegesen mezőgazdaságból élő gazdatársadalom értékel és elismer. A vidéki ember saját tapasztalatát nem az európai zöld pártok és magyarországi szövetségeseik agitprop anyagai, hanem a magyar valóság alakítja.

Milyen évre számít az idén? Milyen támogatásokkal, pályázatokkal tervezhetnek a gazdák?

– Április elején indul az egységes kérelem benyújtási időszaka, a gazdálkodóknak érdemes odafigyelni, hogy időben és pontosan be tudják majd nyújtani a Magyar Államkincstár felé.

Áprilistól júniusig pedig számos új, fontos beruházási pályázatot van módunk megjelentetni, ami óriási lehetőséget ad minden magyar gazdálkodó számára, a legkisebbektől a legnagyobbakig.

Első lépésként a kisebb, családi méretű állattartó gazdaságoknak és az ültetvényt telepíteni szándékozó kertészeti gazdaságoknak szánt fejlesztési források kiírásai jelennek meg áprilisban, és már több más felhívás mellett készül a terménytárolást és -szárítást, -tisztítást segítő technológiákat, az élelmiszerfeldolgozást segítő fejlesztési pályázat is. Ez utóbbi keretében a szektor vállalatai a kisebb és nagyobb beruházásokra külön-külön kiírt, összesen mintegy 250 milliárd forintra pályázhatnak, amit korszerűsítésre, hatékonyságnövelésre, innovációra és digitalizációra fordíthatnak. Ezzel egy, a rendszerváltás óta fennálló hibát hozunk helyre. Akkor elődeink ugyanezekkel a célokkal privatizálták ugyan a feldolgozóipari vállalatokat, ám a vevők inkább bezárták a cégeket, mert piac kellett nekik, és nem versenytárs.

MATE: a működési keretek és a tartalom korszerűsítése

Nagy István tagja a közelmúltban megalakított Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kuratóriumának. Mint lapunk kérdésére elmondta, az intézmény átalakítása alapítványi egyetemmé egyszerre jelenti a működési keretek és a tartalom korszerűsítését. Az új jogi forma egyértelműen tágabb mozgásteret, teljesebb körű önrendelkezést jelent. Ezzel párhuzamosan a nagyobb egység létrehozása érdemi lehetőség arra, hogy az egyetem kapacitásainak hatékonyabb összehangolása mellett a kapcsolatrendszere is látványosan kiszélesedjen, kiteljesedjen, nemcsak mennyiségi szempontból, hanem összetételében, minőségében is.

Az egyetem hatókörének növekedése az agrár-felsőoktatási képzőhelyek összeolvasztásán túl annak köszönhető, hogy az alapítvánnyá alakulás részeként ágazati kutatóintézetekkel és gazdasági társaságokkal bővült a portfóliója. Nagy Istvánnak meggyőződése, hogy a jövő egyik legnagyobb kihívása az, hogy a MATE mint tudáscentrum az ágazat valamennyi szegmensének szereplőjét képes legyen megszólítani, és együttműködést tudjon ajánlani a pályájukat kereső vagy építő fiataloknak, a már a „pályán lévő”, tapasztalt gazdáknak, szaktanácsadóknak, vállalkozásoknak és állami intézményeknek egyaránt.

A magas szintű gondolkodásnak a tudományos szféra keretein kívül az éles gyakorlati élethelyzetekben, a komoly gazdasági téttel járó döntések meghozatalában ugyanúgy jelen kell lennie, részt kell vennie. A miniszter szerint a MATE egyetemi létének elválaszthatatlan elemévé, tulajdonságává kell válnia ennek az egyetemességnek.

A MATE egyik legfontosabb küldetése az agráriumról alkotott kép újrafogalmazása, elsősorban a fiatalok körében. Nagy szükség volna rá, hogy a következő generáció stabil megélhetést ígérő, motiváló, modern kihívásokat kínáló lehetőségnek lássa az agrárpályát. Az egyetemnek vezető szerepet kell vállalnia a generációváltásban. Ez alapvető a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából, hiszen ha a gazdaságok utódlása nem tervezhető biztonsággal, az egész ország élelmiszer-ellátásának stabilitása veszélybe kerülhet.

Nagy István az intézményi megújulásban rövid távon az új szervezeti és működési keretek megszilárdítását tartja a legfontosabb feladatnak.

„Középtávon egy dinamikus minőségi fejlődést várok, egy olyan motiváló közeg és szervezeti kultúra fokozatos kifejlődését, amely vonzó lehetőség a fiatalok tehetségének, a bennük rejlő kíváncsiság és kezdeményezőkészség kibontakoztatására. Hosszú távon arra számítok, hogy a MATE körül egy stabil és szoros tudásmegosztó kapcsolatrendszer épül ki, ami a gyakorlat szereplőit is folyamatosan a számukra lényeges legkorszerűbb ismeretekkel látja el, beleértve a nemzetközi trendek, eredmények naprakész követését” – mondta Nagy István.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság