Back to top

A magyar agrárexport második legfontosabb terméke az állati takarmány

Az élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmányok árucsoport érte el - a gabonák után - a második legnagyobb exportárbevételt és külkereskedelmi aktívumot a 24 élelmiszeripari árucsoport közül 2020-ban - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentésében.

Az árucsoport exportárbevétele 1 százalékkal 962,3 millió euróra nőtt, importértéke 3 százalékkal 507,2 millió euróra csökkent 2020-ban az egy évvel korábbihoz képest, így külkereskedelmi aktívuma 6 százalékkal emelkedett.

A teljes mezőgazdasági és élelmiszeripari export értéke 2,3 százalékkal, az importé 0,9 százalékkal nőtt, az egyenleg 5,3 százalékkal javult 2020-ban: a kivitel 9563 millió euró, a behozatal 6358 millió euró, az agrárkülkereskedelem aktívum 3205 millió euró volt, 160 millió euróval több az előző évinél.

Az öt legnagyobb értékű árucsoport – a gabonafélék, az állati takarmányok, a húsfélék, az ital, szesz, ecet, valamint az egyéb ehető készítmények – részesedése a teljes agrárexportból 52 százalék volt.

Az elkészített állati takarmány és hobbiállat-eledel a második legnagyobb kiviteli értékű termék volt, exportja 698,3 millió eurót tett ki tavaly, 3,2 százalékkal haladta meg a 2019. évit.

A takarmányexport 77,1 százaléka az EU-ba irányult, a legfontosabb célpiac Románia (139,8 millió euró), Németország (62,8 millió euró), Lengyelország (49,2 millió euró), Olaszország (44,3 millió euró), illetve Franciaország (32,3 millió euró) volt.

A harmadik országok közül az Egyesült Királyságba (39,4 millió euró) és Ukrajnába (23,1 millió euró) került jelentős értékben állati takarmány Magyarországról. Emellett Oroszország, Szerbia, Törökország, Ausztrália, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Brazília és Svájc is importált magyar takarmányt 2020-ban, csakúgy, mint az előző évben.

Az elkészített állati takarmány és hobbiállat-eledel termékcsoport importértéke 3,3 százalékkal 320 millió euróra nőtt, importvolumene 4,1 százalékkal 364,4 ezer tonnára esett. A legnagyobb értékben Németországból (64,1 millió euró), Ausztriából (49,5 millió euró) és Lengyelországból (33,8 millió euró) érkezett takarmány az összesítés szerint.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Világbank 30 milliárd dollárt különít el az élelmiszerhiány megelőzésére

A Világbank a héten közölte, hogy 30 milliárd dollárt bocsát rendelkezésre az élelmezésbiztonsági válság megfékezésére, amelyet az Oroszország Ukrajna közötti háború veszélyeztet, és amely miatt a két ország gabonaexportjának nagy része leállt.

Nagy állományok fejése – még mindig a karusszel a nyerő

Jászladányban, a Jászföld Zrt. tehenészeti telepén jártunk. Az 1200-as holstein-fríz telepi létszámból 1030-1040 tehenet fejnek. Az út túloldalán levő istállóban növendékek és szárazon álló tehenek élnek. Összesen 2450 szarvasmarha található a telepen, a számuk a tervek szerint a jövőben tovább növekszik. A cél a legalább kétezres fejőstehén-létszám, amit az új fejőház kapacitása is elbír.

Dél-Európában később indult a szedés, nálunk a tavalyinál korábban lehet dinnye

A terület csökkentéséből és az időjárásból adódóan a dél-európai dinnyetermelő országokban az előző évinél kevesebb termést várnak. A korai szedések pedig egy-másfél hetet csúsztak. Nálunk is szűkült a terület, főként a Kelet-Magyarországon termesztett konstans fajtákból ültetnek kevesebbet. A hűvös áprilist követő májusi meleg hatására azonban június 20. körül már magyar görögdinnyét ehetünk.

Akácvirágzás csapadékhiánnyal

A hónapok óta tartó csapadékhiány tovább fokozódott az ország jelentős részén, egyre nő a aszályos területek kiterjedése. A helyzet javulására majd jövő keddtől van esély, amikor számottevő csapadék érkezhet, de ez egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az akác virágzik, de a száraz talaj, a várható nyárias meleg és többször szeles idő nem ideális a nektárképződésre, a virágzásra és a hordásra.

Magas kikötői díjak akadályozzák az ukrán gabonaexportot

A kikötői díjak gyors és indokolatlan emelkedésével szembesülnek a dunai kikötőkre szoruló ukrán gabonaexportőrök, miután az ország fekete-tengeri kikötőit Oroszország blokád alá vonta, jelentette be május elején az ukrán belügyminisztérium.

„Imádkozzunk esőért!”

Lényegesen magasabbak a tavaszi vetésű szemes kukorica, napraforgó és szója vetésterületei az elmúlt egy, illetve öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.

Hat különleges élelmiszer, mely népszerűbbé válhat a bolygó felmelegedésével

Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás befolyásolja azt, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energia bevitelének 80 százalékát, és kalóriáink mintegy felét búzából, kukoricából és rizsből nyerjük.

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Műholdas segítség aszálykárok enyhítésére

A Combit Számítástechnikai Zrt., az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem által alkotott konzorcium 756,55 millió forintos európai uniós támogatást nyert az aszálykárok enyhítését célzó fejlesztésre műhold segítségével.

A háború próbatétel elé állítja az agráriumot

Az agrár- és élelmiszer-gazdaság versenyképességének erősítésére átfogó fejlesztési javaslatcsomagot készít elő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a május 20-i kamarai választásokat követő időszakra - mondta el a Magyar Nemzetnek Győrffy Balázs. A kamara elnöke arról is beszélt, hogy az orosz-ukrán háború korábban nem látott próbatétel elé állította a termelőket.