Back to top

A magyar agrárexport második legfontosabb terméke az állati takarmány

Az élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmányok árucsoport érte el - a gabonák után - a második legnagyobb exportárbevételt és külkereskedelmi aktívumot a 24 élelmiszeripari árucsoport közül 2020-ban - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentésében.

Az árucsoport exportárbevétele 1 százalékkal 962,3 millió euróra nőtt, importértéke 3 százalékkal 507,2 millió euróra csökkent 2020-ban az egy évvel korábbihoz képest, így külkereskedelmi aktívuma 6 százalékkal emelkedett.

A teljes mezőgazdasági és élelmiszeripari export értéke 2,3 százalékkal, az importé 0,9 százalékkal nőtt, az egyenleg 5,3 százalékkal javult 2020-ban: a kivitel 9563 millió euró, a behozatal 6358 millió euró, az agrárkülkereskedelem aktívum 3205 millió euró volt, 160 millió euróval több az előző évinél.

Az öt legnagyobb értékű árucsoport – a gabonafélék, az állati takarmányok, a húsfélék, az ital, szesz, ecet, valamint az egyéb ehető készítmények – részesedése a teljes agrárexportból 52 százalék volt.

Az elkészített állati takarmány és hobbiállat-eledel a második legnagyobb kiviteli értékű termék volt, exportja 698,3 millió eurót tett ki tavaly, 3,2 százalékkal haladta meg a 2019. évit.

A takarmányexport 77,1 százaléka az EU-ba irányult, a legfontosabb célpiac Románia (139,8 millió euró), Németország (62,8 millió euró), Lengyelország (49,2 millió euró), Olaszország (44,3 millió euró), illetve Franciaország (32,3 millió euró) volt.

A harmadik országok közül az Egyesült Királyságba (39,4 millió euró) és Ukrajnába (23,1 millió euró) került jelentős értékben állati takarmány Magyarországról. Emellett Oroszország, Szerbia, Törökország, Ausztrália, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Brazília és Svájc is importált magyar takarmányt 2020-ban, csakúgy, mint az előző évben.

Az elkészített állati takarmány és hobbiállat-eledel termékcsoport importértéke 3,3 százalékkal 320 millió euróra nőtt, importvolumene 4,1 százalékkal 364,4 ezer tonnára esett. A legnagyobb értékben Németországból (64,1 millió euró), Ausztriából (49,5 millió euró) és Lengyelországból (33,8 millió euró) érkezett takarmány az összesítés szerint.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Műholdas segítség aszálykárok enyhítésére

A Combit Számítástechnikai Zrt., az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem által alkotott konzorcium 756,55 millió forintos európai uniós támogatást nyert az aszálykárok enyhítését célzó fejlesztésre műhold segítségével.

A háború próbatétel elé állítja az agráriumot

Az agrár- és élelmiszer-gazdaság versenyképességének erősítésére átfogó fejlesztési javaslatcsomagot készít elő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a május 20-i kamarai választásokat követő időszakra - mondta el a Magyar Nemzetnek Győrffy Balázs. A kamara elnöke arról is beszélt, hogy az orosz-ukrán háború korábban nem látott próbatétel elé állította a termelőket.

A magyar vetőmag-előállítás és termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye

Hazánk élen jár a vetőmag export tekintetében, és egyike a világ tíz legjelentősebb vetőmag-előállító országának - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és kirgiz partnere közötti együttműködési megállapodás aláírásán, kedden, Martonvásáron.

Nem túl biztató parlagfű-helyzetkép

Kedvezett az időjárás a parlagfű fejlődésének, felgyorsult a fejlődése, ideje beavatkozni, hogy ne súlyosbodjon el a helyzet. Az elhanyagolt, nem művelt területeken a gyomirtó szeres kezelés és a talaj bolygatásának mellőzése javasolt, füves területeken pedig a 3-4 centiméter magas kaszálás.

Vajdaságban idejében befejezték a tavaszi vetést

Jó hír, hogy a száraz időjárásnak köszönhetően idén időben sikerült elvégezni a tavaszi vetést a Vajdaságban és egész Szerbiában. A kukorica, a szója, a napraforgó és a cukorrépa szépen kikelt, és egyelőre nem szomjaznak. Rossz hír viszont, hogy az intenzív fejlődésben lévő őszi kalászosok és a virágzó repcevetések már hiányolják a nedvességet, a talaj alsó rétegeiből ugyanis hiányzik a víz. Másrészt az ukrajnai háború miatt nem tudni, mit hoz a holnap.

Nagygépek a földeken - nem csak hasznot hoznak

Az egyre nagyobb méretű traktorok, kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépeknek a súlya is tekintélyes. A leghatalmasabbak magasabbak, mint egy afrikai elefánt, és egy terménnyel teli kombájn akár 36 tonnát is nyomhat - ami egy kisebb elefántcsorda súlyának felel meg.

Reagált a Bank of England a globális búza- és étolajhiányra

Súlyos ársokkot okozó globális búza- és étolajhiány alakult ki az ukrajnai háború miatt, és az ebből eredő inflációs nyomás nagy része kívül esik a Bank of England monetáris eszköztárának hatókörén - mondta hétfőn a brit jegybank kormányzója.

Rovarok lehetnek a halak megmentői

Szakértők szerint az évszázad közepére nem lesz több hal a tengerekben. Hogy miért? Azt valószínűleg sokan tudják, hogy tányérunkra egyre többször kerül hal, az azonban kevésbé ismert, hogy az óceánokból származó fogás harmadát tápként, hallisztként használják fel.

Génbankot semmisítettek meg az oroszok

Világviszonylatban is jelentős méretű volt Ukrajna egyetlen génbankja, melynek pusztulását Szergej Avramenko, az intézet vezető kutatója jelentett be a Youtube csatornáján.