Back to top

Tejelő juhászat alapítása Svájcban

Svájc hegyvidéki területén, Jean-Luc és Emile Deslarzes gazdálkodók biojuhtejet állítanak elő. Júniustól októberig a hegyi legelőket járja a 600 egyedes Basco-béarnaise fajtájú anyajuhállományuk, de télen gondoskodni kell számukra fedett helyről. Apa és fia elkötelezett az állatok jóléte iránt, így elhatározták, hogy új és korszerű juhhodályt építenek.

Az ötlettől a megvalósításig öt év telt el, ám a Brusonban felépített juhhodály napjainkban a juhtenyésztési technológia élvonalába tartozik.

A helyszín megválasztása

Az 50 méter hosszúságú, 30 méter szélességű faépület lenyűgöző látványt nyújt. Az építmény a hegy oldalában elhelyezkedve, hatalmas meredek területet foglal el. Jean-Luc Deslarzes szívesen beszél a beruházásról. „70 hektár gyepet művelünk, amelynek negyede nem gépesíthető legelő, így egyetlen parcellát alkotva hasznosítjuk. Úgy döntöttünk, hogy erre a legelőre helyezzük a juhhodályunkat, hogy ne kelljen naponta kétszer áthajtanunk a falun a nyájat”. Apa és fia elképzelését és annak megvalósítását kedvezően fogadták a falubeliek. Egyetlen magánszemély sem emelt kifogást terveikkel szemben.

„Csak a helyi területek védelméért felelős kantoni albi­zottság kérte a projekt módosítását” – fűzte hozzá a gazda.

Kezdetben a terveink nem tartalmaztak semmilyen kiegészítő épületet a fejőház és azon helyiségek fölött, amelyet később sajtüzemként használtunk, és ma is használunk. A hatóság arra kért minket, hogy egyetlen tömbben építsük fel a hodályt a szénapadlás szintjéig. Ezt a kérés teljesítve egy nagy épületegyüttes valósult meg”.

A zökkenőmentes, gyors és kényelmes fejési folyamat biztosítása érdekében a Deslarzes család egy 42 férőhelyes rotációs fejőberendezést telepített a fejőházba. A fejés alatt a fejőkarusszelen, az etetőtálcán biztosítják az abrakot a juhoknak. A TF100-as kollektor és az integrált, automata fejőkehely-felhelyező biztosítja az optimális fejést.

„Nagyon sok ötletet merítettünk abból, amit a dél-franciaországi Roquefort régióban, a Roquefort sajt bölcsőjében, korszerű juhfarmok látogatása során tapasztaltunk.

A juhtejtermelés ott nagyon népszerű” – magyarázta Jean-Luc Deslarzes.

A munkaidő optimalizálása

Deslarzes, a hodály belső berendezéseit, munkaeszközeit a napi munkaidő minimalizálása érdekében választotta ki. A 42 férőhelyes fejőkarusszel lehetővé tette, hogy két ember egy óra alatt fejje le az anyajuhokat. „Igazán öröm az új rotációs fejőházban dolgozni” – mesélte Jean-Luc Deslarzes. A fejés során az anyajuhoknak úgynevezett csalogatóabrakot adnak és a fejés befejeztével az anyák önállóan hagyják el a fejő­ka­russzelt.

A tömegtakarmányt szállítószalagok segítségével juttatják a jászlakba. Az abrakot pedig a magasban, síneken futó gépi kiosztók öntik ki.

A basco-béarnaise anyajuhokat a Pireneusokból származó rusztikus fajtát – úgynevezett pihenődombokon tartják, amelyek felületét háromhetenként szalmával frissítik.

A hodályt három etetőszalaggal tervezték meg úgy, hogy az lehetővé tegye a csoportok termelési szint szerinti szétválasztását a laktáció során, a napi tejtermelés növekedésének, avagy csökkenésének megfelelően.

A juhok jóléte

Az állatjólét szem előtt tartásával, a hodályban három ventilátorral biztosítják az optimális hőmérsékletet. Ennek előnye, hogy a juhok nincsenek huzatban, miközben felfrissül a levegő. A kifutót az épület oldalán, szilárd talajon alakították ki. Az anyajuhállományt bevonták a szabadtartási programba (Regular Outdoor Outings; SRPA). A kifutóról az esővíz összegyűjtéséhez a gazdáknak egy nagyobb víztárolót kellett kiépíteniük. „A ciszterna a 120 m3-es űrtartalommal kissé túlméretezett lett” – mutatta Jean-Luc Deslarzes.

A trágyahalomból a trágyalevet és az esővizet is össze kellett gyűjteniük, amelyet végül is szintén ugyanabba a tárolóba vezettek be.

Az 1100 méter tengerszint feletti magasságban, a minőségi tömegtakarmány, azaz a széna előállításához a hodály padlásterének hővisszanyerő képességét hasznosították. Nevezetesen, a még szárításra váró széna továbbszárítására alakították ki. A három szakaszra osztott padlástér mintegy 4000 m3 széna és sarjúfű szárítására, tárolására alkalmas.

Magas építési költség

A korszerű berendezések, a hodály magas fokú gépesítése, a sok földmunka, a bekötőút építése, a vízellátás, és az állam által kért módosítások kivitelezése összességében magas költségeket jelentettek. „A régiónkban, az úgynevezett III. hegyvidéki övezetben, egy tejelő szarvasmarha-állomány működtetésének építési költségei 25-30 000 CHF/számosállat (500 kg) között vannak (1 CHF≈330 HUF, 2021. 02. hó). Ezeket az árakat a fejőjuhászatunkban sajnos mi is elértük” – jegyezte meg Jean-Luc Deslarzes. Összehasonlításként:

az Agro­sco­pe (Svájci Mezőgazdasági Szemle) 2015 építési költségek statisztikája szerint juhhodályok esetében a svájci átlag mindössze 11 500 CHF/számosállat volt.

Svájc juhtejtermeléséről

Svájc juhállománya 2019-ben 422 000 egyedet számlált. Ebből csupán 15 000 anyajuhot (3,5%) fejtek, biogazdálkodásban pedig 11 000 tejelő anyajuhot tartottak. Az ökológiai tejelő juhok száma 20 év alatt több mint négyszeresére nőtt, és az ökológiai juhok aránya is jelentősen emelkedett. Míg 2000-ben a juhtartók 35%-a, 2019-re 73%-a volt biogazdálkodó. Húsz év alatt 15 ökológiai gazdaság tűnt el, továbbá több mint 200, hagyományos gazdálkodó helyzete romlott. Ez a hatalmas csökkenés a hagyományos juhágazatban a magyarázata annak, hogy 2014-től miért kerültek többségbe az ökológiai gazdaságok. Jelenleg Svájcban 125 biogazda termel juhtejet. 2019-ben a tejelő juhgazdaságok 55%-a ökológiai volt.

A biojuhtej termelése a Prealps-térségben koncentrálódik.

A legtöbb ökológiai tejelő juh St. Gallen, Thurgau, Graubünden, Bern és Luzern kantonokban található.

Jelentősen nőtt az egy ökológiai gazdaságra jutó tejelő anyajuhok átlagos száma. Míg 2017-ben gazdaságonként 17 tejelő juhot számlált egy átlagos állomány, ez a szám 2019-re 85-re növekedett. A svájci Agristat szerint 2019-ben 6500 tonna juhtejet állítottak elő. Ez az ország teljes tejtermelésének 0,4%-át teszi ki. Meg kell azonban jegyezni, hogy 1500 tonnát nem értékesítettek a feldolgozóiparnak, hanem otthon, házilag dolgozták fel, illetve fogyasztották el, avagy a bárányok nevelésére fordították. Az összesen 6500 tonnából 4700 tonnát (72,3%) képviselt a biojuhtej. A juhtejből elsősorban sajtot, fogyasztói tejet és joghurtot készítettek.

A legelterjedtebb tejelő juhfajták Svájcban a Lacaune és a Kelet-Fríz.

A laktációs tejtermelés anyánként átlagosan évi 450 kg körül alakul.

Piaci helyzet

A biojuhtejtermékek kiskereskedelmi forgalma az elmúlt évek bővülése után stagnál, viszont a juhsajt iránti kereslet tovább növekedik. 2019-ben 203 tonna ökológiai juhsajtot állítottak elő Svájcban. Ez az ökológiai feldolgozás 53%-os arányát jelenti. Az országból juhtejtermékeket is exportálnak, amelynek nagysága is folyamatosan növekszik. Az árak változatlanok. A termelők 2,80-3,00 CHF/juhtej kg (930-
1000 Ft/kg) közötti összeget kapnak, amely termelői ár télen lényegesen magasabb, mint nyáron. A kiskereskedelemben a fogyasztó 0,5 liter juhtejért 2,95 CHF-t (990 Ft) fizet.

Ha őrizetlen a juhnyáj, nincs támogatás

A svájci állatvédelemi hatóság megfosztja a támogatásoktól azokat a gazdálkodókat, akik nem őrzik az állományukat a hegyi legelőkön.

Elvárják a juhászoktól, hogy a nyarat évente a legelőkön töltő mintegy 230 000 juh jobb egészségügyi és tartási körülményeket élvezzen.

Ugyanezen hatóság megállapítása szerint a hegyvidéki legelőkön tartott és legeltetett juhok több mint a fele teljesen felügyelet nélkül van. Egy tanulmány szerint évente 4000 egyed pusztul el, amelyből csupán 200 juhot pusztítanak el a farkasok. A ragadozók áldozatai szinte mindig az őrizetlen állományokból kerülnek ki. A többi veszteség zuhanásokból, betegségekből, villámlásból, földcsuszamlásokból, kóbor kutyák támadásaiból származnak, de sok jószág pusztulását a kerítések szögesdrótjai okozzák.

Toldi Gyula PhD

Szent István Egyetem, Kaposvári Campus

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

Múlt, jelen és jövő OMÉK 2021.

Az ország legnagyobb termelői piacán egy gombostűt nem lehetett leejteni, akkora volt a tolongás. Ami persze nem csoda, hisz finomabbnál finomabb élelmiszereket hoztak a kiállítók a standokra, a gyerekek megcsodálhatták őshonos haszonállatainkat, a felnőtteknek pedig egyebek mellett szemináriumokat tartottak borról, sörről, pezsgőről… Mindez pedig mosolyt csalt az emberek arcára.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Gombatermesztés biológiai védekezéssel

A gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét dolgozták ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. szakemberei egy uniós támogatással megvalósított kutatás-fejlesztési program keretében – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Omega-3: a gyulladáscsökkentő csodaszer

Az omega-3-ak azok a jótékony hatású zsírok, amelyek halakban, egyes kagylókban, valamint magvakban, diófélékben és azok olajaiban találhatók. Ezek a zsírsavak kettős feladatot látnak el: szerepet játszanak a gyulladáscsökkentő vegyületek létrehozásában, és segítenek a gyulladásos markerek termelődésének visszaszorításában is.