Természeti adottságainak köszöntetően Magyarország Európa egyik legnagyobb vetőmagtermelő országa, a 700 hektár szántón gazdálkodó Pongrácz család is foglalkozik vetőmagtermeléssel. Megbízható és jó bevételt ad számukra, és Pongrácz István azt mondja, éppen emiatt még az ilyen viszonylag kisméretű gazdaságban is megtérülhet a 250 millió forintos öntözésfejlesztés.
Bár 2012–2014 között öntözés nélkül termesztették, utána a nagy vetőmag-termeltetők megkövetelték, hogy öntözhető területre kerüljön az állomány. Mivel nem akartak lemondani a jól jövedelmező növényről, úgy döntöttek, hogy az akkor induló hétéves KAP-ciklus öntözésfejlesztésre irányuló pályázata segítségével kialakítják az öntözőrendszert.
Somogy megyében az öntözhető mezőgazdasági területek nagysága meglehetősen alacsony, mindössze a Dráva mentén van rá igazán lehetőség. Ezért, kihasználva, hogy a Somodor határában összefolyó Diósi- és Orci-patak vízhozama már elegendő az öntözéshez, Pongráczék egy hazánkban egyedülálló rendszert hoztak létre.
Az öntözött táblán belüli szintkülönbség helyenként mintegy 30 méter, így a lineár rendszereket nem lehet működtetni, árulta el a végül 2016-ban kiírt öntözésfejlesztési pályázaton fiatal gazdaként nyertes Pongrácz Máté. Az általuk alkalmazott, a KITE Zrt. által forgalmazott amerikai rendszer lényege, hogy az öntözött terület közepén lévő torony körül forog a domborzati viszonyoknak megfelelően kialakított hosszúságú öntözőszárny. Így kör határolta területet lehet vele megöntözni. Ezt kiegészíti az öntözőszárny végéhez csatlakozó úgynevezett corner kar, mely az öntözőkör által kihagyott területeket tudja megöntözni. A két körforgó rendszer sugara 726, illetve 420 méter, az öntözött terület nagysága pedig 122 hektár.
Ennél a rendszernél az áramot és a vizet a föld alatt vezették el az öntözőberendezéshez, és szinte mindent szivattyúk működtetnek. Az eredeti elképzelés szerint az öntözőtavon átfolyt volna az akkor már a Diósi-patakkal egyesült Orci-patak, vagyis délen egy zsilipen át távozott volna a víz, hogy folytassa útját a Kapos felé, azonban ezt a tervet a szakhatóságok nem engedélyezték. Ma tehát egy 7,5 méter mély aknába folyik a patakvíz, amit aztán egy szivattyúval emelnek a tóba, és ugyanígy szivattyúk juttatják el a vizet az öntözőberendezésekhez is. A tó mélysége változó, a legsekélyebb részen 1,5, a legmélyebben 1,8-2 méter.
„A pályázati forrást a fiam 2016-ban nyerte el, a beruházást pedig 2018-ban tudtuk átadni. Csak az engedélyeztetési eljárás 13 hónapot vett igénybe, és rengeteg szakhatósági engedélyre volt szükség. Ha a felségem ügyvédi irodája nem segít, valószínűleg végig sem tudtuk volna vinni, hisz olyan területeken és tárgyalásokon is szükség volt jogi ismeretekre, amelyekre senki sem gondolta volna. A beruházás elkészülte után a tapasztalatainkról beszámoltunk az agrártárca illetékeseinek is” – mesélte el Pongrácz István.
Ehhez azonban az E.ON-nal is meg kellett állapodniuk, ugyanis az öntözendő terület fölött két távvezeték található. Ugyan a 400 kilovoltos vezeték a helyén marad, de a középfeszültségű vezetéket az áramszolgáltató az idei termelési idényt követően áthelyezi, s ezt követően telepítik az öntözőrendszer fennmaradó részét is. 2022-ben pedig már az eredetileg tervezett teljes területen öntözött körülmények között termeszthetik a vetőmagot.
– hangsúlyozza Pongrácz István. A fejlesztés pedig olyan stabilitást teremt, amellyel a korábbiaknál többféle növény vetőmagjának termesztését is vállalni tudják. Például egy évben kétszer tudnak aratni, ha például az árpa után pohánkát vetnek.
Somodorban jelenleg tizenegyféle vetőmagot termelnek, köztük a hibridkukorica, illetve hibridbúza mellett száraz körülmények közt olyan különlegességeket is, mint a sörárpa-, durumbúza- vagy a kekszbúza-vetőmag. Gazdaságukban jelentős az apró magvú növények, a pohánka, a facélia, a vörös- és bíborhere vetőmagjának termelése is hazai felhasználásra és exportpiacra. De megtalálható a palettájukon a szója- és a napraforgó-vetőmag is – a termesztett növények száma és termőterülete évenként változik. (x)