Back to top

A termelési biztonság záloga - Öntözésfejlesztés két ütemben

Várhatóan 2022-ben lesz teljes az az öntözési rendszer, amelynek kialakítását még 2014-ben határozta el a Somogy megyei Somodorban gazdálkodó Pongrácz család. A 2018-ban átadott első ütemben a 250 millió forintos beruházással 122 hektár terület vált öntözhetővé. Ezt bővítik három kisebb öntözőberendezéssel, így 200 hektárra növelik gazdaságukban az öntözött terület nagyságát.

Természeti adottságainak köszöntetően Magyarország Európa egyik legnagyobb vetőmagtermelő országa, a 700 hektár szántón gazdálkodó Pongrácz család is foglalkozik vetőmagtermeléssel. Megbízható és jó bevételt ad számukra, és Pongrácz István azt mondja, éppen emiatt még az ilyen viszonylag kisméretű gazdaságban is megtérülhet a 250 millió forintos öntözésfejlesztés.

Az öntözőberendezés egy középpont körül forog

Épp a vetőmagtermelés, ezen belül is a hibridkukorica kényszerítette rá a családot az öntözésre.

Bár 2012–2014 között öntözés nélkül termesztették, utána a nagy vetőmag-termeltetők megkövetelték, hogy öntözhető területre kerüljön az állomány. Mivel nem akartak lemondani a jól jövedelmező növényről, úgy döntöttek, hogy az akkor induló hétéves KAP-ciklus öntözésfejlesztésre irányuló pályázata segítségével kialakítják az öntözőrendszert.

Somogy megyében az öntözhető mezőgazdasági területek nagysága meglehetősen alacsony, mindössze a Dráva mentén van rá igazán lehetőség. Ezért, kihasználva, hogy a Somodor határában összefolyó Diósi- és Orci-patak vízhozama már elegendő az öntözéshez, Pongráczék egy hazánkban egyedülálló rendszert hoztak létre.

A Balatontól délre eredő két patak összefolyásához négy és fél hektáros öntözőtavat építettek, és hozzákapcsoltak két úgynevezett center pivot, azaz körforgó rendszerű öntözőberendezést.

Az öntözött táblán belüli szintkülönbség helyenként mintegy 30 méter, így a lineár rendszereket nem lehet működtetni, árulta el a végül 2016-ban kiírt öntözésfejlesztési pályázaton fiatal gazdaként nyertes Pongrácz Máté. Az általuk alkalmazott, a KITE Zrt. által forgalmazott amerikai rendszer lényege, hogy az öntözött terület közepén lévő torony körül forog a domborzati viszonyoknak megfelelően kialakított hosszúságú öntözőszárny. Így kör határolta területet lehet vele megöntözni. Ezt kiegészíti az öntözőszárny végéhez csatlakozó úgynevezett corner kar, mely az öntözőkör által kihagyott területeket tudja megöntözni. A két körforgó rendszer sugara 726, illetve 420 méter, az öntözött terület nagysága pedig 122 hektár.

Dönthettek volna a dobos öntözőrendszer mellett is, azonban a mozgatásához több utat kellett volna megnyitniuk a táblákon belül, amit érthető módon nem akartak.

Ennél a rendszernél az áramot és a vizet a föld alatt vezették el az öntözőberendezéshez, és szinte mindent szivattyúk működtetnek. Az eredeti elképzelés szerint az öntözőtavon átfolyt volna az akkor már a Diósi-patakkal egyesült Orci-patak, vagyis délen egy zsilipen át távozott volna a víz, hogy folytassa útját a Kapos felé, azonban ezt a tervet a szakhatóságok nem engedélyezték. Ma tehát egy 7,5 méter mély aknába folyik a patakvíz, amit aztán egy szivattyúval emelnek a tóba, és ugyanígy szivattyúk juttatják el a vizet az öntözőberendezésekhez is. A tó mélysége változó, a legsekélyebb részen 1,5, a legmélyebben 1,8-2 méter.

A corner karral az öntözőszárnyak hatókörén kívüli területek is lefedhetők

Ahogy Pongráczék mondják, szerencséjük volt a meder kialakításával, hisz ebben a mélységben vízzáró agyagréteg van a talajban, így a tavat nem kellett kibélelniük, ami tetemes többletköltséggel járt volna.

„A pályázati forrást a fiam 2016-ban nyerte el, a beruházást pedig 2018-ban tudtuk átadni. Csak az engedélyeztetési eljárás 13 hónapot vett igénybe, és rengeteg szakhatósági engedélyre volt szükség. Ha a felségem ügyvédi irodája nem segít, valószínűleg végig sem tudtuk volna vinni, hisz olyan területeken és tárgyalásokon is szükség volt jogi ismeretekre, amelyekre senki sem gondolta volna. A beruházás elkészülte után a tapasztalatainkról beszámoltunk az agrártárca illetékeseinek is” – mesélte el Pongrácz István.

Az öntözőrendszer eredeti terveiben 200 hektár öntözése szerepel, így a rendszert további három kisebb körforgó berendezéssel bővítik.

Ehhez azonban az E.ON-nal is meg kellett állapodniuk, ugyanis az öntözendő terület fölött két távvezeték található. Ugyan a 400 kilovoltos vezeték a helyén marad, de a középfeszültségű vezetéket az áramszolgáltató az idei termelési idényt követően áthelyezi, s ezt követően telepítik az öntözőrendszer fennmaradó részét is. 2022-ben pedig már az eredetileg tervezett teljes területen öntözött körülmények között termeszthetik a vetőmagot.

„Azt látjuk, hogy a többféle vetőmag termelése, illetve az, hogy több lábon állunk, megfelelő távlatot ad a gazdaságunknak”

– hangsúlyozza Pongrácz István. A fejlesztés pedig olyan stabilitást teremt, amellyel a korábbiaknál többféle növény vetőmagjának termesztését is vállalni tudják. Például egy évben kétszer tudnak aratni, ha például az árpa után pohánkát vetnek.

Somodorban jelenleg tizenegyféle vetőmagot termelnek, köztük a hibridkukorica, illetve hibridbúza mellett száraz körülmények közt olyan különlegességeket is, mint a sörárpa-, durumbúza- vagy a kekszbúza-vetőmag. Gazdaságukban jelentős az apró magvú növények, a pohánka, a facélia, a vörös- és bíborhere vetőmagjának termelése is hazai felhasználásra és exportpiacra. De megtalálható a palettájukon a szója- és a napraforgó-vetőmag is – a termesztett növények száma és termőterülete évenként változik. (x)

Hazánkban egyedülálló öntözőrendszert hoztak létre

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jubilál idén a Farmer Expó

Járvány ide vagy oda, a szervezők 30. alkalommal is „nekifutnak” az agrár-seregszemlének.

Levendulaültetvény, gépi betakarítással

Bajától nem messze létesített mintagazdaságot és látogatóközpontot Nagy Norbert és felesége, Nagyné Vácity Eszter. Jól éltek a pályázati lehetőségekkel, levendulást telepítettek, és saját betakarítógépe is lett az üzemüknek.

A kukorica precíziós termesztése (I. rész)

A kor követelményeinek megfelelően gondolkodó mezőgazdasági termelőknek három célt kell szem előtt tartania. Az első, hogy színvonalas termeléssel minél nagyobb terméseredményt érjenek el, a második a termelési költségek féken tartása, a harmadik pedig, hogy eközben eleget tegyenek a fenntarthatósági elvárásoknak.

„Tisztítsuk meg az országot!” projekt I. ütem

A Pályázati Felhívás célja Magyarország Kormányának Klíma,- és Természetvédelmi Akciótervében foglaltak alapján sor kerüljön az ország területén elhagyott, vagy jogellenesen elhelyezett hulladék felszámolására.

Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek

Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek, fogyatkozásuk súlyosan veszélyeztetheti a régió vízellátását.

A kisebb szántóföldi kultúrák növényvédelme

A cukorrépa, a szója, a szárazborsó és a zöldborsó növényvédő szeres kezelésére vonatkozó adatok megosztásával szeretné segíteni ezúttal a Kleffmann és Partner Kft. a gazdálkodókat.

Kiváltható-e a silókukorica?

Hogyan hat a klímaváltozás a takarmánytermesztésre, illetve a mérsékelten szárazságtűrő silókukorica mellett milyen egyéb kultúrákhoz fordulhatunk? Cikkünkben megvilágítjuk a probléma mibenlétét, és a szárazságtűrő alternatívákkal kapcsolatban felmerülő kérdésekre is választ adunk.

Az ideálisnál kevesebb csapadék valószínű

A héten még marad a mérsékelten meleg idő, pénteken újabb hidegfronttal, az ideálisnál kevesebb csapadékkal. A jövő hét elejétől várható jelentős melegedés, ami tovább gyorsítja a természetes vegetáció és a kultúrnövényeink fejlődését. A talaj fölső rétege sokfelé, főleg az ország középső részén száraz, így a meleg mellé csapadék is kellene, de ebből csak kevés helyen várható kellő mennyiség.

Befejeződött a Homokhátság vízpótlását segítő beruházás

A Homokhátság vízpótlását segítő beruházás, a vajdasági Magyarkanizsa szennyvíztisztító-telepének korszerűsítése, valamint egy mobil árvízvédelmi fal beszerzése valósult meg egy magyar-szerb projekt keretében, amelyet csaknem 6 millió euróval (2,16 milliárd forint) támogatott az Európai Unió - tájékoztatta az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kedden az MTI-t.

Fiatalok szemléletmódja lehet a vállalatok jövője

Az alma materből kikerülő frissdiplomások agráriumban való elhelyezkedése nem kis kihívás elé állítják a fiatalokat. A cégek többsége elvárja a több éves szakmai tapasztalatot és idegennyelv-ismeretet, ugyanakkor a mai világ megköveteli az ifjúság új szemlélet- és gondolkodásmódját, amit a vállalatok a piaci versenyképességben tudnának kamatoztatni.