Back to top

Évente akár 50 ezer forintot lehetne spórolni az élelmiszerek tudatos felhasználásával

Azon túl, hogy egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot spórolhatna a tudatos, otthoni élelmiszer-gazdálkodással, a jelenlegi pazarlás komoly környezeti problémát is okoz a világban - közölte a Klímapolitikai Intézet kedden az MTI-vel.

A pazarlás visszaszorítása az élelmiszertermelés karbonlábnyom csökkentésének egyik fontos területévé válhat a jövőben. Ezért egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogyan lehetne megoldani a már lejárt élelmiszerek és élelmiszermaradékok újrahasznosítását.

Mindez azért fontos, mert világszerte az előállított élelmiszerek csaknem egyharmada megy veszendőbe az ENSZ statisztikák szerint.

A kidobott élelmiszerek termeléséhez 1,4 milliárd hektár terület szükséges, ami a Föld mezőgazdasági területének csaknem 30 százaléka.

A Klímapolitikai Intézet szerint az élelmiszerellátási lánc bármely fázisában keletkezhetnek hulladékok, de a lakossági pazarlás mennyiségében felülmúlja az élelmiszeripar hulladéktermelését.

Illusztráció
Fotó: pexels.com

Az élelmiszerpazarlás akkor következik be, amikor olyan étel kerül a szemétbe, amelynek a hulladékká válása elkerülhető lehetett volna. Példaként a lejárt szavatosságú ételeket és a kidobott ételmaradékokat említették.

Kiemelték, hogy a fejlett országokban egy emberre vetítve 105 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik évente, ezzel szemben Afrikában és Ázsiában 8 kilogramm.

Magyarországról megjegyezték, hogy becslések szerint az országban 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, aminek a harmada keletkezik a háztartásokban.

Felidézték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016-os és 2019-es élelmiszerhulladék felmérését, amelyek szerint az országban egy átlagos lakos évente csaknem 68 kilogramm, illetve 65 kilogramm élelmiszerhulladékot termelt.

A kidobott élelmiszerek 48,8 százalékánál elkerülhető lett volna a pazarlás.

A közlemény szerint így évente egy emberre vetítve mintegy 32-33 kilogramm olyan élelmiszerhulladék keletkezik az országban, ami tudatosabb otthoni élelmiszer-gazdálkodással elkerülhető lett volna, ráadásul ezzel egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot tudna megspórolni.
Kiemelték, az élelmiszerpazarlásnak jelentős az ökológiai és vízlábnyoma, ezért a pazarlás csökkentésével nagy mennyiségű ívóvizet is meg lehetne takarítani.

A közlemény szerint az ünnepek (húsvét és a karácsony) alatt gyakran akár háromszor annyi adag étel is készülhet, mint amennyi szükséges.

Az élelmiszerpazarlás mérséklése a fogyasztói tudatosság növelésével, a vásárlás és tárolás megszervezésével, illetve a gyermekkori neveléssel ösztönözhető a leginkább. De emellett az élelmiszerlánc többi szereplőjének az együttműködésére is szükség van a probléma teljes orvosolása érdekében.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Génmegőrzés és bivalyhústermékek

Szurdokpüspöki határában, a Mátra nyugati kapujának egyik legnagyobb fennsíkján bivalyok élnek szabadtartásban a Mátrai Bivalyrezervátumban, ahová nem vezet kiépített út. Egy turistaút és egy vízmosás mentén jutnak oda azok is, akik gondozzák az állatokat. A szélsőségek tanyájának nevezi a tulajdonos ezt a helyet, hiszen igazi kihívás a bivalyok megközelítése.

Beperelték a legnagyobb mézimportőröket

Az amerikai méhészek utolsó reménye a most indított per, melyet kiszerelők, importörök és egy mézvizsgáló szervezet ellen kezdeményeztek.

Jövőbe mutató piaci fejlesztés

A hagyományoknak megfelelően április elején nyitott a Nyugat-Balaton egyik legrégebbi és egyik legszebb piactere, a gyenesdiási. A pandémia miatt az ünnepélyes megnyitótól ezúttal eltekintettek, de így is szolgált meglepetéssel a nyitás: egyszerre látványos és hasznos, mintegy 21 millió forint értékű fejlesztést hajtottak végre a helyiek és a turisták által egyaránt kedvelt szabadtéri piacon.

Öt élelmiszer, amiket komolyan veszélyeztet az éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás frontvonalában a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés egyaránt megtalálható. Az emelkedő hőmérséklet, a savasodó óceánok és az évszakon kívüli viharok nagymértékű pusztítást végeznek az emberi táplálkozás részét képező növény- és állatvilágban.

Virág is, gyümölcs is, szendvics is. Mi az?

A japán ételkülönlegességek egyik ismérve az aprólékos, gondos előkészítés és igényes tálalás. A japán háziasszonyok időt és energiát nem sajnálva nem csak ízletes, hanem szemet gyönyörködtető ételeket készítenek. Nincs ez másképp az egyre népszerűbb gyümölcs szendvicsekkel sem. Igen, ez egy édes szendvics! Lássuk, hogyan készül!

Kávé ízű szalonnával bővül az Aldi termékkínálata

Az Aldi kávéval ízesített bacon szalonnája piacra vezetésekor nyilvánvalóan a kiinduló ötletet a két reggeli kedvenc összeolvasztása adta. A hús különlegessége abban rejlik, hogy legalább 24 órán át kávéban pácolják, hogy a kávébabok gazdag és aromás ízével fokozzák a szalonna zamatát.

Bedühödtek az egyiptomi burgonyán, ingyen osztogatták a sajátjukat

Alsó-szászországi biogazdálkodók tüntetésképpen ingyen osztogatták a bolt előtt a jó minőségű árujukat, amikor a bio-szupermarket egyiptomi korai burgonyát kezdett el árulni. Ennél már sok „sima”, nem bio lánc is előrébb tart szemléletben.

A mezőgazdaság "megreformálásával" védené a környezetet a PepsiCo

A PepsiCo bejelentette új "Pozitív Mezőgazdasági" programját, amelynek keretében 2030-ra mintegy 3 millió hektárra szeretnék kiterjeszteni a megújító, regeneratív gazdálkodási gyakorlat elterjedését. A programban említett földterület nagysága megegyezik a kólaóriás teljes ökológiai lábnyomával. Ezzel a kezdeményezéssel 2030-ra legalább 3 millió tonna üvegházhatású gázkibocsátást kívánnak megszüntetni.

Vegán termékekkel nyerte el az Inno d’Ort a Pápai Hús

Elnyerte az Inno d’Or – Év Innovációja 2021 díjat vegán termékcsaládjával a Pápai Hús. A cég a nagy hazai húsipari társaságok közül egyedüliként vágott bele a vegán gyártásba, és sorozatban fejleszti ki az újabb és újabb húsmentes termékeit.

A fenntartható élelmezési rendszer fontosabb, mint valaha

A fenntartható élelmezési rendszer közügy, amely a koronavírus-járvány alatt fontosabb lett, mint valaha - fogalmazott köszöntőjében Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az élelmezési csúcstalálkozó nemzeti dialógusának online eseményén.