Back to top

Mezőgazdasági integrátorok Erdélyben

Marosvásárhelytől alig 20 kilométerre található Erdély egyik legnagyobb takarmánykeverője, ami mellett 40 ezer tonna gabona tárolására alkalmas raktárat nyitottak. Erdély központi térségében termesztett gabonát vásárolnak a feltöltésére.

A két üzemegység szomszédságában alig egy hónappal ezelőtt nyílt meg a térség legjelentősebb baromfivágóhídja. Az azt működtető cég szárnyastelepeit az itteni malomban előállított tápokkal látják el. Kerelőszentpálon 2017 októberében tették le az alapkövét a takarmánykeverőnek, amely a térség legnagyobb magyar tőkéből finanszírozott agrárberuházása.

A beruházást az UBM Feed Románia Kft. irányította, amely az UBM-csoport, az Eastc-csoport és a királyfalvi Oprea Avicom tagja.

Két évvel később, 2019. május közepén Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében avatták fel a magyar–román tőkével megvalósított, mintegy 16 millió eurós takarmányüzemet, amelynek maximális kapacitása 30 tonna óránként, azaz évi 220 ezer tonna. Múlt év végére futtatták fel havi 8500 tonnás átlagra az üzem termelését.

Az East Grean korszerű silói

A mennyiséget fokozatosan, a megrendelések függvényében növelik, a JIT, vagyis just-in-time elv alapján, tehát mindig frissen, a szerződés szerinti határidőre állítják elő és szállítják ki a készterméket. Úgy tervezik, az idei esztendő első negyedének végére elérik a havi 10 ezer tonnás kibocsátást.

Az üzem teljes, évi 220 ezer tonnás kapacitásának felét már az üzem működésének első évében sikerült kihasználni.

Az üzem létrehozása előtt eltervezték, hogy Kerelőszentpálon teljes körű mezőgazdasági integrációt hoznak létre, ami a gabonatermesztőktől a fogyasztókig terjed. A takarmánykeverő mellett 2020. szeptember végén adták át Erdély egyik legnagyobb gabonaraktárát, amit a kolozsvári székhelyű East Grain Kft. működtet. Nem véletlenül létesítették a raktárat az UBM-cégcsoport és az East-csoport takarmányüzeme mellett. A kettőt futószalag köti össze, ugyanis ez a siló a keverőüzem egyik legfontosabb nyersanyag-szolgáltatója.

A gabona 90 százalékát a térség nagyüzemi növénytermesztőitől vásárolják fel,

a tápkeverő üzem többi alapanyagát, a premixekhez szükséges adalékokat pedig az UBM Magyarország biztosítja a vállalat magyarországi gyárából.

A malom beüzemelése óta megnőtt a tudományos igénnyel, szakszerűen összeállított, kifinomult gyártási technológiával készített, állandó minőségű takarmányok kereslete, mivel egyre több a nagyüzemi állattenyésztő farm, amelyeket minőségbiztosítási rendszer szerint működtetnek. Jelenleg három-négy olyan állattenyésztővel van állandó szerződésük, amelyek több mint havi 1500 tonna takarmányt szállítanak el.

A cégcsoport egyik beruházója, az Oprea Avicom is ezek egyike. A cég Erdély egyik legnagyobb háziszárnyas-tenyésztője, és szintén a takarmánykeverő szomszédságában nyitotta meg az egyik legkorszerűbb szárnyashús-feldolgozó üzemét.

Az East Grain Kft. 2019 szeptemberében kezdte el az építkezést, és egy év múlva már elindították a szállítószalagokat.

A gabonatárolók teljes kapacitása 40 ezer tonna, amit tizenkét, egyenként 2600 tonnás silóban és két síkraktárban tudnak raktározni, utóbbiak kapacitása 6–6 ezer tonna.

A siló gabonanyelő garata, ahonnan légnyomásos rendszerrel szállítják a terményt a szárítóba, majd a tárolókba

Mint Vincze Tamás, az East Grain Kft. igazgatója elmondta tudósítónknak, eredetileg kisebb tároló építését tervezték, amit fokozatosan bővítettek volna, de látva, hogy milyen ütemben fejlődik a környéken a mezőgazdaság, illetve mennyire megugrott a takarmánykereslet, végül nagyobb telephely mellett döntöttek. A beruházás értéke 7,4 millió euró volt.

A szomszédos takarmányüzem nyersanyaggal való ellátása mellett az East Grain Kft. is társtulajdonosa a magyarországi UBM-mel közös vállalkozásnak. A gabonakereskedéssel foglalkozó East Grain Kft. 2007 óta működik. Azóta rendszeres a kapcsolatuk gabonatermesztőkkel, napról napra követték a fejlődésüket, egyben a szántóföldi növénytermesztésben felmerülő lehetőségeket is fel tudták mérni.

A gabonaértékesítést a közelmúltig erősen hátráltatta, hogy nagyon kevés volt az olyan raktár, ahol a piaci elvárásoknak megfelelően tudják kezelni a gazdák által betakarított gabonát.

Nyugat-Romániában, a Bánságban és Magyarországon már voltak hasonló gabonatárolók, de Erdélyben kevés ilyen épült.

Az utóbbi időben nagyon sokat fejlődött Románia mezőgazdasága, de az ilyen jellegű infrastrukturális beruházások, amik a mezőgazdasági tevékenységek integrálásával teremtenek nagy hozzáadott értéket, hiányoztak. A modern tárolókban szakszerűen elraktározott gabonát Kerelőszentpálon „EU-konform”, uniós szinten is piacképes áruvá teszik, amit a takarmánygyár színvonalasan fel tud dolgozni, hogy utána akár belföldön, akár külföldön értékesítse a szabad piacon.

A gazdák számára biztonságot ad, hogy a takarmánygyár folyamatos ellátását lehetővé teszi a raktár, illetve hogy

biztonságosan tudják tárolni a gabonát, amit adott esetben más feldolgozóknak is eladhatnak kiváló minőségű alapanyagként.

Gazdasági-logisztikai szempontból szin­tén ösztönzően hat a környékbeli növénytermesztőkre úgy a gabonatároló, mint a feldolgozóüzem. A két beruházás megvalósítása előtt a gazdáktól felvásárolt termést vagy azonnal a végfelhasználókhoz szállították, vagy köztes telephelyre, de mindkét megoldás pluszkiadást jelentett. A környéken termesztett gabona túlnyomó része a mezőről egyenesen a konstancai kikötőbe került, és emiatt a vételár 20–25 százalékát elvitte a fuvardíj.

Sorban állnak a kamionok a takarmánykeverő üzem bejáratánál

A közeli gabonatárolóval ezt a költséget gyakorlatilag megtakarítják a gabonatermelők, ugyanakkor a cég takarmányt is forgalmaz, amit a szomszédos takarmánygyár létrehozása előtt importálni kellett. Mivel a takarmányok 60–70 százaléka szemes gabona, a két üzem megépítése előtt a közelben termesztett alapanyagokat előbb több száz kilométerre kellett elszállítani, hogy feldolgozzák, aztán ugyanekkora utat kellett megtennie kész tápként, hogy visszahozzák, megvásárolják és végre felhasználják.

Tehát az alapanyag feldolgozásával járó értéket nem tudták helyben hozzáadni.

Ez esetben azt jelenti az integrátori szerep, hogy az itt termelt terményt helyben alakítják át takarmánnyá, hogy ugyanitt értékesítsék, és a takarmányon tartott szárnyasokat ugyancsak helyben dolgozzák fel élelmiszerré, hogy a fogyasztókhoz kerülhessenek. Ráadásul ebben az integrációban a végtermék előállításának minden lépésében garantálni tudják a minőséget.

A silónál számítógépes nyilvántartású, automata átvevőközpont működik. A szállító (a gazda) jelenlétében levett mintákat azonnal kielemzik, és a beszolgáltatott gabona minőségének megfelelően fizetnek. Az átvételi árat az aratási szezonban minden nap kifüggesztik, és igyekszenek aránylag stabilan tartani, a világpiaci ártól függetlenül. Az irányár a konstancai kikötőben jegyzett ár.

Leginkább takarmánykukoricát, takarmánybúzát vesznek át, de napraforgót, szójababot, káposztarepcét és árpát is.

Fontos, hogy az East Grain kft. csökkentheti a nagyobb mennyiségben átvett, kezelt (szárított) gabona eladási költséget. Átvesznek bármilyen nedvességtartalmú és több idegen anyagot tartalmazó gabonát is, mert egy nagy kapacitású professzionális és egy sima tisztítóval meg tudják tisztítani a tételeket, illetve szárítóval állítják be a standard magminőséget. Az átvételi mennyiség alsó határa egy utánfutónyi áru, avagy minimum 5–7 tonna. De a tavalyi betakarításkor azt tapasztalták, hogy legkevesebb 10 tíz tonnát hoznak átvételre. A nagyobb leszerződött – 100 ton­nát meghaladó – mennyiséget saját tehergépkocsikkal szállítják a termőföldről a tárolóba előzetes egyeztetés alapján.

A siló beüzemeltetése óta 100 ezer tonna árut mozgattak meg.

Ennek mintegy felét az előkészítés – tisztítás, szárítás – után átszállították a szomszédos takarmánygyárba, a másik felét pedig különböző ügyfelekhez, takarmányüzemekbe, állattartó gazdaságokba vagy exportra, nagyobb étolaj- és etanolgyárakhoz juttatták el.

Mindezeken kívül a másik partner, az Oprea Avicom 6 ezer darabos maximális óránkénti kapacitású szárnyasvágóhidat épített a siló és a takarmánykeverő mellett. A vágóhídi beruházás értéke 8 millió euró, aminek egy része EU finanszírozás.

Mindemellett egy biomassza-erőművet is létesítenek, ami vágóhídi és mezőgazdasági hulladékból állít elő villamos energiát, egyben hőenergiát is biztosítva a szomszédos üzemeknek.

A hosszú távú tervek között van egy szárnyashús-feldolgozó üzem létesítése, hogy a gabonabegyűjtő központtal és a takarmányüzemmel együtt komplex mezőgazdasági létesítményt hozzanak létre Erdély szívében, amihez a magyarországi tőkeinfúzió is jelentősen hozzájárult.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/13 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értéktőzsde: „Oldalazó” árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az április 9–15. közötti öt tőzsdenapon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica május–júliusi jegyzése 75 000, a novemberi 59 000 (–1000 forint), a decemberi 60 000 forint/tonna volt. A 2022. márciusi lejáratú terménnyel 61 500 (+1000 forint) a 2022. májusival 63 000 forint/tonnáért kereskedhettek.

Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság

Helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Több mint ötszáz középiskolás az erdészeti vetélkedőn

A veszprémi Vetési Albert Gimnázium csapata nyerte az idei „Fedezd fel az örökséged!” erdőismereti vetélkedőt. Az Országos Erdészeti Egyesület ötödik alkalommal hirdette meg a középiskolásoknak szóló versenyt, amely idén az erdők láthatatlan értékeire hívta fel a figyelmet. A vetélkedőre 58 településről közel 100 iskola 185 háromfős csapata jelentkezett.

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

360 ezer diákkal egy hétig a fenntarthatóságról

Április 19-23. között hatodik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat Áder János online tanórájával kezdődött hétfő délelőtt. A Témahéten határon innen és túl több mint 1600 iskola 360 ezer diákja foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével.

Hazai virágkertészet: Egyre nagyobb szükség lesz rá

Változások a technológiákban 2021 címmel szemináriumot szervezett a Flora Hungaria Nagybani Piac. A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat kizárólag online közvetítés formájában lehetett követni. Az előadók számára is szokatlan, fizikai közönség nélkül megrendezett esemény sok szakmai újdonságot tartogatott az érdeklődőknek.