Back to top

Mitől jó a svéd agrárképzés?

Nem önálló tantárgy, hanem minden diszciplínát átitató és a mindennapokat is meghatározó központi elv a fenntarthatóság a Svéd Agrártudományi Egyetemen (SLU), amely jelenleg a harmadik helyen áll a világ legjobb mezőgazdasági felsőoktatási intézményei között.

A fenntarthatóság alapját az ember, az állatvilág és a mezőgazdaság közötti interakciók egyensúlyában látják
A gyakorlatközpontú oktatáson és a társadalmi-gazdasági beágyazódáson van a hangsúly
Fotó: slu.se
Az egyetem elhatározása, hogy 2027-re az egész működése klímasemleges lesz. Ennek érdekében drasztikusan csökkentették az utazásaikat, megszabadulnak a fosszilis üzemanyaggal működő gépkocsiktól, és elektromos autókat használnak.

Elektromos kerékpárral járnak az uppsalai kampusztól 25 kilométerre található tangazdaságba is.

Napi szinten valósítják meg a fenntartható gazdálkodást és működést az élet minden területén, és szeretnének hozzájárulni, hogy mindenki más is így tegyen, mert

„akkor a világ jobb és befogadóbb hellyé válik.”

Erről beszélt Marcos Lana, az SLU és a berlini Humboldt Egyetem oktatója azon a nemzetközi konferencián, amit a Greenpeace Magyarország és a Védegylet szervezett március 25-én.

A rendezvény célja a legújabb oktatási is kutatási trendek, valamint az agroökológiai szemlélet felsőoktatásban betöltött szerepének a bemutatása volt. A téma különösen aktuális a hazai agrár-képzés átszervezése miatt.

A jelenleg is folyó modellváltás célja, hogy a hazai agráregyetemek összevonásából létrejött új óriásegyetem, a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Közép-Kelet-Európa legszínvonalasabb mezőgazdasági oktató-kutató intézményei közé emelkedjen.

Mint a Greenpeace-konferencia többi előadója, az SLU professzora is a gyakorlatközpontú oktatásra és a társadalmi-gazdasági beágyazódás jelentőségére helyezte a hangsúlyt az agrárképzésben.

Az egyetem kiemelt célja, hogy hozzájáruljon az agroökológia, mint a fenntartható mezőgazdasági rendszerek támogatási eszközének fejlesztéséhez és széleskörű elfogadtatásához. De ugyanilyen fontosnak tartják, hogy szerepet vállaljanak a fenntartható városok kialakításában, valamint a globális egészség és a biodiverzitás megőrzésében is.

Drasztikusan csökkentették az utazásaikat, megszabadulnak a fosszilis üzemanyaggal működő gépkocsiktól, és elektromos autókat használnak
Az egyetem elhatározása, hogy 2027-re az egész működése klímasemleges lesz
Fotó: slu.se

Mindezt a teljes tevékenységüket meghatározó pragmatizmusra és kritikai szemléletre alapozzák. A fenntarthatóság alapját az ember, az állatvilág és a mezőgazdaság közötti interakciók egyensúlyában látják és fontosnak tartják a méltányosságot, amely alatt nemcsak az állatok, hanem a mezőgazdaságban dolgozó emberek jólétét is értik.

Úgy vélik, a biodiverzitás megőrzését az anyagok és energiák megfelelő kombinációja teszi lehetővé.

Például tiszta vízre van szükség, de ugyanakkor kevesebb fogyasztásra is, vagyis a leghatékonyabb és legkisebb negatív hatással járó eljárásokat kell kiválasztani.

Marcus Lana szerint nem lehet fenntartható mezőgazdaságról beszélni, ha figyelmen kívül hagyjuk a társadalmi ismereteket, ezért az SLU-n minél több transzdiszciplináris kutatás indítására törekednek.

Monitorozzák a vízminőséget és más környezeti tényezőket, elemzéseikkel pedig a különféle hatóságok és politikai öntéshozók munkáját segítik.

Az általuk mért környezeti adatokat folyamatosan és mindenki számára elérhetővé teszik az interneten, és bármikor adatot szolgáltatnak az állampolgároknak telefonon is, mivel fontosnak érzik, hogy tudományos eredményeik közvetlen módon szolgálják a közérdeket.

Az előadó kiemelte:

„A tudománynak nem célja megváltoztatni a társadalmat, hanem együttműködik vele a változásban és bizonyító erejű információt szolgáltat hozzá.”

A társadalmi párbeszéd mellett a gazdasági szereplőkkel való együttműködésen is kiemelt a hangsúly: az SLU Holding a helyi svéd cégekkel, az SLU Global pedig nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal és a fejlődő világgal dolgozik.

Úgy vélik, a biodiverzitás megőrzését az anyagok és energiák megfelelő kombinációja teszi lehetővé.
Az egyetem kiemelt célja, hogy hozzájáruljon az agroökológia, mint a fenntartható mezőgazdasági rendszerek támogatási eszközének fejlesztéséhez és széleskörű elfogadtatásához.
Fotó: slu.se

Óceánkutatásaikat egy saját tulajdonú hatalmas kutatóhajó szolgálja, amit bérbe is adnak más cégeknek, emellett állatfarmmal és biobankkal is rendelkeznek a három fő kampuszon, Uppsalában, Umeaban és Alnarpon. Kutatóhelyeket és laboratóriumokat más helyeken is tartanak fent az országban.

Az SLU az egyetlen agráregyetem Svédországban, amelynek három egysége igen nagy függetlenséget élvez.

A svéd professzor a kutatási trendek tekintetében kiemelte, hogy a mezőgazdaságban szükség van a külső kontrollra – így például a növényvédő szerekre -, mivel biológiai kontrollról már nem lehet beszélni. A növényvédőszerek ugyanakkor évtizedekig növelik a termelékenységet, miközben elveszítjük az értékes genetikai erőforrásokat, és csökken a termelési területek ellenállóképessége. Az élelmiszerrendszerünk diszfunkcionális módon termeli újra az egyenlőtlenséget, miközben már túlléptünk a bolygó eltartóképességének határain.

Az agroökológia jó alapokat teremt a termelés és elosztás újraszervezéséhez, a „farmtól a tányérig szemlélet” megvalósításához és a bolygó szintű korlátok figyelembevételéhez. Alapkérdései a mezőgazdaság minden területén fontosak, és oktatása-kutatása során nem lehet elkülöníteni a társadalmi és ökológiai rendszereket.

Integratív szemléletet közvetítő tudomány, amit az összes agrármesterképzésbe be kell építeni.

Nem csak az a célja, hogy csökkenjen a vegyszerinput, mert a termelésbe a társadalom és a gazdaság szempontjait is integrálni kell. Az agrárhallgatókat pedig nem a mai problémák kezelésére kell megtanítani, hanem olyan szemléletre és tudásra, amivel képesek lesznek megoldani a jövő ma még ismeretlen problémáit.

Ehhez integratív szemléletre van szükség a belső folyamatokban is, például újrahasználatra a tudástermelésben is.

Nem receptekről és előre gyártott képletekről kell szólnia az oktatásnak, hanem alapelvekről, például annak a megértéséről, hogy milyen hatással van a gazdaságra, ha olyan élelmiszert eszünk, amit tőlünk tízezer kilométerre állítottak elő.

Nem a klímaváltozás a kérdés, hanem a reziliencia, vagyis, hogy miként lehet enyhíteni a krízis hatásait.

A fenntartható mezőgazdaságot pedig nem lehet leszűkíteni a kis gazdaságokra, mert a jó gyakorlatok és helyes megközelítés nagyobb léptékben is működhet.

Az SLU-n arra törekednek, hogy a jövő agrármérnökei átlássák az összefüggéseket abban a hatalmas tudásanyagban, amit a precíziós gazdálkodástól a digitális kommunikációig számos tudományterületen halmozott fel az emberiség.

„Mert az atombomba működését már értjük, de a mag csírázását még nem teljesen.”

A világ harmadik legjobb agráregyetemén központi értéknek tartják a kritikus gondolkodást, ami nélkül sosem születtek volna briliáns alternatív megoldások.

A kritikai szemléletre nevelésnek pedig az is része, hogy a hallgatók minden félévben értékelik az oktatóikat.

Aki nem felel meg az elvárásaiknak, azt az egyetem nem kéri fel a következő félévre.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Oroszország annektálta az ukrán gabonatermesztést is

Az ukrán területek annektálása után Moszkva magasabb gabonaterméssel számol. Dimitri Patrusev orosz mezőgazdasági miniszter legalább ötmillió tonna további gabonára számít.

Együk meg a betolakodót!

Egyre többfelé hasznosítják a gasztronómiában az inváziós fajokat, az „etikus táplálkozás” jegyében. Nagy-Britanniában a szürke mókus, Németországban több rákfaj került fel az étlapokra. A gyorsan szaporodó állatokat másként is fel lehet használni, írja cikkeiben a Guardian.

Van, aminek jót tett az aszály

A vertikális termesztőrendszerekben elképesztő hatékonyan gazdálkodnak a vízzel, ráadásul kevesebb növényvédő szerre van szükség, mint a szabadföldi esetében. Ennek eredményeképpen aszályos időben is biztos termést biztosít.

A mikroalgák bőséges, egészséges táplálékot és takarmányt ígérnek bármilyen környezetben

A globális élelmiszer-ellátás számos fenyegetéssel néz szembe, beleértve az éghajlatváltozást, a háborúkat, a kártevőket és a betegségeket. Az emberi szem számára parányi organizmus – a mikroalgák – megoldást jelenthetnek.

Jó idő a mezőgazdasági munkákhoz

A hét első napjaiban néhol előfordult még gyenge eső, zápor, de a megelőző időszakhoz képest jelentősen csökkent a csapadék, így a jellemzően napos, gyakran szeles időben a talajok felszín közeli része kissé száradni, szikkadni tudott, és folytatni lehetett betakarítási illetve vetési munkákat. A folytatásban is nagyrészt száraz időre van kilátás az átlagosnak megfelelő hőmérsékletekkel.

Levideózták a patakban fürdőző hódot Mátranovákon

Boldogan úszkáló hódot videóztak Mátranovákon, a védett állat a településen keresztül folyó Bárna-patakban pancsolt.

Nem kívánt örökség

Hazánk minden tája szebbnél szebb erdőkben és mezőkben bővelkedik. A pazar látványt azonban gyakran beárnyékolja egy eldobott csokoládépapír, zsebkendő, és sok esetben nagy mennyiségű hulladék is.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

A túlélésünk érdekében szükséges a zöldítés

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője - hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.