0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Mitől jó a svéd agrárképzés?

Nem önálló tantárgy, hanem minden diszciplínát átitató és a mindennapokat is meghatározó központi elv a fenntarthatóság a Svéd Agrártudományi Egyetemen (SLU), amely jelenleg a harmadik helyen áll a világ legjobb mezőgazdasági felsőoktatási intézményei között.

Az egyetem elhatározása, hogy 2027-re az egész működése klímasemleges lesz. Ennek érdekében drasztikusan csökkentették az utazásaikat, megszabadulnak a fosszilis üzemanyaggal működő gépkocsiktól, és elektromos autókat használnak.

Elektromos kerékpárral járnak az uppsalai kampusztól 25 kilométerre található tangazdaságba is.

Napi szinten valósítják meg a fenntartható gazdálkodást és működést az élet minden területén, és szeretnének hozzájárulni, hogy mindenki más is így tegyen, mert

„akkor a világ jobb és befogadóbb hellyé válik.”

Erről beszélt Marcos Lana, az SLU és a berlini Humboldt Egyetem oktatója azon a nemzetközi konferencián, amit a Greenpeace Magyarország és a Védegylet szervezett március 25-én.

A rendezvény célja a legújabb oktatási is kutatási trendek, valamint az agroökológiai szemlélet felsőoktatásban betöltött szerepének a bemutatása volt. A téma különösen aktuális a hazai agrár-képzés átszervezése miatt.

A jelenleg is folyó modellváltás célja, hogy a hazai agráregyetemek összevonásából létrejött új óriásegyetem, a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Közép-Kelet-Európa legszínvonalasabb mezőgazdasági oktató-kutató intézményei közé emelkedjen.

Mint a Greenpeace-konferencia többi előadója, az SLU professzora is a gyakorlatközpontú oktatásra és a társadalmi-gazdasági beágyazódás jelentőségére helyezte a hangsúlyt az agrárképzésben.

Az egyetem kiemelt célja, hogy hozzájáruljon az agroökológia, mint a fenntartható mezőgazdasági rendszerek támogatási eszközének fejlesztéséhez és széleskörű elfogadtatásához. De ugyanilyen fontosnak tartják, hogy szerepet vállaljanak a fenntartható városok kialakításában, valamint a globális egészség és a biodiverzitás megőrzésében is.

Mindezt a teljes tevékenységüket meghatározó pragmatizmusra és kritikai szemléletre alapozzák. A fenntarthatóság alapját az ember, az állatvilág és a mezőgazdaság közötti interakciók egyensúlyában látják és fontosnak tartják a méltányosságot, amely alatt nemcsak az állatok, hanem a mezőgazdaságban dolgozó emberek jólétét is értik.

Úgy vélik, a biodiverzitás megőrzését az anyagok és energiák megfelelő kombinációja teszi lehetővé.

Például tiszta vízre van szükség, de ugyanakkor kevesebb fogyasztásra is, vagyis a leghatékonyabb és legkisebb negatív hatással járó eljárásokat kell kiválasztani.

Marcus Lana szerint nem lehet fenntartható mezőgazdaságról beszélni, ha figyelmen kívül hagyjuk a társadalmi ismereteket, ezért az SLU-n minél több transzdiszciplináris kutatás indítására törekednek.

Monitorozzák a vízminőséget és más környezeti tényezőket, elemzéseikkel pedig a különféle hatóságok és politikai öntéshozók munkáját segítik.

Az általuk mért környezeti adatokat folyamatosan és mindenki számára elérhetővé teszik az interneten, és bármikor adatot szolgáltatnak az állampolgároknak telefonon is, mivel fontosnak érzik, hogy tudományos eredményeik közvetlen módon szolgálják a közérdeket.

Az előadó kiemelte:

„A tudománynak nem célja megváltoztatni a társadalmat, hanem együttműködik vele a változásban és bizonyító erejű információt szolgáltat hozzá.”

A társadalmi párbeszéd mellett a gazdasági szereplőkkel való együttműködésen is kiemelt a hangsúly: az SLU Holding a helyi svéd cégekkel, az SLU Global pedig nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal és a fejlődő világgal dolgozik.

Óceánkutatásaikat egy saját tulajdonú hatalmas kutatóhajó szolgálja, amit bérbe is adnak más cégeknek, emellett állatfarmmal és biobankkal is rendelkeznek a három fő kampuszon, Uppsalában, Umeaban és Alnarpon. Kutatóhelyeket és laboratóriumokat más helyeken is tartanak fent az országban.

Az SLU az egyetlen agráregyetem Svédországban, amelynek három egysége igen nagy függetlenséget élvez.

A svéd professzor a kutatási trendek tekintetében kiemelte, hogy a mezőgazdaságban szükség van a külső kontrollra – így például a növényvédő szerekre -, mivel biológiai kontrollról már nem lehet beszélni. A növényvédőszerek ugyanakkor évtizedekig növelik a termelékenységet, miközben elveszítjük az értékes genetikai erőforrásokat, és csökken a termelési területek ellenállóképessége. Az élelmiszerrendszerünk diszfunkcionális módon termeli újra az egyenlőtlenséget, miközben már túlléptünk a bolygó eltartóképességének határain.

Az agroökológia jó alapokat teremt a termelés és elosztás újraszervezéséhez, a „farmtól a tányérig szemlélet” megvalósításához és a bolygó szintű korlátok figyelembevételéhez. Alapkérdései a mezőgazdaság minden területén fontosak, és oktatása-kutatása során nem lehet elkülöníteni a társadalmi és ökológiai rendszereket.

Integratív szemléletet közvetítő tudomány, amit az összes agrármesterképzésbe be kell építeni.

Nem csak az a célja, hogy csökkenjen a vegyszerinput, mert a termelésbe a társadalom és a gazdaság szempontjait is integrálni kell. Az agrárhallgatókat pedig nem a mai problémák kezelésére kell megtanítani, hanem olyan szemléletre és tudásra, amivel képesek lesznek megoldani a jövő ma még ismeretlen problémáit.

Ehhez integratív szemléletre van szükség a belső folyamatokban is, például újrahasználatra a tudástermelésben is.

Nem receptekről és előre gyártott képletekről kell szólnia az oktatásnak, hanem alapelvekről, például annak a megértéséről, hogy milyen hatással van a gazdaságra, ha olyan élelmiszert eszünk, amit tőlünk tízezer kilométerre állítottak elő.

Nem a klímaváltozás a kérdés, hanem a reziliencia, vagyis, hogy miként lehet enyhíteni a krízis hatásait.

A fenntartható mezőgazdaságot pedig nem lehet leszűkíteni a kis gazdaságokra, mert a jó gyakorlatok és helyes megközelítés nagyobb léptékben is működhet.

Az SLU-n arra törekednek, hogy a jövő agrármérnökei átlássák az összefüggéseket abban a hatalmas tudásanyagban, amit a precíziós gazdálkodástól a digitális kommunikációig számos tudományterületen halmozott fel az emberiség.

„Mert az atombomba működését már értjük, de a mag csírázását még nem teljesen.”

A világ harmadik legjobb agráregyetemén központi értéknek tartják a kritikus gondolkodást, ami nélkül sosem születtek volna briliáns alternatív megoldások.

A kritikai szemléletre nevelésnek pedig az is része, hogy a hallgatók minden félévben értékelik az oktatóikat.

Aki nem felel meg az elvárásaiknak, azt az egyetem nem kéri fel a következő félévre.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu